200850. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés egyprocesszoros in-circuit emulátorok kialakítására

HU 200850 B A találmány kapcsolási elrendezés egypro­cesszoros in-circuit emulátorok kialakítására. In-circuit emulátorokon olyan fejlesztő egysége­ket értünk, amelyek képesek a fejlesztendő készü­lék még meg nem lévő, vagy működésében letiltott funkcionális elemeinek (CPU, memória, I/O egysé­gek) helyettesítésére (emulálására) oly módon, hogy a fejlesztő számára a fejlesztendő készülék megfigyelhetővé válik, így lehetőség nyílik a fokoza­tos rendszerépítés és az ellenőrzött programfutta­tás módszerének alkalmazására a fejlesztés során. A fejlesztő és a fejlesztendő készülék fizikai összekapcsolása in-circuit emulátorok esetén a fej­lesztendő készülék processzorénak foglalatán ke­resztül történik. Alapvető követelmény, hogy a fej­lesztendő készülék funkcionálisan ugyanúgy mű­ködjön az emulátorral összekapcsolva, mint a vég­leges kiépítésben a saját processzoréval. Egyprocesszoros in-circuit emulátornak nevez­zük azokat az emulátorokat, amelyekben a fejlesztő készülék saját processzoraként és az emuláló pro­cesszorként is ugyanaz a processzor működik, tehát ugyanannak a processzornak két üzemmódja van. Az egyik módban a felhasználóval való kapcsolat­­tartást végző programok, a másik módban pedig a fejlesztett rendszer programja fut ugyanazon a mik­roprocesszoron. Nyilvánvaló, hogy az ilyen egypro­cesszoros in-circuit emulátorral csak olyan rend­szer fejleszthető, amelynek processzortípusa meg­egyezik az emulátor processzoréval. Az ilyen típusú emulátorok hátránya tehát, hogy alkalmazási körük szűkebb, mint az úgynevezett kétprocesszoros emulátoroké, ahol a rendszer processzor és az emu­látor processzor funkció fizikailag is elkülönül így az emulátor modul cseréjével többfajta processzor­típus is fejleszthető ugyanazzal az emulátor köz­ponti egységgel. Ennek ellenére az egyprocesszo­ros emulátorok mégis megtalálhatók a fejlesztő esz­közök között elsősorban azért, mert belső felépíté­sük lényegesen egyszerűbb, mint a kétprocesszoros emulátoroké, illetve a felhasználók zöme amúgy is csak egy processzor típusra alapozza a termékeit. Az egyprocesszoros fejlesztést is támogatja pl. a BME Műszer- és Méréstechnika Tanszéke által kifejlesztett és a TEXELEKTRO Ipari Szövetke­zet által gyártott DT-80 típusjelű mikroprocesszo­ros fejlesztőterminál. Ebben a készülékben Z80 CPU-ra írt programok fejleszthetők az egypro­cesszoros üzemmódban. Napjainkban a nyugati in­­circuit emulátorok a nagyobb piacképességet jelen­tő univerzalitás miatt mind többprocesszorosak. Az egyprocesszoros in-circuit emulátorok jól megférnek a busz emulációval működő fejlesztő rendszerek mellett is, mert bár a busz emulációnak számos előnyös tulajdonsága van (lásd az 187034.1. számú Kapcsolási elrendezés mikroprocesszoros rendszerek fejlesztése és/vagy ellenőrzésére című szolgálati találmányt) nagy hátránya, hogy csak olyan rendszerek fejleszthetők velük, amelyek az adott buszt használják, és számos egyszerűbb ké­szülék már eleve olyan egykártyás kivitelben készül, ahol busz sincs a rendszerben, így a fejlesztésük sem lehetséges ilyen eszközzel. Az egyprocesszoros emulátoroknak alapvetően két üzen.módjuk van: 1- HOST mód: ekkor a fejlesztő rendszer egyet­len processzorún a saját kezelői (HOST) rendszer programja fut, amely kommunikál a felhasználóval és végrehajtja annak parancsait.- TARGET mód: ekkor a fejlesztő rendszer proccsszora a kezelő álal előzetesen definiált kon­figurációban és kezdeti feltételek mellett a fejlesz­tendő készülék processzorét, memóriáját helyette­síti, emulálja. Ebben a módban a processzor és az emulált memória úgy látszik, mintha a fejlesztendő rendszer része lenne. Az egyprocesszoros in-circuit emulátorokban alkalmazott tipikus egységek:- Cím minősítő egység: HOST módban a kime­nete inaktív, ekkor a kezelő feltöltheti, hogy a pro­cesszor TARGET futása alatt a teljes címtarto­mány mely részein van emulált, illetve tényleges fejlesztendő TARGET memória. Megadható to­vábbá a memória típusa (ROM/RAM) is.-Emulációs memória: TARGET módban a fej­lesztendő készülék memóriájának helyettesítésére szolgál.-Törésponti egység: HOST módban a kimenete inaktív, ekkor a kezelő feltöltheti, hogy a processzor TARGET futása alatt mely CPU ciklus(ok)ra tör­ténjen meg a TARGET futás felfüggesztése és visszatérés a HOST módba. Töréspont ezen kívül automatikusan is generálható nem létező memóri­ához forduláskor, ROM-ra való írási kísérletnél, kézi nyomógomb megnyomásakor, illetve külső fel­tétel teljesülésekor.- Nyomkövető tár: Amelybe TARGET műkö­dés alatt eltárolódnak a TARGET módban futó processzor jellemző ciklusai és ezek HOST mód­ban visszatérve kiolvashatók és kiértékelhetők.- Buszkapcsoló egység: TARGET módban a cím minősítő egység kimenetétől függően vagy összeköti vagy szétválasztja az emulátor egységet és a fejlesztendő célkészüléket. HOST módban a buszkapcsoló egység mindig tiltott. ■ - Vezérlő: Amely az előzőekben ismertetett egy­ségek működésének összehangolását végzi, vala­mint emulátor egység alapállapotba állítása (RE­SET) útán elindítja a processzor HOST működé­sét. A továbbiakban ismertetjük az egyprocesszoros in-circuit emulátorok működését. Az emulátor HOST működése alatt biztosítani kell az emulált memóriához és a fejlesztendő készü­lék tényleges TARGET memóriájához, illetve pe­rifériájához való hozzáférést, még akkor is, ha az a HOST memória vagy más HOST egység címével ütközik. Ennek kézenfekvő módja az, hogy arra az olvasási, illetve írási ciklusra, amelyben a kezelő az emulált/TARGET memóriát, illetve perifériát akarja elérni a vezérlő átkapcsol TARGET üzem­módba és ekkor a címminősítő egység kijelöli, hogy az írás vagy olvasás az emulált vagy a tényleges TARGET memóriából, vagy a perifériáról történ­jen. A TARGET ciklus lezajlása után azonnal visszakapcsol HOST módra, így a következő utasí­tás elővétele már újból a HOST memóriából törté­nik. Az egy ciklusra TARGET módra történő át­kapcsolás (továbbiakban ciklus lopás) előtt el kell indítani a vezérlőt (pl. egy adott HOST címre tör­2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom