200797. lajstromszámú szabadalom • Eljárás L-lizin előállítására

3 HU 200797 B 4 A mikroorganizmusokra, amelyeket szülő törzsként alkalmazhatunk a jelen találmány szerinti mutáns törzsek kialakításához, előnyös példák lehetnek a Corynebacterlum glutami­­cum ATCC 13032, Corynebacterlum glutami­­cum H-3149 (FERM BP-158), Corynebacterlum acetoacldophilum ATCC 13870, Brevibacterium lactofermentum ATCC 13869,és Brevibacteri­um flavum ATCC 14067; mindezek a törzsek fermentációval L-lizin termelésére képesek. Azokat a mutáns törzseket, amelyeket a jelen találmány céljaira fel lehet használni, olyan ha­gyományos módokon lehet kialakítani, ame­lyeket mutáns törzsek kialakítására általában alkalmazni szoktak, ilyenek pl. besugárzás ult­raibolya sugarakkal, kémiai kezelés pl. N-me­­til-N’-nltro-N-nitrozo-guanldint alkalmazya, stb. A kívánt mutáns törzseket a mutációnak kitett mikroorganizmusoktól olyan módon lehet elkülöníteni, hogy megfelelő tápközegben, pl. bóta-naftoklnolint tartalmazó minimál tápköze­gen agar lemezen növekvő mutáns törzseket gyűjtünk, ahol a béta-naftokinolin olyan kon­centrációban van Jelen, amely a szülőtörzs nö­vekedésének gátlásához elegendő (pl. több, mint 40 i^g/ml), és ezeket átvizsgáljuk béta-naf­­tokinolin-rezisztenciára és L-lizin termelésre. A Corynebacterlum glutamicum H-4412 mik­­robiális mutáns törzset, amely béta-naftokino­­llnra rezisztens, és amelyet a természetben előforduló H-3149 szülőtörzs mutálásával ala­kítottunk ki, letétbe helyeztük a Bikoken-nél [Fermentation Research Institute, Agency of Industrial Science and Technology of the Japa­nese Government (A Japán Kormány Fermen­tációs Kutatóintézete, Ipari Tudományos és Technológiai Ügynökség)], és ez a törzs a FERM BP-1069 letéti számot kapta 1986. 05. 27-én. A jelen találmány szerinti eljárás kivitelezé­séhez tápközegként alkalmazhatunk mind szin­tetikus, mind szerves tápközegeket, amelyek megfelelő mennyiségben asszmilálható szén­ás nitrogénforrást, szervetlen anyagot és más olyan tápanyagokat tartalmaznak, amelyek a mikroorganizmusok növekedéséhez szüksé­gesek. Az előnyös szénforrások között található pl. a glükóz, fruktóz, szorbit, glicerin, szacharóz, keményítő, keményítőhidrollzátum, melasz, gyümölcs-kivonatok, és különböző más szén­hidrátok, ecetsav, fumársav, tejsav, maleinsav és különböző más' szerves savak, bár, ha kí­vánatos, lehet alkalmazni etanolt, metanolt és más alkoholokat Is. Az előnyös nitrogénforrások között található pl. az ammónia, ammónium-klorid, ammónium­­-szulfát, ammónlum-acetát, ammónium-fosz­­fát és további különböző szervetlen savak ammónlum-sói, karbamid, aminok, és más nit­rogén-tartalmú vegyületek, pepton, húskivo­nat, élesztőkivonat, kukoricalekvár, kazeinhid­­rolizátum, szójaliszt-hidrolizátum, fermentált mikroorganizmusok sejttömege és ezek hidro­­lizátumai, stb. Az előnyös szervetlen anyagokra példák lehetnek az alábbiak: kálium-monofoszfát, ká­­lium-difoszfát, magnézium-foszfát, magnézi­um-szulfát, nátrlum-klorld, vas(ll)-szulfát, kal­cium-karbonát, stb. A tápközeg, kívánt esetben, tartalmazhat megfelelő mennyiségben olyan tápanyagokat, amelyek az alkalmazott mikroorganizmusok növekedéséhez speciálisan szükségesek. Bi­zonyos esetekben ezek a tápanyagok jelen vannak a fentebb említett, természetben elő­forduló nitrogénforrásokban. Bizonyos esetek­ben az L-llzin termelékenység úgy is javítható, hogy a tápközegekhez bizonyos adalékokat adunk, pl. különböző antibiotikumokat, alfa­­-amino-tejsavat, ciszteint, leuclnt tartalmazó fermentlevet, aszparaglnsavat, glutamlnsavat és hasonlókat. A tenyésztést aerob körülmények között hajthatjuk végre, rázatással vagy szubmerz tenyésztéssel levegőztetés és rázatás mellett, általában 20°C—40"C hőmérsékleten, 3 és 9 közti pH tartományban (előnyösen semleges pH körül), bár a tenyésztést más körülmények közt is végre lehet hajtani, ahol a mikroorganizmus növekedni képes. A tápkőzeg pH-ját pl. kalci­um-karbonát, karbamid, sav- vagy lúgoldat, stb. hozzáadásával, vagy pH szabályozóval lehet beállítani. A tenyésztést általában 1—6 napig folytatjuk, amely általában elegendő L-li­zin képződésére és felgyülemlésére a tenyész­­közegben. Miután a tenyésztés teljessé vált, előnyös a mikroorganizmus sejttömeget és egyéb csapa­dékot eltávolítani a tenyészléből. Az L-llzint a felülúszóból hagyományos módon nyerjük ki, pl. ioncserélő gyantával való kezeléssel, kon­centrálással, adszorpcióval, kisózással és ha­sonlókkal. Kívánt esetben az L-lizin a mikroor­ganizmus sejttömegétől is kinyerhető, hagyo­mányos módon. A különböző kísérletek azt mutatták, hogy az L-lizin kitermelésében mintegy 10—25 % növekedés érhető el a Jelen találmány szerinti módszerrel. A következő példák, amelyek nem korlátoz­zák a találmány oltalmi körét, részletesebben bemutatják a jelen találmányt. 1. példa L-lizin-termelő és béta-naftokinon-rezlsz­­tens Corynebacterlum glutamicum törzset [H­­-4412(FERM BP-1069)] kapunk a következő módon. Corynebacterlum glutamicum H-3149 tör­zset (FERM BP-158; természetben előforduló mikroorganizmus; tializin-rezisztens, rifampi­­cin-rezisztens, streptomicln-rezisztens, és 6- azauracil-rezisztens), amelyet szülőtörzsként alkalmazunk, 0,1 n triszmaleinsav pufferolt ol­datban (pH=6,0) szuszpendálunk 10® sejt/ml koncentrációban, ehhez N-metil-N’-nitro-N- nitrozo-guanidint adunk 0,2 mg/ml végső kon­centrációig. A sejtszuszpenziót szobahőmér-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom