200819. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadék porlasztására
5 HU 200819 B 6 mennyiségének vagy sebességének változása, akár a 24 kristálylap természetes öregedése folytán változik, az oszcilláció mindenkor követni fogja ezt, és így a porlasztás a beállított optimális rezgési amplitúdó mellett a lehető legkisebb villamos energiafelhasználással történik. A 4. ábrán látható a 7 rezgőtest felfüggesztésének egy lehetséges módja. A 7 rezgőtestet a 3 szigetelőelemben rögzített 15, 16 és 17 tartóelemek tartják, amelyek egyben a villamos csatlakoztatást is biztosítják a 12, 13, ill. 14 elektródaréteg felé. A 15,16 és 17 tartóelemek, amely pl. acél vagy bronz botocskák lehetnek, villamosán csatlakoztatva vannak a 18, 19 és 20 csatlakozókhoz, amelyekre csatlakoznak a 8 meghajtóegység felé menő kábel csatlakozó sarui. A 3 szigetelőelem rögzítő 10 és 11 furatokkal van ellátva, ezeken keresztül haladnak az 1. ábrán látható, az 1 porlasztót és a 2 szívócsövet egymáshoz erősítő csavarok. A 7 rezgőtest, a 15,16 és 17 tartóelemek, valamint a 18, 19 és 20 csatlakozók úgy vannak elhelyezve, hogy azok a 3 szigetelőelem párhuzamos 60 és 61 felületei által meghatározott síkok között legyenek. A 3 szigetelőelem azbesztporos bakelitből készülhet, amelybe az egymáshoz csatlakoztatott 15,16 ill. 17 tartóelemek és 18, 19 ill. 20 csatlakozók betétként vannak belesütve. A 4. ábrán látható szerelvényt úgy célszerű beiktatni az áramlási csatornába, hogy a 12 és 13 elektródarétegek legyenek szemben az áramlással, amint ez az 1. ábrán látható. így a földelt 14 elektródaréteg van a motor 2 szívócsöve, ill. szívószelepe felé, s ezáltal az ultrahangos utóporlasztás a szelepek esetleges hibás beállítására vagy elállítódására kevéssé érzékeny. Az 5. és 6. ábrán látható a 7 rezgőtest egy példaképpeni kialakítása. A 7 rezgőtest egy piezoelektromos 24 kristálylapból áll, amelynek egyik felületén a 12 és 13 elektródaréteg, másik felületén pedig az ezekkel szemben lévő 14 elektródaréteg van elhelyezve. A 12,13 és 14 elektródarétegek előnyösen galvanikus úton vagy vákuumpárologtatással vannak felvive a 24 kristálylapra. Látható, hogy a 12 és 13 elektródarótegek egymástól villamosán el vannak választva, és a. 13 elektródaréteg jóval kisebb felületű, mint a 12 elektródaréteg. A 12 és 13 elektródarótegek felületének aránya 4— 15 lehet, előnyös a 9—12 érték. A 14 elektródaréteg is kiképezhető lenne a 12 és 13 elektródarétegekkel szemben fekvő két részből, amely mindkét részt a 17 tartóelemhez kell villamosán csatlakoztatni. A 12,13 és 14 elektródarétegek adott esetben a rajzon nem ábrázolt védőréteggel, pl. 1—10 pm vastagságú amorf üvegréteggel lehetnek bevonva. A 15, 16 és 17 tartóelemeket például teflon szigeteléssel ellátott acélbotocskák képezhetik, amelyek 21, 22, ill. 23 kötéssel vannak csatlakoztatva a 12, 13, ill. 14 elektródaréteghez. A 21, 22 és 23 kötés lehet forrasztás, ponthegesztés, például lézeres hegesztés vagy hideg kötés (présforrasztás). A 24 kristálylap vastagsága előnyösen 2—4 |xim, anyaga például bárium-titanát. A 12, 13 és 14 elektródarétegek 50—150 p.m vastagságú ezüst vagy ezüstötvözet rétegek lehetnek. A piezoelektromos 24 kristálylap adott esetben — az ábrázolttól eltérően — ellátható egy hangolt rezonátor elemmel is. A 7. ábrán a találmány szerinti berendezés 7 rezgőteste felfüggesztésének egy másik előnyös kiviteli alakja látható. Ennél a kialakításnál szintén a 3 szigetelőelembe vannak befogva a fémlemezanyagból kialakított 65, 66 és 67 tartóelemek, amelyek rugalmas karokkal tartják a 7 rezgőtestet, amint ez a 8. és 9. ábrán részletesebben látható. A 7 rezgőtest 12,13 és 14 elektródarétegeinek villamos csatlakoztatása ponthegesztóssel rögzített vezetékdarabokkal van megoldva, ezek közül az ábrán csak a 77 és 78 vezetókdarab látszik. A 65, 66 és 67 tartóelem vége 68, 69, ill. 70 csatlakozóként van kialakítva, amely kinyúlik a 3 szigetelőelemből és fogadni képes a megfelelő kábelsarút. A 65 tartóelemnek 82 befogott része van befogva a 3 szigetelőelembe, és az 80 és 81 ütközőelemekkel fekszik fel a 3 szigetelőelem 79 belső peremén. Hasonlóképpen van kialakítva a 66 és 67 tartóelem is. A 3 szigetelőelem négy rögzítő 83,84,85 és 86 furattal van ellátva és előnyösen bakelitből készül. A 8. és 9. ábrán látható részletesebben a 65 tartóelem és az általa tartott 7 rezgőtest. A 65 tartóelem egyik végén három 71, 72 és 73 rugalmas kar van kiképezve, amelyek végére egy-egy, például gumiból készült 74, 75, ill. 76 szigetelőtest van felhúzva. A 71 és 72 rugalmas karok közé van beszorítva a 7 rezgőtest, a meghajlított 73 rugalmas kar pedig a 7 rezgőtest sugárirányú megtámasztására szolgál. A 65,66 és 67 tartóelem elkészítéséhez fém lemezanyagból egy-egy lemezdarabot kell kivágni, és a kivágott lemezdarabból egyszerű hajlítási műveletekkel lehet előállítani a 65, 66 és 67 tartóelemet. A lemez anyaga bronz, alpakka vagy alniko lehet. Az 1. ábrán egytorkú 1 porlasztó esetén ismertettük a találmány kialakítását. Ha a porlasztónak több kimenő torka van, minden egyes toroknál el kell helyezni egy-egy találmány szerinti rezgőtestet. A találmányt a fentiekben belsőégésű motor porlasztására alkalmas kiviteli alakok kapcsán ismertettük, azonban a találmány nem korlátozódik erre az alkalmazásra. Minden olyan területen előnyösen alkalmazható, ahol valamely folyadék igen kis cseppméretet eredményező porlasztására van szükség. A találmány alkalmazható úgy is, hogy a rezgőtestre csepegtetve vagy film formájában kerül rá a porlasztandó folyadék és a rezgőtest által előállított folyadékcseppecskéket ragadja magával egy gázáram. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
