200886. lajstromszámú szabadalom • Növényvédőszer permetlevek párolgását csökkentő készítmény
HU 200886 B 2 kristályos paraffinviaszokat kombinálni. Minden esetre azonban az X Összetétel szerint a paraffinviaszok részarányának az egész viaszkeverékben legalább 50 tömeg %-nak kell lennie. A mikrokristályos viaszok főleg hosszú oldalláncú nafténekből állnak, amik mellett még izoparaffinok és további alifás és aromás szénhidrogének kisebb mennyiségei találhatók. Az egyes alkotóelemek molekulájában 30-60 szénatom van; a viaszok átlagos molekulasúlya 580-700 közötti, cseppenéspontjuk 50- 90 °C vagy dermedéspontjuk 40-70 °C közötti. Az Y Összetétel A, B vagy C viaszkeverékeiben előnyösen a következő termékeket használjuk: a) a megadott dermedésponthatárok közötti paraffinviaszok vagy mikrokristályos paraffinviaszok, amelyek természetes eredetűek vagy szintetikus előállításnak. Példa erre az ozokerit, kőolajlepárlásból eredő paraffinviaszok, nyersolaj maradékokból eredő mikroparaffinok vagy Fischer-Tropsch szintézisből eredő szintetikus paraffinok; b) 95-140 °C közötti cseppenéspontú oxidált polietilénviaszok, ahogyan azok a polietilén parciális oxidációja útján keletkeznek. A savszám előnyösen 10-70 mg KOH/g viasz közötti; c) 60-90 °C közötti dermedéspontú és 10-95 mg KOH/g viasz savszámú oxidált paraffinviaszok; ezeket a paraffin parciális oxidációjával nyerik; d) észterkötéseket tartalmazó viaszok; ezek előnyösen természetes forrásokból származnak. Példa ezekre a nyers, illetve finomított alakú montánviaszok, növényi viaszok, mint a kamauba, és a kandelilla viasz, vagy rovar-viaszok, mint a sellakk. Az észterviaszok cseppenéspontja 75-100 °C, el nem szappanosított állapotban savszámuk 10-95 mg/g viasz közötti. Emulgeátorként előnyösen nem-ionos tenzideket vagy tenzid- elegyeket használunk. Ide tartoznak például a magasabb zsírsavak és hosszúláncú alkil-glükozidok szorbitán-észterei, valamint magasabb lineáris láncú egy- vagy többértékű alkoholok, alkil- fenolok, hosszúláncú karbonsavak, karbonsav-amidok és 10-24 szénatomos hidroxi-zsírsavak, továbbá zsírsavak glicerin- vagy szorbitán-észtere és hosszúláncú alkilglükozidok. Előnyösen használhatók 2-50 mól etilén-oxid adduktjai hosszúláncú, különösen elsőrendű alkoholokkal és 12-18 szénatomos zsírsavakkal. A vizes adalékanyag-diszperziók hőstabilitásának javítására célszerű két vagy több eltérő alkoxilezési fokú alkilén-oxid adduktok kombinálása. Különösen hatékonynak mutatkozott 12-18 szénatomos zsíralkoholok vagy alkil-fenolok etilén-oxid adduktjainak következő elegye: 5-30 tömeg % 1-4 mól etilén-oxidos addukt, 15-30 tömeg % 4—10 mól etilén-oxidos addukt, 5-10 tömeg % 10-25 mól etilén-oxidos addukt, A diszperzió további stabilizálását azáltal érthetjük el, hogy a nem-ionos emulgeátorok egy részét anionos emulgeátorokkal helyettesítjük. Ilyenként hosszúláncú alkáli-szulfátok, -szulfohatok és részleges foszforsavészterek alkáli-, ammónium- és alkáliföldfém-sói jöhetnek szóba. Különösen alkalmasak a 12-18 szénatomos lineáris alkoholok vagy alkil-fenolok kénsavfélésztereinek vagy részleges foszforsav észtereinek sói, vagy az alkilcsoportban 12-20 szénatomot tartalmazó poliglikol- monoalkil-éterekké, továbbá