200838. lajstromszámú szabadalom • Hőmérsékletmérő szonda, elsősorban vegyipari folyamatokhoz

1 HU 200838B 2 A találmány tárgya hőmérsékletmérő szonda, elsősorban vegyipari folyamatokhoz, nagypon­tosságú, gyors hőmérséklet meghatározásra, amelynek agresszív közegeknek ellenálló be­vonattal ellátott üreges szondaháza és abban tömítetten elrendezett ellenálláshőmérője van. A találmány szerinti hőmérsékletmérő szonda elsősorban zárt térben, korrozív közegben le­játszódó gyors folyamatok során fellépő hőmér­sékletek mérésére és ellenőrzésére alkalmaz­ható előnyösen. Csaknem valamennyi vegyi folyamat hőmér­sékletváltozással jár együtt, ahol a hőmérsék­letváltozás sebessége gyakran lényegesen be­folyásolja a végtermék minőségét. Napjainkig számos hőmérsékletmérő szondát alakítottak ki a vegyi folyamatok hőmérséklet változásai­nak igen gyors, lehető legkisebb késéssel tör­ténő nagypontosságú mérésére, ezzel a kellő időben és hatékonysággal történő beavatko­zás, illetve szabályozás elősegítésére. Fontos feltétel, hogy a hőmérsékletmérő szondának nemcsak különböző hőmérséklettartományok­ban kell megfelelően működnie, de érzékelő­elemének kellő ellenállásúnak kell lennie a vegyi folyamatoknál általában fennálló korro­zív, agresszív közeggel szemben is. A mérendő közegek ugyanis többnyire nemcsak magas hőmérsékletűek, de többnyire korrozív, savas illetve lúgos kémhatásúak és gyakran tartal­maznak koptatóhatású szilárd anyagrészecs­kéket is. így egy hőmérsékletmérő szonda ak­kor tölti be maradéktalanul feladatát, ha hosszú időn keresztül kellőképpen ellenál! a hőmérsék­leti, korrozív és abrazív hatásoknak anélkül, hogy a mérési pontosság, vagy a szonda reak­cióideje hátrányosan megváltozna. A felvázolt követelmények egymásnak gyakran ellentmondanak, így például a rövid reakcióidejű igen gyors hőmérsékletmérő szon­da általában nem kellőképpen ellenálló ag­resszív közegekkel szemben, a kellően saválló műszer pedig gyakran nem bírja a koptatóha­tást és reakcióideje elégtelenül lassú. Az ismert hőmérsékletmérő műszerek hőszondája vagy közvetett vagy közvetlen mérési elven műkö­dik. A közvetett mérési elven működő hőmér­sékletmérő szondák hőérzékélő eleme rend­szerint nem korrózióálló anyagból készül, ezért agresszív közegben történő alkalmazása ese­tén azt a káros hatásoktól védeni kell. Ezért ezeket a hőérzékélőkét vegyi folyama­toknak ellenálló védőtokban helyezik el, amely saválló acél, tantál vagy zománcozott hőmérő­tök, illetve ezek kombinációja lehet. Erre a gyakorlatban mutat példát a tantálcsúcsban végződő zománcozott hőmérőtök. Ennek az ismert kiviteli alaknak igen nagy hátránya, hogy hőérzékelő eleme nem érintkezik közvetlenül a mérendő anyaggal, így a leolvasott érték és a mérendő közeg valóságos hőmérséklete kö­zött egy adott időpontban jelentős eltérés léphet fel. A hőmérsékletmérő szonda ilyen lomhasá­gát igyekeznek csökkenteni olyan módon, hogy a hőérzékélő elem és a védőtok közé hőköz­­lőanyagot, például szilikonolajat, szilikonzsírt töltenek, ami ugyan javítja a hőátadást, de a fáziskésést jelentősen csökkenteni nem tudja. Az ismert hőmérsékletmérő szondák másik csoportja a közvetlen mérési elven működik. Ezek közül leginkább az ellenálláshőmérők ter­jedtek el, mivei ezeknél megvalósítható az a fontos felhasználói szempont, hogy az érzóke­lőfej minél közelebb kerüljön a mérendő anyag­hoz, de ugyanakkor kellő ellenállással rendel­kezzék a koptató és agresszív hatásokkal szemben. Az ellenálláshőmérőt tartalmazó hő­mérsékletmérő szondák sem nélkülözik a vé­dőtokot, a védőtok vastagságát azonban jelen­tősen lecsökkentették és a gyakran csupán filmszerű vastagságú védőréteg a hőmérsék­letmérő reakcióidejét néhány másodpercre csökkentette le. A Pfaudler Inc. N.Y. cég ellenálláshőmérőt tartalmazó hőmérsékletmérő szondájának szondaháza belül üreges, kivül zománcozott és a szondaház alsó, mérendő közegbe benyúló végébe van a tömítetten elrendezett platina ellenálláshömérő beépítve. A platlnaszál a zo­­máncrótegbe van beégetve úgy, hogy a plati­naérzékelő felett még egy védő zománcréteg is ki van alakítva, amely a platina érzékelőt védi a káros hatásoktól. Az ismertetett kiviteli alak hátránya, hogy a különböző űrtartalmú vegy­ipari berendezésekhez az edény magasságá­nak függvényében különböző hosszúságú pla­tinaszálat kell az érzékelő szintig levezetni, és a platinaszál feletti vódőzománcrétegben olyan rejtett feszültségek jöhetnek létre, amelyek kü­lönösen gyors hőmérsékletváltozások eseté­ben, — a védő zománcréteg megpattanásához és ezzel a hőmérsékletmérő műszer meghibá­sodásához vezetnek. A műszerek további hiá­nyossága, hogy úgynevezett felezési idejük 8—10 s körüli értékű. A DE Dietrich francia cég közelmúltban kifej­lesztett hőmérsékletmérő szondája zománco­zott szondaházba van beépítve. Az ellenállás­­hőmérő a zománcozott hőmérőtök végébe van beépítve oly módon, hogy a hőmérőtök falvas­­tagsága minimálisra van csökkentve. A hőér­zékélő elemet a hőmérőtök legalsó vékony falú pontjához rögzítik, ily módon biztosítva a leg­kedvezőbb hőátadást, illetve csökkentve a hő­mérsékletmérő szonda lomhaságát. Gyakorlati tapasztalatok alapján a műszer felezési idejét itt sem sikerült 8—10 s alá levinni, ugyanakkor a mechanikailag kijelzett konstrukció hátrányo­san befolyásolhatja a hőmérsékletmérő műszer élettartamát. A találmánnyal célunk olyan hőmérsékletmé­rő szonda kialakítása, elsősorban vegyipari fo­lyamatokhoz, nagypontosságú, gyors hőmér­séklet meghatározásra, amely nagyrészt a meglévő technológiára támaszkodva lehetővé teszi, hogy az ellenálláshőmérőként alkalmazott huzaltekercset egyszerű módon gazdaságosan, mégis úgy rögzítsük a szonda alsó végében, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom