200879. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szélenergiának öntözés céljára történő felhasználására

1 HU 200879 B 2 vetésű kalászos, gyümölcs, illetve szőlő öntözésekor a növény vízigénye még rendkívül csekély. Mivel az öntözéshez szükséges energia ingyen áll rendel­kezésre, a talajt a növények tényleges vízigényétől függetlenül, a növények víztűrőképességének határáig 5 vízzel töltjük. A vizet a talajban tároljuk. A víz egy része a későbbiek folyamán a növényzet fejlődésekor hasznosulni fog, míg más része elszivárog, illetve elpárolog. A továbbiakban, amennyiben szélenergia és víz 10 elegendő mértékben áll rendelkezésre, a talaj víztar­talmát szinten tartjuk. Trópusi éghajlati viszonyok között hasonló öntö­zésre általában az esős évszakban van lehetőség. Itt az öntözési mód alkalmazása egyszerűbb, mivel az 15 esős évszak hőmérséklete lehetővé teszi a növényzet robbanásszerű fejlődését. Mindkét esetben természetesen a talaj eljárás sze­rinti víztartalmának eléréséhez figyelembe vesszük a természetes csapadékot is. 20 A nagy szélenergia- és a vízforrás hozam esetén tehát az öntözővíz mennyiségét a talaj, a benne termelt vagy termelendő növény és az időjárás jel­lemzői határozzák meg. Amennyiben a szélenergia- és/vagy a vízforrás 25 hozama kicsi, az öntözővíz mennyiségét az a víz­­forrás- vagy szélenergia hozam határozza meg, ame­lyik e kettő közül adott szükségletéhez képest szűkebb mennyiségben áll rendelkezésre. Ekkor a termelhető teljes öntözővizet felhasználjuk, 30 az öntözővizet a növények vízigényének és a termő­talajterületek állapotának megfelelően optimális mennyiségben osztjuk szét. Általában az öntözött területen különféle növények, lévő növények vannak. Ezenkívül az öntözött talaj víztartalma különböző helyeken eltérő. Amennyiben a rendelkezésre álló öntözővíz mennyisége a vízforrás hozam vagy szélenergiacsökkenés miatt kisebb, mint a szükséglet, akkor az öntözővizet fentiek szerint úgy osztjuk szét, hogy ez a termesztés biztonságának és gazdaságosságának leginkább megfeleljen. Célszerűen az öntözővizet időben periódikusan, lökésszerűen juttatjuk a talaj felszínére vagy talajba húzott csatornába vagy a talaj felszíne alá. Természetesen amikor a víz és a szélenergia meg­felelő mennyiségben áll rendelkezésre, az egyes lö­ketszerűen kiadagolt öntözővíz löketeinek periódusi­deje kisebb vagy az egy löketben kiadagolt víz mennyisége nagyobb, mintha a víz vagy szélenergia mennyisége csökken. A vízveszteség csökkentését segíti elő, ha csök­kentjük az öntözéssel nedvesített talajfelszín nagysá­gát. Ennek érdekében az öntözővizet a termesztő talaj felületnél kisebb felületre, esetleg pontszerűen juttat­juk ki. A találmány szerinti eljárás egy foganatosítási módját példán mutatjuk be. Példa A feladat Kisköre térségében gyümölcsöst és nagy vízigényű zöldséget kell öntözni szélenergia haszno­sításával. Az öntözővizet kútból emeljük ki. Az öntözővizet 5 m magasan elhelyezett tartályba vezetjük. Az öntözést a tartályban lévő víz felhasz­nálásával végezzük. A növények napi öntözővízigénye mm-ben pont­illetve azonos, de fejlődésük különböző fázisaiban 35 szerű öntözés esetén május június július augusztus 11-20 21-31 1-10 11-20 21-31 1-10 11-20 21-31 1-10 11-20 21-31 nagy vízigényű zöldség (pl. uborka) 0,4 0,6 1,1 1,6 1,8 2,1 2,1 2,1 1,8 1,5 1,1 gyümölcs 0,7 0,9 1,2 1,5 1,8 1,8 1,3 0,8 0,3 Átlagos vízállás a kútperem alatt kútban m-ben: március április május június július augusztus 2,15 1,78 1,86 2,18 2,34 2,51 Átlagos szélsebességek m/sec-ban: március 3,09 április 3,72 május 3,78 június 3,6 július 2,72 augusztus 2,36 6 m átmérőjű szélkerék átlagos teljesítménye 33 % hatásfokkal számítva kWh/nap-ban: március április május június július augusztus 3,29 5,76 6,05 5,2 2,23 1,44 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom