200789. lajstromszámú szabadalom • Eljárás égő építményekben a tűzterjedés gátlására és tűzhatás elleni védelmére
5 HU 200789 B 6 A rajzon az 1. ábra egy mozgatható épületszerkezet -ajtó - védelmét, a 2. ill. 3. ábra pedig az 1. ábra szerinti ajtó A, illetve B metszetét - üregek elhelyezését - mutatja. 1. példa Egy kísérleti, mozgatható épületszerkezet - ajtó - átégését, vagyis a tűz terjedését az 1. és 2. ábra szerint úgy fékeztük, hogy helyiségek közötti 4 falba ,1 ajtólapot tartó 2 ajtótokot építettünk be. A 2 ajtótokot acéllemezből .U' alakúra történő hajlitásával alakítottuk ki. Az ,U‘ alakú idomot a 4 fal felőli oldalon 8 borító lemezzel zártuk le, és az így kialakított üreget X-zeolitból álló 5 hóelnyeló granulátummal töltöttük meg. Az 1 ajtólapra kívülről epoxid kötőanyag és zeolitpor keverékét szórással vittük fel, és azon 10 hóelnyeló réteget képeztünk. Az 1 ajtólap 9 acéllemez borításai közötti teret ismert 3 szigetelő réteggel, esetünkben izolittal töltöttük meg. Ugyanilyen réteget vittünk fel ugyancsak szórással a 2 ajtótokra, valamint a 4 fal külső oldalára is. A 4 fal belső oldalára ragasztással rögzítettünk 10b zeolitlapokat, amelyeket hóelnyeló A-zeolit őrlemény és cement habarcsából öntéssel alakítottunk ki. A 2 ajtótok és az 1 ajtólap közötti 7 hézag mentén a zeolitot tartalmazó ajtótokot furatokkal láttuk el, és így 6 fúvókákat alakítottunk ki. 2. példa Az 1. példában ismertetett kísérleti ajtószerkezet egy részét - jobb oldalát - a 3. ábra szerint úgy alakítottuk ki, hogy a 2 ajtótokba is és az ajtó 9 acéllemez borításai közötti térbe is 11 acéllemezből egy-egy üreget képeztünk, azokat is az 1 ajtólap és a 2 ajtótok közötti 7 hézagban 6 fúvókákat képezve furatokkal láttuk el, és az üregek 11 acéllemezeinek helyzetét 12 hőálló rögzitöelemekkel rögzítettük. A két példa szerint elkészített ajtónak tűz esetén kb. 100 °C hőmérsékletig csupán hőszigetelő tulajdonsága van. Amennyiben a hőmérséklet kb. 300 °C-ig emelkedik, az üregekben levő zeolit kristályszerkezetéből a megkötött víz gőz formájában eltávozik, miközben a hő nagy részét a zeolit elnyeli. Ugyanilyen hatást fejtenek ki az 1 ajtólapon és a 2 ajtótokon levő hőelnyelő 10a zeolit rétegek, valamint a 4 falra ragasztott 10b zeolitlapok is. A zeolit hőelnyelő tulajdonsága miatt a tűz terjedése lelassul, és az épületszerkezetek kb. kétszer annyi idő alatt károsodnak annyira, mint amennyire általában zeolit nélkül károsodnak. Ez idő alatt megkezdett tűzoltással a károk jelentősen csökkenthetők. 3. példa Úgy alakítottunk ki 2 m hosszú és 60 cm átmérőjű vasbeton tartóoszlopot, hogy belsejében 20 cm átmérőjű üreget - csatornát - képeztünk, és azt P-zeolittal töltöttük fel. A P-zeolit nagyon egyszerűen, olcsó anyagokból, ill. néhány megfelelő összetételű hulladékból kiindulva előállítható, bár ipari méretű szintézisére eddig nem került sor, ami azzal magyarázható, hogy adszorbenskénti felhasználásához szükséges dehidratálás során kristályszerkezete összeomlik. Tüzgátló anyagként való alkalmazásra azonban a P-zeolit szerkezetének termikus instabilitása kifejezetten előnyös, minthogy a rácsősszeomlás egy endoterm folyamat. Kifejezetten előnyös az is hogy a formázott A- és X-zeolitok gyártásánál hulladákanyagként keletkező törmelék közvetlenül hasznosítható tűzgátló anyagként, minthogy a zeolitok e célra való alkalmazása nem követeli meg az azonos súlyú és alakú formázást. A kísérleti oszlopot 300 °C hőmérsékletre felmelegítve azt tapasztaltuk, hogy a belsejében mért hőmérséklet a hőelnyelés miatt lényegesen később érte el a 300 °C hőmérsékletet, mint tömör vasbeton oszlop esetében. 4. példa Kísérleti tetóelemek, fagerendák és falécek egy részére A-zeolit alapanyagot és epoxid kötőanyagot tartalmazó réteget vittünk fel szórással. A réteg száradása után a tetőszerkezetet meggyújtottuk, és azt tapasztaltuk, hogy a kezeletlen gerendák és lécek kb. öt perc múlva lángokban álltak, nyolc perc múlva pedig a lécek saját súlyuk alatt ősszeroskadtak. Ugyanakkor a zeolit réteggel bevont gerendák és lécek esetében tizenhét perc múlva következett be a szerkezet összeroskadása. Amint a példákból is látható, zeolitoknak a találmány szerinti, tűzgátló anyagokkénti alkalmazása hatásmechanizmusával és a konstrukciós kivitelezéssel kapcsolatos, vonatkozásokban merőben eltér az eddig ismert megoldásoktól. A találmány szerinti tűzgátló anyagok az eddig használt hagyományos tűzgátló anyagokhoz képest lényegesen hoszszabb időre biztosítják tűz esetén a megfelelő védelmet. A találmány szerinti tűzgátló anyagok a védendő szerkezeten belül elhelyezve is kifejtik védöhatásukat, tehát az eddig használt tűzgátló anyagokkal szemben akkor is alkalmazhatóak, ha a védendő szerkezet külső felülete konstrukciós okok miatt 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
