200840. lajstromszámú szabadalom • Mintavevő rendszer folyadékminták méréséhez

1 HU 200840B 2 A találmány tárgya mintavevő rendszer fo­lyadék minták méréséhez, főleg laboratóriumi és folyamatirányító műszerekhez. Ismeretes, hogy számos szakterületen alkal­maznak olyan laboratóriumi méréseket, ame­lyeknél a feladat valamilyen folyadék összeté­telének és/vagy fizikái vagy kémiai tulajdonsá­gainak vizsgálata. Ilyen méréseket használnak pl. orvosi laboratóriumokban vér, vizelet vagy egyéb testnedvek vizsgálatához, a környezet­­védelmi és vízminőségi vizsgálatoknál, mező­­gazdasági célú talaj, ill. növényvédelmi vizsgá­latoknál, a vegyiparban a hagyományos és biotechnológiai eljárások során és számos egyéb területen is. Az ilyen vizsgálatoknál kis mennyiségű (több­nyire cm3 nagyságrendű) folyadékmintát meg­felelő mérőtartályba (pl. küvettába) töltik és a vizsgálatot ezen végzik el. Maga a vizsgálati mérés történhet pl. fotometriás módszerrel, ami­kor is az átlátszó mérőtartályt átvilágítják és egy vagy több hullámhosszon mérik a minta fényelnyelósét. Alkalmaznak azonban számos nem optikai mérési elvet is, amelyeknél pl. ellenállásos vagy kapacitív mérőszonda segít­ségével a folyadék fajlagos vezetőképességét, dielektromos állandóját, vagy más egyéb para­méterét határozzák meg. Nagyszámú folyadék féleség sorozatos mé­résénél olyan mintavótelező módszereket és eszközöket szükséges alkalmazni, amelyek biztosítják a minták egymás utáni, gyors, keve­redésmentes cserélgetését. Folyadékok mérési célú mintavételezésére több ismert megoldás is van. A legegyszerűbb ismert megoldás a kézi pipettával való manuális mintavétel, melynél a mérőműszerben cserélhető mérőtartályokat, pl. küvettákat, stb. alkalmaznak, s az előzetesen manuálisan megtöltött mórőtartályokat cserél­getik a mérőműszerben. Ez a módszer azonban nagy számú minta sorozatos mérésénél már nem eléggé hatékony és ilyenkor a szubjektív tévedés kockázata is megnő. A mintavételezés automatizálására és gépe­sítésére több megoldás ismeretes. A leggyako­ribb megoldás az, hogy egyesítik a mintavevő rendszert és a mérőrendszert úgy, hogy a mérés lebonyolítására szolgáló átfolyó rendszerű mé­rőtartályt ill. mórőedényt alkalmaznak és ezen áramoltatják keresztül az egymást követő fo­lyadékmintákat. A minták továbbítását általában a szívócső és a mérőtartály közé iktatott szivattyú biztosít­ja. Ez utóbbi lehet pl. perisztatikus szivattyú, membrán szivattyú, vagy átfolyó rendszerű du­gattyús szivattyú. Az ilyen megoldásnál az egy­mást követő minták keveredésének megaka­dályozása érdekében a mindenkori megelőző folyadékminta maradványainak eltávolításá­hoz külön öblítőfolyadékot és/vagy a soronkö­­vetkező mintából az átöblítéshez elegendő fo­lyadék többletet szükséges alkalmazni. Főleg ezen hátrány kiküszöbölése célozza, a HU 186826 lajstromszámú, 1986/82 alapszá­mú magyar szabadalmi leírásban ismertetett megoldás, amely a megelőző minta kiöblítésére levegőt használ, úgy hogy az egymást követő mintákat egymástól levegő választja el. E meg­oldás egyik változata szerint a minta egy szi­vattyún keresztül egy legalább két kifolyónyí­lással ellátott mérő vagy előkészítő edénybe kerül, majd a szívócső átállítása mellett a folya­matosan működő szivattyú levegőt pumpál az edénybe, ahonnan a többlet levegő az edény második kifolyónyílásánál, az ott elhelyezett vezérelhető szelepen keresztül eltávozik. A mérési vagy előkészítési művelet végén a ve­zérelhető szelepet lezárják, de mivel a szivattyú tovább működik, így az edényben levegő-túl­nyomás alakul ki, s a többlet levegő a mintát az edényből annak első kifolyó nyílásán keresz­tül kinyomja a további mérőedények vagy a csatorna felé. E megoldásnál a tökéletesebb átöblítés érdekében lehetőség van külön öblí­tőgáz bevezetésére is. A HU 186826 sz. szabadalmi leírás szerinti másik megoldási változatnál vezérelhető sze­lepet nem alkalmaznak. Ehelyett úgy öblítenek, hogy a mérőedény mindkét kifolyónyílásán egy-egy külön szivattyúval egyszerre szívják ki a folyadékot, majd az ezt követő levegőt. A fentebbi ismert átfolyó rendszerű megol­dások hátránya, hogy a mérendő folyadék min ták áthaladnak a szivattyún (vagy szivattyúkon) is és szennyeződést, korróziót, valamint a moz­gó és/vagy deformálódó gumi és műanyag alkatrészek károsodását okozhatják. Emiatt az ilyen megoldásoknál eléggé gyakori az üzem­zavar és a kritikus alkatrészek rendszeres cse­réjével is számolni kell, vagyis az ilyen készülék fokozottan szerviz igényes. Ismeretesek olyan automatizált megoldások is, amelyeknél az átfolyó rendszerű kombinált mintavételező-mérő rendszer helyett alternáló folyadékáramlással működő, s a mérőrend­szertől elkülönített önálló mintavételező rend­szert alkalmaznak. Ilyen megoldást ismertet a 4577514 lajstromszámú, G01N1/18 NSZO-jel­­zetű US szabadalmi leírás. Ezen megoldásnál a minták gumidugóval lezárt kémcsövekben ér­keznek a mintavételező készülékhez. Ez utóbbi három db szervómotort és a mintavételezés vezérlésére szolgáló villamos működésű vezér­lőegységet tartalmaz. A mintavétel során az első szervómotor egy injekciós-tűhöz hasonló üreges tűt ereszt le, s ezzel átszúrja a gumidu­gót, majd a dugó felületét helyzetérzékelővel érzékelve, a vezérlőegység az első szervómo­tort megállítja. Ezután indul meg a második szervómotor, amely az üreges tű belsejében mozgó szívócsövet ereszt le a kémcsőbe. A szívócső végén olyan érzékelő van, amely a folyadékba való bemerülés során érzékeli, hogy a szívócső vége mikor éri el a folyadék alján összegyűlt üledék ill. alvadék felszínét, s ekkor a vezérlőegység megállítja a második 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom