200792. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új fibrinolitikus enzimek és hatóanyagként a fenti enzimeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

6 5 HU 200792 B -összetétele (amely a 3. táblázatban látható) eltérő. A GPK-ból származó enzim pedig • saját fib— rinolitikus hatással is rendelkezik, azaz nem­csak a plazmin felszabadításán keresztül, ha- 5 nem közvetlenül, enzimatikusan is hat a fib— rinre, mint az a 4. ábrán is látható. Az enzimek találmány szerinti előállítását és jellemzését részletesen az alábbiakban is­mertetjük. 10 A letétbe helyezett BEB és GPK sejtvo­nalat az alábbi eljárásokban használjuk. a) A szövettenyészetek fenntartása 15 A sejttenyészeteket folyamatosan heten­te végzett átoltással tartjuk fenn. Az éppen összefolyó sejteket 10% tripszint tartalmazó dextróz-só-oldattal 2-3 percig végzett keze­léssel leválasztjuk, közel 2 ml táptalajjal 20 centrifugacsóbe visszük, és 4 percen ét 800 fordulat/perc sebességgel centrifugáljuk. A sejttömeget ezután 1 ml táptalajban újra szuszpendáljuk, 20 /ml alikvotból Coul­­ter-számlálóban sejtszámlálást végzünk, majd 25 a sejtekkel beoltjuk a tiszta steril tenyész­tőlombikban lévő táptalajt, és a lombikot CO2 inkubátorban 37 °C-on tartjuk egy héten át, igy nyerjük az alaptenyészetet. A szokásos sejtszám GPK esetén 103 sejt/ml. A szennye- 30 zódést autoradiogréfiás módszerrel ellenőriz­zük (BEB esetén a 19. átoltásnál, GPK esetén a 34. és 50. átoltásnál). A sejteket lemezre visszük és 5 órán át 1,0 juCi/ml végkoncent­rációjú 3H-timidinnel jelezzük. Ilford K2 gél 35 formájú emulzióval lefedjük a lemezeket, majd egy héten ót 4 °C-on tároljuk, Giemsa­­-festékkel megfestjük, és megvizsgáljuk a mag jelzését és az egyéb, citoplazmás vagy nem-sejtes jelzéseket. Mind a két sejtvonal- 40 nál csak a normális megjelölést észleltük. A mikoplazma-szennyezödést szintén kizártuk mind a két tenyészetnél (BEB-nél a 17., GPK­­-nál a 7. átoltásnál.). Az enzim előállítására a GPK-ból’ a 33-53. 45 átoltásokat, a BEB-ból a 19-27. átoltásokat használjuk fel. b) Tárolás cseppfolyós nitrogénben 50 A fentebb leírt tripszinezés és sejt­számlálás után a sejteket lecentrifugáljuk és 7,5% dimetil-szulfoxidot tartalmazó táptalajban újra szuszpendálva 2 x 10® sejt/ml sejtkon­­centrációt állítunk be. 55 A sejtszuszpenziót ampullákba töltjük, az ampullákat polisztirol dobozba helyezzük, majd lépcsőzetesen az alábbiak szerint lehűt­jük: 3 órán át +4 °C-on, 30 percen át -18 °C-on és egy éjszakán ót -70 °C-on 50 tartjuk, majd cseppfolyós nitrogénben tárol­juk. c) A sejttenyészet regenerálása a cseppfo­lyós nitrogénben tárolás után A regenerálandó sejteket tartalmazó am­pullákat kiemeljük a cseppfolyós nitrogénból, és 35 °C-os vizet tartalmazó főzőpohárba he­lyezve gyorsan felolvasztjuk. A sejteket ez­után 10 ml táptalajt tartalmazó tenyésztölom­­bikba visszük, és egy éjszakán át 37 °C-on állni hagyjuk. A kővetkező napon a táptalajt lecserélve eltávolítjuk a dimetil-szulfoxidot. d) A tenyészet méretnagyitása Az egy sejt által termelt enzim mennyi­sége rendkívül csekély (0,1 pg/sejt), ezért nagy méretű tenyésztőrendszerre van szük­ség, hogy a sejteket megfelelően nagy kon­centrációban állíthassuk elő, ahelyett, hogy sok, kis méretű tenyésztő berendezéssel dol­goznánk. Az is fontos, hogy a tenyésztő­­rendszerben olyan koncentrált terméket nyerjünk, amilyen egyáltalán lehetséges, hogy a tisztítási műveletet megkönnyítsük. A következő tenyésztőrendszereket alkalmazva nagyítottuk a sejt- és enzimtermelést 25 és 75 cm^es lombikméretról: i) Forgópalackos tenyészet Különböző méretű polisztirol- és üveg­palackok lassan (12 fordulat/óra sebességgel) forognak a szövettenyésitésre szokásosan használt berendezésben. A hozam növekedése annak tulajdonítható, hogy egyetlen felület helyett az edény egész belső felülete hasz­nosítható. A fenti módszerrel az enzim kon­centrációja is megnövekszik, mivel- a sejtek és a táptalaj aránya megnövekedik, a nyugvó tenyészethez viszonyítva. ii) Tárcsás keverés tenyészet A tenyészet felületét sok lapos, kőrala­­kú, rozsdamentes acéltárcsa képezi, amelyek vízszintesen, egymástól 2-4 mm távolságra egy keverő tengelyére vannak szerelve. Az igy felszerelt tengelyt fermentoredénybe he­lyezzük, és lassan - legfeljebb 100 fordu­lat/perc sebességgel - forgatjuk. A tenyé­szet mérete 5 liter és 210 1 között változhat, ami 12200 - 330000 cm2 tenyésztőfelületnek felel meg. Noha a sejttömeg nagyobb mérték­ben növelhető, nem keletkezik koncentráltabb termék. iii) Mikrohordozós tenyészet A mikrohordozók kis méretű gömbök, amelyek felületén a sejtek szaporodni tud­ónak, és amelyeket állandó keveréssel szusz­penzióban tartunk. A fenti módszer lehetővé teszi, hogy olyan nagy léptékű fermentációs berendezést is használhassunk a szubsztrát­­hoz tapadt sejtek tenyésztésére, amelyet 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom