200833. lajstromszámú szabadalom • Modulokból felépített hőcserélő épületek klimatizálására

7 Hü 200833 B 8 Látható, hogy a 2 gyűjtők vízszintes 10 szá­rában 12 csapok vannak; az ábrázolt kivitelnél három darab, amelyek az oldalsó végek köze­lében szimmetrikusan vannak elhelyezve. A vízszintes 10 szár tetejénél és közepénél 13 kiemelkedés van, amely megkönnyíti a lefedő burkolat rögzítését, amint azt később Ismertetni fogjuk. Ha a 3. ábrát tekintjük, akkor abból látható, hogy a csőalakú 1 elem a hőcserélővel egy egységet képez és a folyadék számára függő­leges Járatot alkot, míg a felső és alsó gyűjtők a folyadék bevezetésére és elvezetésére szol­gálnak. A radiátor maga több olyan egységből áll, mint amilyen a 3. ábrán látható. Ezeknek az egységeknek az összekötésé­re — annak érdekében, hogy a találmány sze­rinti komplett radiátort képezzünk — 14 össze­kötődarabokat alkalmazunk (lásd 4—6. ábrák). Az összekötődarabok készülhetnek kívülről 18 hornyokkal ellátott extrudált alumínium csőből, vagy készülhetnek alumínium fröccsöntéssel. Készülhetnek azonkívül műanyagból Is, pl. er­­talonból vagy vulkollánból. A 14 összekötődarabok belülről 15 nyíláspá­rokkal vannak ellátva, amelyek közül mind­egyik ellenkező irányban döntött és a 12 csa­pokhoz képest szimmetrikusan vannak el­helyezve. A 15 nyíláspárok a 14 összekötő darabok 16 külső vége felé nyitottak, amint az a 4. ábrán látható. A 15 nyíiáspárok a 2 gyűjtő 12 csapjaival kapcsolódnak úgy, hogy a 14 összekötődarabok forgatása és a 15 nyíláspá­rok ellentétes dőlése azt eredményezi, hogy a két 2 gyűjtő egymással szembenálló végei egymáshoz közelednek. A két 2 gyűjtő és a 14 összekötődarab közé 17 tömítőgyűrű van he­lyezve. A14 összekötődarabok egy előnyös kivitelét ábrázoltuk az 5. és 6. ábrákon. Ennél 15 nyílás­párokkal alakítottunk ki, amelyek kívülről nem láthatók. Ebben az esetben a 14 összekötőda­rab vastagsága kb. 5 mm lehet és a 15 nyílás­párok olyan hosszúak, hogy kb. 120°-bani el­fordulást tegyenek lehetővé, annak érdekében, hogy a három 12 csappal ellátott 2 gyűjtőket össze lehessen kötni. Következésképpen a 2 gyűjtők összekötése bajonett rendszerrel törté­nik, ami eléggé egyszerű, pontos és megbízható arra, hogy a radiátorokat ily módon egyesíteni lehessen. A 15 nyíláspárok dőlését úgy számoltuk ki, hogy az oldalak és a 12 csapok között kény­szerű kapcsolat jöjjön létre és így stabil kap­csolódást kapjunk. Ennek a kapcsolódásnak a javítására a 15 nyíláspárok falait hullámosítás­­sal lehet ellátni, amint a 4. ábrán 19 számmal jelöltük, hogy ily módon a súrlódást növeljük. Hasonló módon a radiátor 37 csatlakozóda­rabbal kapcsolható hozzá (8. ábra) a berende­zéshez, amely ugyanolyan bajonett rendszerrel van ellátva, mint a 14 összekötődarab és ferde falú 38 rés és 39 tömítőgyűrű van benne. A 37 csatlakozódarab másik vége 40 menettel van ellátva, amelybe 41 összekötőcső kapcsolódik és ennek segítségével a berendezéshez kap­csolható a víz keringtetése céljából. A radiátor végénél lévő 2 gyűjtőt 20 záródugó zárja le, amely ismét a 14 összekötődarabnál ismertetett bajonett rendszerrel van ellátva. A 20 záródugó egy kivitelét a 7. ábrán ábrázoltuk a benne lévő 21 réssel és szeleprendszerrel, amelyet üreges 22 anya és 23 csavar képez. Az egyes radiátorok 2 gyűjtői felső és alsó 24 burkolatok segítségével (lásd 9. és 10. áb­rák) vannak eltakarva. A 24 burkolatnak van elülső, hátsó és felső fala, ami szintén extrudált alumínium rúdból készíthető és kívánság sze­rint sajtolható különböző alakokra, amelyek megengedik a levegő átáramlását. A 24 burko­latok alumínium lemezből Is kialakíthatók, ame­lyek át vannak szúrva megfelelő résekkel, amelyek a sugárzó elemek alakjának felelnek meg. Végül készülhet a 24 burkolat műanyagból is. A 24 burkolatok hozzáerősítóse a radiátor­hoz két 25 réssel történik, amelyek a csőalakú 1 elem 4 bordájába vannak kialakítva és amelybe a 24 burkolat belső 26 bordái illesz­kednek. A 2 gyűjtő 13 kiemelkedése elősegíti a 24 burkolatnak a központosítását a modulon és megakadályozza, hogy azon elcsússzék. Az így leírt radiátort fel lehet szerelni egy aktív konvektorral, amelynek szerepe, hogy a helyiség levegőjének átáramlását a sugárzó egység csatornáiba elősegítse, irányítsa. A 11. ábrán látható, hogy az aktív konvektor 27 csatornaként van kialakítva, amely eloxált, ext­rudált alumíniumból készül és alakja hasonló a 24 burkolatéhoz, azzal a különbséggel; hogy nincsenek rajta nyílások és olyan hosszú, mint a teljes radiátor hossza + két egység hossza. A 27 csatorna végei 28,29 végfalakkal le vannak zárva, amelyek a radiátor teljes magasságáig terjednek. A 27 csatorna a radiátor alsó részén van elhelyezve, a 24 burkolatok helyett. A 27 csatorna légcsatornát képez. A légcsatorna hossza mentén, amely az egyik oldalból kinyú­lik, ellentétesen azzal az oldallal, ahol a radiátor van a berendezéshez kapcsolva, egy pár ext­rudált elemből álló egység van elhelyezve, amely parallelepipedon alakú 30, 31 csőből áll és ezek mindegyikében villamos 32 ventilátor, 33 légszűrő és 34 kapcsoló van elhelyezve, amint az a 11. ábra (a) részén látható. Ezeknek az elemeknek a szerepe a következő: A kon­vektort üzembe helyezik a 34 kapcsoló segít­ségével, így nyomásos levegőoszlopot létesí­tenek, amely levegőoszlop a 27 csatorna felé irányul és a radiátor konvektiv csatornáiba áramlik szót a 32 ventilátor hatására; az auto­matikus be- és kikapcsolás a kb. 40°C-ra beállított 35 termosztát segítségével és a szo­balevegő tisztítása a 33 szűrő segítségével történik. Azok az elemek, amelyek a 27 csatornába irányuló légoszlopot hozzák létre eltérő alakú tartályban is elhelyezhetők, mint ahogy azt a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom