200875. lajstromszámú szabadalom • Kaszálógép

1 HU 200875 B 2 tengelyeit forgóan vezetik. Ebből következik, hogy ezeknek a csapágyaknak az élettartama is viszonylag nagyon rövid. Az ismert kaszálógépek ilymódon a mezőgazdák számára nagyon nagy javítási költséget okoznak, amit azok nehezen fogadnak el. Ezenfelül, ha a csapágyak abban az évszakban törnek el, amikor a kaszálógépre leginkább szükség van, akkor a termés nagy részét elveszíthetik, ami sokuk számára katasztrófát jelent. A találmány feladata az ismert kaszálógépek fent említett hiányosságainak kiküszöbölése és olyan ka­szálógép létesítése, amelynél a csapágyak élettartama meg van hosszabbítva, azáltal, hogy az azokat terhelő erők felvételét részben egyenletesen osztja el, részben kiküszöböli ezeket az erőhatásokat. Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy az alátámasztás - önmagában ismert módon -, gördülőcsapágyból áll, amelynek tengely­­vonala egybeesik az említett vágóeszköz tengelyének tengelyvonalával és, hogy a lábat a hossztartóval összekapcsoló összekötőeszköz hengeres ívet tartal­maz, amelynek tengelyvonala a vágóeszköz tengely­­vonalait tartalmazó síkra közel merőleges. Ennek a jellemzőnek a következtében a csapá­gyaknak - amelyek a vágóeszközök tengelyeit forgóan vezetik és amelyeknek segítségével a vágórúd háza egyrészt a transzmissziós szerkezethez, másrészt a tartószerkezethez van kapcsolva - az élettartama lé­nyegesen megnőtt, egyrészt azért, mert a haladással szembeni ellenállás által kifejtett erők egyenletesebben oszlanak el, másrészt a talaj egyenetlenségéből szár­mazó, a vágórúd felfelé hajlításából keletkező erők sokkal kisebbek. Valójában akkor, amikor az első ismert kaszáló­gépnél a nyomatékot, amely a vágórúd házát hátrafelé kívánja elforgatni és amely a haladással szembeni vízszintesen elölről hátrafelé mutató ellenállásból szár­mazik, egyedül az első vágóeszköznek a transz­­missziós szerkezet alatt fekvő tengelyét forgóan vezető görgős csapágyak veszik fel, a találmány szerinti kaszálógépnél ezt a nyomatékot azok a csapágyak veszik fel, amelyek a két vágóeszköz tengelyeit - amelyek segítségével a vágórúd háza egyrészt a transzmissziós szerkezethez, másrészt a tartószerke­zethez van kapcsolva -, forgóan vezetik. Az első vágóeszköz tengelyét forgóan vezető csapágyakra ható erők így lényegesen csökkennek, ami ezeknek a csapágyaknak az élettartamát növeli. Ezen túlmenően akkor, amikor a második ismert kaszálógép esetében a vágórúd házára alulról felfelé ható erők a szélső vágóeszközök tengelyeire nagyon erős húzóhatást fejtenek ki, amit teljes mértékben a szélső vágóeszközök tengelyeit forgóan vezető csa­págyak vesznek fel, a találmány szerinti kaszálógépnél ez a húzóerő gyakorlatilag nulla, annak következtében, hogy a láb a hossztartóhoz képest a hengeres ívnek a vágóeszközök forgástengelyeit tartalmazó síkra lé­nyegében merőleges síkban fekvő tengelye körül el tud fordulni. Előnyösen a hengeres ív tengelyvonala azon vá­góeszköz tengelye tengelyvonalának a közeli szom­szédságáig ér, amelyhez a láb van hozzákapcsolva. Célszerűen a hengeres ív tengelyvonala metszi azon vágóeszkőz tengelyének tengelyvonalát, amely­hez a láb van hozzákapcsolva. A találmány egy további igen fontos jellemzője szerint a tartószerkezet a vágórúd és/vagy a tartó­­szerkezet deformációit és/vagy a gyártási töréseit kiegyenlítő eszközöket, például ívet, szögvasakat, nyí­lásokat, csapot, furatot tartalmaz. Ennek a jellemzőnek a következtében a tartószer­kezetet szabályozni lehet olymódon, hogy fel lehessen szerelni a vágórúdra anélkül, hogy az deformálódna, mint az ismert kaszálógépek esetében. Ilymódon ki­küszöbölhető, hogy a vágóeszközök tengelyeit forgóan vezető és a vágórúd házát egyrészt a transzmissziós szerkezethez, másrészt a tartószerkezethez kapcsoló csapágyakba kezdeti feszültségeket vezessünk be. Előnyösen a tartószerkezet és/vagy a vágórúd de­formációit és/vagy a gyártási tűréseket kiegyenlítő eszközök, mint például ív, szögvasak, nyílások, csap, furat, olyan szerkezetűek, hogy lehetővé teszik a vágórúd házával párhuzamos irányában összeadódó hibák kiegyenlítését. Ez a jellemző lehetővé teszi, hogy a tartószerke­zetet könnyen hozzáigazítsuk a vágórúd alakjához. Valójában a tartórúd háza elég gyakran kezdeti gör­bületet mutat, ami azt eredményezi, hogy annak a vágóeszköznek a tengelye, amelyhez a láb hozzá van kapcsolva, nem függőleges. Mivel a hossztartó és a tartószerkezet lába közötti kapcsolat ívelt, annak a csapágynak a tengelyvonala, amely meghatározza a lábat, egyvonalba hozható az említett vágóeszköz tengelyének tengelyvonalával. A csapágynak a láb által meghatározott tengelyvonalának az említett vá­góeszköz tengelyének tengelyvonalával való egyvo­nalba hozása azt vonja maga után, hogy a tartószer­kezet a vágórúd azon részéhez képest, ahol azt rögzíteni kell, a vágórúd házának irányával párhuza­mos irányban eltolódik. Mivel azonban a deformá­ciókat és a gyártási tűréseket kiegyenlítő eszközök lehetővé tesznek ilyen eltolódást, a tartószerkezetet a vágórúd megfelelő részéhez lehet rögzíteni anélkül, hogy a vágórudat deformálni kellene. A találmány további jellemzői szerint a tartószer­kezet és/vagy a vágórúd deformációit és/vagy a gyár­tási tűréseket kiegyenlítő eszközök, mint például ív, szögvasak, nyílások, csap, furat, olyan szerkezetűek, hogy lehetővé teszik a lényegében függőleges irányban összeadódott hibák, továbbá a vágórúd házára merő­legesen, lényegében vízszintes irányban összeadódott hibák és végül a tartószerkezet lábtól távoleső végének szögeltéréséből származó hibák kiegyenlítését. Ezeknek a jellemzőknek a következtében a tartó­­szerkezetet igen egyszerű módon lehet a vágórúdra felszerelni. A találmányt részletesebben a rajzok alapján is­mertetjük, amelyek a találmány szerinti kaszálógép példaként! kiviteli alakját tüntetik fel. Az 1. ábra a gépet hátulnézétben ábrázolja, részben metszetben. A 2. ábra ismét egy hátulnézet részben a 3. ábra II-II vonala mentén vett metszetben, amelyen a tar­tószerkezet rögzítése látható a vágórúd azon végéhez, ahol a vágórúd transzmissziós szerkezete van. A 3. ábrán a 2. ábra III-III vonala mentén vett metszet látható. A 4. ábrán az 5. ábra IV-IV vonala mentén vett metszet látható, amely a tartószerkezet lábának és a hossztartónak a kapcsolódását mutatja. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom