200827. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csővezeték belső falának korrózióvédelmére

3 HU 200827 B 4 sóglete ezzel egyidejűleg csökken, mivel a nyomáscsőkkenés a csővezetéknek csak egy behatárolt belső térrészében lett létrehozva. A fenti hatások együttesen a rugalmas tömlő károsodásának megelőzését és a védőbevonat minőségének javulását eredményezik. A találmány szerint célszerű továbbá a ru­galmas tömlő csővezetékbe történő bevezeté­sével egyidejűleg a rugalmas tömlő és a cső­vezeték belső fala közötti gyűrűkeresztmetsze­tű hézagban a csővezeték fém anyagával elektrokémiai potenciált létrehozó anyagból ké­szült protektorokat elhelyezni. Ezek a protektorok a csővezeték megbízha­tóságát azáltal növelik, hogy a tömlő által biz­tosított mechanikai védelem mellett kémiai vé­delmet hoznak létre, amely a csővezeték belső falának korrózióvédelmét a tömlő rosszul tömí­­tő vagy sérült helyein is biztosítja. A találmány szerinti előnyös a polymer anyagból készült rugalmas tömlőnek csőveze­tékbe történt bevezetése után egy nem termo­­plasztlkus anyagból készült belső tömlőt beve­zetni, majd a polymer anyagból készült tömlőt a csővezeték melegítése révén megolvasztani. Ezen foganatosításl móddal tartós és korró­zióálló védőbevonat hozható létre, például szón- vagy üvegszálalapú anyagokból. A rugalmas tömlő csővezetékbe történő be­vezetését megelőzően a csővezeték belső fa­lán üvegszálszövetből készült olvadóbetét he­lyezhető el, amely a rugalmas tömlő bevezetés után a csővezeték melegítése révén megol­vasztható. Ezzel a módszerrel a védőbevonat megbízhatósága növelhető, így alkalmazása különösen agresszív közegeket szállító csőve­zetékek belső falának korrózióvédelménél cél­szerű. Az olvadóbetót megolvadása során a védő­rétegben pórusok képződnek. A pórusképző­dés és ezáltal a védőbevonat megbízhatósá­gának csökkenése azáltal előzhető meg, hogy az üvegszálszövetből kialakított tömlőben az olvadóbetót melegítése közben túlnyomást ho­zunk létre. A csővezetéket a találmány szerint előnyö­sen a polymer anyagból készült rugalmas töm­lőbe bevezetett nem termoplasztikus anyagból készült belső tömlőn keresztülszlvattyúzott for­ró gázzal melegítjük. Ezzel a melegítési mód­szerrel a csővezeték belső falának kiszárítása és felmelegítése egyszerűsíthető, közös műve­letté vonható össze. Célszerű a forró gázt a csővezetéken a tömlő bevezetésével ellentétes irányban bevezetni és a tömlő belsején keresztül a külső atmoszféri­kus légtérbe kivezetni. Ily módon a csővezeték szárítása és a nyomásesésnek a bevezetett tömlő mindkét oldalán történő szabályozása egyszerűbbé válik. A találmány szerinti eljárás további előnyös foganatosításl módja szerint a csővezetéknek a tömlő bevezetésével egyidejű melegítését éghető keverék csővezetékbe történő beveze­tése és meggyújtása révén történik. Ezzel az eljárással a csővezetékben egyúttal túlnyomás jön létre, amely körülmény az eljárás foganatosítására szolgáló felépítését lényege­sen leegyszerűsíti. A tömlő felmelegítése és csővezeték belső falára történő préselésé egyidejűleg .történik, ami a védőbevonat minősége szempontjából kedvező. A rugalmas tömlő ugyanis ebben az esetben a csővezeték belső falán minden pó­rust és buborékot kitölt. A csővezeték falának hűtése a csővezeték teljes hossza mentén gya­korlatilag egyidőben történik. Ennek eredmé­nyeképpen a védőrétegben viszonylag ala­csony relaxációs feszültségek ébrednek, ami a védőréteg minősége szempontjából kedvező. A fenti foganatosításl mód alkalmazásával a védőréteg önköltsége csökken és a védőréteg kialakításának hatékonysága növekszik, mivel a rugalmas tömlő csővezetékbe történő beve­zetése és a csővezeték belső falára történő rápréselése, valamint a csővezeték melegítése egyaránt az éghető keverék révén valósul meg. A találmány szerint ugyancsak célszerű a csővezeték belső falára a rugalmas tömlő rá­­préselését megelőzően protektorötvözetet fel­vinni. A protektorötvözet a rugalmas tömlő tömíté­sének károsodása esetén is biztosítja a csőve­zeték belső falának elektrokémiai védelmét. A protektorötvözet, például alumínium-gallium ötvözet, továbbá a csővezeték a belső falán történő kiválásakor oxfdréteget képez, amely a csővezeték korrózióvédelmét több éven át biztosítja. A találmányt részletesebben foganatosításl példák alapján ismertetjük. A csővezeték korrózióvédelmére szolgáló találmány szerinti eljárás rugalmas tömlő cső­vezetékbe történő bevezetésén alapul. Ennek során a rugalmas tömlő elülső végződő peremét kifelé visszahajlítva a csővezeték belső falán rögzítjük, majd a rugalmas tömlőt előretoljuk és a csővezeték belső falának préseljük. A rugal­mas tömlő előretolása és csővezeték belső falára történő préselése előnyösen a csőveze­ték belső fala és a tömlő belső felületével kifelé fordított vége által képezett térrészben létreho­zott túlnyomás révén valósítható meg. A rugal­mas tömlőnek a csővezeték belső falára történő préselésével egyidejűleg a csővezetéket me­legítjük. A találmány szerinti eljárás fenti lépéseit az alábbi 1—6. példák szerinti körülmények között foganatosítottuk: 1. példa Csővezetékbe polietilén tömlőt vezetünk, amelynek elülső végét belső felületével kifelé fordítjuk és a csővezeték belső falán rögzítjük. A tömlő és a csővezeték által meghatározott térrészbe 0,3 MPa nyomású nyomólevegőt szi­vattyúzunk. A csővezeték tömlő előtti térrészé­ben fűtőegységet helyezünk el, amely az előre-3 6 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom