200843. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendelés térvektorokkal leírható, időben és térben tetszőlegesen változó villamos mennyiségek küzütti térszögek /időbeli pillanatértéké(i)nek mérésére
3 HU 200843 B 4 A találmány tárgya továbbá kapcsolási elrendezés a találmány szerinti eljárás foganatosítására, amely tartalmaz egy oszcillátorból és ennek kimenetére csatlakoztatott 90°-os fázistolást végző fázistoló tagból álló, mérővektorképző-egységet, valamint a mérendő térvektorok komponenseit előállító egységeket, ahol a mérővektorkópző-egység első kimenettel és második kimenettel van ellátva, míg a mérendő térvektorok komponenseit előállító egységek is két-kót kimenettel ellátva, amely a találmány értelmében úgy van kiképezve, hogy a térvektorok komponenseit előállító egységek kimenetel egy-egy két szorzóáramkörből álló, a mérendő térvektorok számával megegyező számú szorzóegysóg bemenetelre vannak csatlakoztatva mégpedig úgy, hogy a mindenkori térvektor komponenseit előállító egység egyik kimenete az ahhoz a tórvektorhoz tartozó szorzóegység egyik szorzóáramköre egyik bemenetére van csatlakoztatva, másik kimenete a megfelelő szorzóegysóg másik szorzóáramkörének egyik bemenetére van csatlakoztatva, míg az azonos térvektorhoz tartozó szorzóegységek egyik szorzóáramkörének másik beme netei a mérővektorképző-egység egyik kimenetével, míg a másik szorzóáramkörök másik bemenetel a mérőjelképző-egység másik kimenetével van összekapcsolva, továbbá mindegyik szorzóegység kimenete egy-egy összehasonlító áramkör bemenetelre vannak csatlakoztatva, amelyeknek kimenetel egyrészt egy D-tárolóra mint előjelmérőre, másrészt egy szögmérőre vannak csatlakoztatva. A találmány szerinti eljárást és az eljárást megvalósító kapcsolási elrendezést a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével, a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben. Az 1. ábrán látható a találmány szerinti eljárást megvalósító kapcsolási elrendezés blokkvázlata, a 2. ábrán láthatók a mérendő térvektorok és a mérővektor, a 3. ábrán pedig az 1. ábrán látható blokkvázlat egy részletesebb rajza látható. Az 1. ábrán látható tehát a találmány szerinti eljárást megvalósító kapcsolási elrendezés blokkvázlata. A kapcsolási elrendezés tartalmaz egy önmagában ismert 1 oszcillátort, amely szinuszos kimenőjelet állít elő, amely kimenő jelnek az amplitúdója és a frekvenciája állandó. Az 1 oszcillátor kimenete 2 fázistoló tag bemenetére van csatlakoztatva, amely 2 fázlstoló tag pontosan villamosán 90°-ot tol el a bemenőjelén, erősítése pedig egységnyi. A kapcsolási elrendezéshez tartozik még a mérendő térvektorok komponenseit előállító 7 egység, amelynek a kimenetéin a mérendő tórvektorok x és y irányú komponensei Jelennek meg. A 7 egység 7.21 és 7.22 kimenetén jelen esetben az egyik mérendő A térvektor Ax ésAy komponensei jelennek meg, míg a 7 egység másik két 7.11. és 7.12 kimenetén a másik mérendő B térvektor Bx és By komponensei Jelennek meg. A 7 egység kimenetel négy 3.1, 3.2, 3.3 és 3.4 szorzóáramkörök egy-egy 3.11, 3.21, 3.31 és 3.41 bemenetelre vannak elvezetve. A 3.1,3.2, 3.3 és 3.4 szorzóáramkörök közül a 3.1 és a 3.3 szorzóáramkör 3.12 és 3.32 bemenete közösen van az 1 oszcillátor kimenetét képező M1 kimenetre csatlakoztatva, míg a másik két 3.2 és 3.4 szorzóáramkör 3.22 és 3.42 bemenetel a MK mérővektorképző 2 fázlstoló tagjának M2 kimenetére vannak csatlakoztatva. A 3.1 és 3.2 szorzóáramkör a B térvektorhoz tartozik, míg a 3.3 és 3.4 szorzóáramkörök a A térvektorhoz tartoznak. A 3.1 szorzóáramkör 3.13 kimenete és a 3.2 szorzóáramkör 3.23 kimenete 4.1 összehasonlító áramkör bemenetelre vannak csatlakoztatva, hasonló módon a 3.3 szorzóáramkör 3.33 kimenete és a 3.4 szorzóáramkör 3.43 kimenete is egy 4.2 öszszehasonlító áramkör bemeneteire van csatlakoztatva. A két 4.1 és 4.2 összehasonlító áramkör kimenetel egyrészt 6 előjelmérőhöz, másrészt 5 térszögmérőhöz vannak elvezetve. A 2. ábrán látható a A ésB tórvektorok ábrázolása egy merőleges x-y koordinátarendszerben, ahol is egy tetszőleges időpillanatban vannak ábrázolva. WA és WB a két térvektor körfrekvenciái, amelyek időben tetszőleges értékeket vehetnek föl, míg Ax az A térvektor, Bx a B térvektor x tengelyirányú komponensének pillanatnyi értéke, Ay az A térvektor, By pedig B térvektor y tengelyirányú komponensének a pillanatértéke. A 2 ábrán látható még az M mérővektor szintén a merőleges tengelyű x-y koordinátarendszerben értelmezve, ahol Mx az M mérővektor x tengelyirányú, My pedig az y tengelyirányú komponens pillanatértéke. Ennek alapján követhető Jól az 1. ábrán látható kapcsolási elrendezés, ahol Is látható, hogy az 1 oszcillátor kimenetén, azaz a MK mérővektorképző M1 kimenetén jelenik meg a Mx komponens, míg a 2 fázlstolótag kimenetén Jelenik meg a My komponens. Ugyancsak látható, hogy a mérendő térvektor komponenseit előállító 7 egység 7.11 és 7.12 kimenetén a B vektor Bx komponense illetőleg By komponense jelenik meg, míg a 7 egység 7.21 és 7.22 kimenetén a A térvektor Ax komponense és Ay Komponense jelenik meg. Ezek vannak azután a 3.1—3.4 szorzóáramkörökre a megfelelő szorzások elvégzéséhez bevezetve. Az 1. ábrán látható, hogy a 3.1 szorzóáramkör 3.13 kimenetén megjelenik a By • Mx jel, a 3.2 szorzóáramkör 3.23 kimenetén Bx • My jel Jelenik meg, a 3.3 szorzóáramkör 3.33 kimenetén a Ay • Mx jel jelenik meg, míg végül a 3.4 szorzóáramkör 3.43 kimenetén a Ax • My jel jelenik meg. A 4.1 és 4.2 összehasonlító áramkörök a bemenetelken megjelenő szorzatok különbségét képezik. A 4.1 és 4.2 összehasonlító áramkörök lényegében kétállapotú kimenettel rendelkeznek és ezek vannak az 5 térszögmérőbe és a 6 előjelmérőbe elvezetve. Az 5 térszögmérő klmenete a mindenkori tórszög 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