a 12-20 szénatomot tartalmazó olefin- szulfonátoké, észterszulfonátoké és alkán-szulfonátoké, az alkilcsoportban 6-16 szénatomos alkil-benzol-szulfonátoké, a poliglikol-mono-alkil-éter szulfonátjai és az alkilcsoportban 12-18 szénatomot tartalmazó poliglikol-alkil-éterkarbonsavak sói. E tenzidekből célszerűen az alkilbenzol-szulfonátokat és alkán-szulfonátokat alkalmazzuk. Az emuigeátorokat 4—20 tömeg %, előnyösen 4-14 tömeg % közötti mennyiségben alkalmazzuk, az összes adalékanyagra vonatkoztatva. Amennyiben anionos emulgeátorok is jelen vannak, ezek részaránya előnyösen legalább 0,5 tömeg % mennyiség, különösen előnyösen legalább 1 tömeg %-os mennyiség, a szer egészére vonatkoztatva. A nemionos emulgeátorok részaránya célszerűen legalább 50 tömeg %, az összes emulgeátor mennyiségére vonatkoztatva. Az adalékanyagösszetételben esetlegesen előforduló szerves oldószerek folyékony szénhidrogének, észterek és ketonok 70-280 °C közötti forrásponttal, például könnyű ásványolajok, toluol, folyékony zsírsav-metil-észter és hasonlók. Előnyösen xilolt, ciklohexanont vagy 145-210 °C közötti forrpontú benzinffakciókat használunk. További segédanyagok, amelyek legfeljebb 5,5 tömeg % mennyiségben használhatók és adhatók hozzá különösen a diszperzió alakjában rendelkezésre álló szerekhez, a következők: színezékek, viszkozitásszabályozók, habképződést szabályozók, konzerváló szerek, szervetlen sók, hidrotróp anyagok és más diszpergálást elősegítő segédanyagok. Itt a diszperziók szempontjából elsőrendűek a hidrotróp anyagok és a sók, amelyek a diszperzió vizes fázisának szerkezetét befolyásolják és ezt annak útján fejtik ki, hogy a viszkozitást és a diszperziós fokot befolyásolják. Hidrotróp anyagként előnyösen aromás szulfonsavak nem tenzid jellegű sóit, mint nátrium-kumol-szulfonát, és 6-10 szénatomos alkoholok kénsavfélésztereit alkalmazzuk, amikoris 5 tömeg %-ig terjedő mennyiség alkalmazása elegendő. Szervetlen sóként különösen az ásványi savak nátrium- vagy káliumsóit adagoljuk 0,5 tömeg % mértékéig. Előnyösen hatnak csekély mennyiségben, 5 tömeg %-ig terjedően, aminok és alkáliák a diszperzió pH értékének beállítása, illetve a savas csoportokat tartalmazó oxidált polietilénvagy paraffingyanták, illetve észtergyanták semlegesítése céljából. Különösen alkalmasak az alkanol-aminok, mint dietanol-amin, morfolin, nátrium- vagy kálium-hidroxid. A permetlevekben felhasználandó növényvédőszerek fajtája a találmány szerinti párolgást gátló adalékanyag (VH) használata szempontjából nem kritikus tényező. Például az adalékanyagok a következő növényvédőszerek kiszórásánál alkalmazhatók, amely felsorolás egyébként nem képezheti a találmány lekorlátozását: „Piretroidok, mint Deltamethrin, Cypermethrin, Fenpropathrin, Cyfluthrin, Fenvalerate, Permethrin; (tio)-foszforsav-észterek, mint Triazophos, Parathionmethyl, Dimethoat, Heptenophos, Pyrazophos, Profenofos, Sulprofos, Dialifos, Chlorpyrifos, Anilofos; karbamátok, mint BPMC, Carbaryl, Propoxur, Methomyl, Carbofuran, Phenmedipham, Desmedipham, Pirimicarb; klórozott szénhidrogének, mint Camphechlor, Dicofol; kitinszintézis gátlók, mint Difluben-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
