200853. lajstromszámú szabadalom • Mérési eljárás és elrendezés kettő vagy több megengedett szintű hermetikus épület tömörségének vizsgálatára
HU 200853 B 3 mérési eljárás, mert a mérést aem sz&kséges leállítani és újrakezdeni, ha a nyomás a kisebb megengedett nyomású térben eléri a megengedett maximumot. Az alábbiakban rajz alapján részletesen ismertetjük a találmány lényegét. A rajzon az 1. ábra — mérési elrendezés vázlatos rajza. Az 1. ábrán vastag vonallal jelzett hermetikus épület több, különböző megengedett nyomású belső térrel rendelkezik, ahol a legnagyobb megengedett nyomásszintű 1 teret a kisebb megengedett nyomásszintű 2 tértől nem tökéletesen hermetikus szigetelésű falak és nyílászárók választják el. A hermetikus épület gáztömörségének vizsgálatára szolgáló mérési elrendezés az épület különböző tereiben elhelyezett P nyomásmérőket, T hőmérsékletmérőket, N nedvességmérőket, továbbá a külső térben elhelyezett Pa nyomásmérőt tartalmaz, amelyek kimenetei számítógépes 6 adatgyűjtőre vannak csatlakoztatva. A kisebb nyomású 2 teret vagy tereket a külső környezettel 3 csővezeték köti össze, amelybe 4 szelep, 5 tömegárammérő és vakkarimás 7 lezáró van iktatva. Az 5 tömegárammérő kimenete a 6 adatgyűjtő egy további bemenetére van csatlakoztatva. A találmány szerinti mérési eljárásban az épület belső tereiben túlnyomást állítunk elő és a levegő nyomását, hőmérsékletét, nedvességtartalmát folyamatosan méljük. Méijük továbbá a külső térben uralkodó atmoszférikus nyomást is. Eközben a nagyobb megengedett nyomásszintű 1 térből a kisebb megengedett nyomásszintfi 2 terekbe a nyomáskülönbség hatására levegő szivárog át. A kisebb nyomásszintű 2 terekben a megengedett nyomásszínt túllépését olymódon akadályozzuk meg, hogy a kisebb nyomású 2 térbe átszivárgó levegőmennyiség megfelelő részét 3 csővezetéken, az 5 tömegárammérőn át a szabadba, a külső térbe vezetjük. Az így kieresztett levegőmennyiség tömegét méljük, a mért adatokból a vizsgált időköz elején a belső térben lévő levegőmennyiségre vonatkoztatott szivárgási hányadot olymódon határozzuk meg, hogy a tényleges szivárgás értékét az épület teljes szivárgása, valamint a kisebb megengedett nyomásszintfi 2 térből kieresztett levegőmennyiség különbségeként képezzük az alábbi összefüggés alapján: L- 2400/ti - t2 (1 - TiRi/Pi P2/T2R2 + G/V](II) ahol: V m3 — a hermetikus épület térfogata, G kg — a 2 térből kieresztett levegőmennyiség tömege, L %/nap — a szivárgási hányad, p Pa — a közeg abszolút nyomása, 2400 % óra/nap—állandó, R J/kg °K — a közeg hely szerint átlagolt gázállandója, T ®K—a közeg hely szerinti átlaghőmérséklete, tóra — idő, 1 index — a vizsgált időköz eleje, 2 index—a vizsgált időköz vége. A környezetbe kieresztett levegő mérését 5 tö-4 megárammérő készülék végzi. Ez kialakítására nézve lehet mérőperemes tömegárammérő, de szóba jöhet integráló típusú mérő, pl. legegyezerűbb esetben gázóra is. A mérőrendszer mérőérzékelői által képezett villamos jelek a számítógépes 6 adatgyűjtőbe kerülnek, amely elvégzi a jelek átalakítását, rögzítését, feldolgozását, a hibaszámítást, végül pedig a II. összefüggés felhasználásával meghatározza a szivárgás mérőszámát. A mérőberendezés a vizsgálat során a következő módon üzemel: A nyomásrahozás közben a rendszer elsősorban a nyomás ellenőrzésére, a hőmérséklet- és nedvességmező figyelemmel kísérésére szolgál. A feltöltést bármely nyomásszinten megállítva, a szivárgásmérés elindítható. így a nagyobb szivárgások, tömítetlenségek kiszűrhetők már a teljes nyomás elérése előtt és a javítások elvégezhetők. A kívánt nyomásszint elérése, és az integrális tömörségvizsgálati mérés indítása után a mintavételezés, feldolgozás és adatrögzítés automatikusan folyik beállítható időközönként az előírt időtartamig. A rendszer a hatóság által is elfogadott kiértékelt mérési eredményt a mérések befejezésével egyidőben szolgáltatja. Az előzőekben ismertetett eljárás és mérőberendezés alkalmazása révén a Paksi Atomerőmű hermetikus épületeinek integrális tömörségvizsgálatait átlagosan mintegy 16 nappal rövidebb idő alatt lehetett elvégezni a más országokban eddig végzett hasonló célú vizsgálatokhoz képest. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Mérési eljárás kettő vagy több, különböző megengedett nyomásszintű térrel rendelkező hermetikus épület tömörségének vizsgálatára, amelyben a térben túlnyomást állítunk elő és a levegő nyomását, hőmérsékletét, nedvességtartalmát folyamatosan, vagy meghatározott időközönként mérjük, majd a mért adatokból a vizsgált időköz elején a térben lévő levegőmennyiségre vonatkoztatott szivárgási hányadot határozzuk meg, azzal jellemezve, hogy a nagyobb nyomású térből a kisebb nyomású térbe átszivárgó levegőmennyiség mért tömegű részét a kisebb nyomású térből ellenőrzötten kieresztjük és a tényleges szivárgás értékét az épület teljes szivárgása, valamint a kisebb megengedett nyomásszintű térből kieresztett levegőmennyiség különbségeként képezzük. 2. Az 1. igénypont szerinti mérési eljárás, azzal jellemezve, hogy a túlnyomás növelése közben részméréseket végzünk és ezzel tömörségi hibákat derítünk fel. 3. Mérési elrendezés kettő vagy több, különböző megengedett nyomásszintű térrel rendelkező hermetikus épület tömörségének vizsgálatára az ellenőrzendő terekben elhelyezett hőmérsékletérzékelőkkel, nyomásérzékelőkkel és nedvességérzékelőkkel, továbbá a hermetikus épületen kívül elrendezett, az érzékelőkkel összekapcsolt számítógépes adatgyűjtővel, azzal jellemezve, hogy a kisebb nyomású teret (2) a külső környezettel csővezeték (3) köti össze, amelybe szelep (4), tömegárammérő (5) és vakkarimás lezárás (7) van iktatva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
