200768. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aril-szubsztituált naftiridin-származékok valamint ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
HU 200768 B betegségek kezelésére, beleértve az átültetett szövet (graft) kivetését, amikor a T sejt szaporodása a betegség kórfejlődéséhez hozzájáruló tényező. Azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyek a leghatásosabbak mint gyulladás és/vagy allergia elleni szerek. Az (I) általános képletű vegyületeknek mint immunszuppresszív szereknek a hatásosságát a következő kísérletekkel igazoljuk, amelyek magukba foglalják a T sejt funkcióinak gátlását, ezeket a vegyületeket használva. Graft vs. host reakció (GVHR) A fenti reakció előidézése céljából (C57 B1/6XA/J(B6AF1) hím egereknek intravénás injekcióban szülőktől (C57 B1/6J) származó lép- és nyirokmirigysejteket adunk be. Az állatoknak az l,2^,4-tetrahidro-7-fenil-oxepino{23-cJ[l,8]-nafti ridin-6(7H)-ont (A. vegyület) orálisan 10 napon át beadjuk, az adagolást a sejtátvitel előtti napon kezdve. Az utolsó kezelést követő napon az állatokat leöljük, lépüket kivágjuk és megmérjük. A gazdaszervezet lépőnek a megnagyobbodása a GVHR eredményre. Bizonyos mértékig a gazdaszervezet saját sejtjei azok, amelyek beszűrődnek és a lépet megnövelik, bár ezt a gazdaszervezet ellen ható átültetett sejtek miatt teszik. A lép növekedésének a nagysága, a lépmegnagyobbodás, mértéke a GVHR súlyosságának. A GVHR elvégzéséhez a kísérleti csoportokban lévő állatoknak injekcióban beadjuk a szülőktől származó, azonos fajú, de eltérő genotípusé sejteket, amelyek előidézik a lép súlyának növekedését. A kontrollcsoport állatai injekcióban szingén, tehát genetikailag azonos sejteket kapnak, amelyek lépmegnagyobbodást nem idéznek elő. A kísérleti csoportban lévő egereknek beadott A. vegyület hatását úgy mérjük, hogy összehasonlítjuk a kezeletlen és kezelt GVH egerek és szintén sejteket kapott kontrollcsoportbeU egerek lépőnek súlyát. Az A. vegyület 10 mg/kg dózisban 61%-kal csökkentette a lép tömegét a kezeletlen állatokéhoz hasonlítva. Lépsorvadás A találmány szerinti vegyületek immunszuppresszív hatását ugyancsak a lép súlyának csökkenése mutatja, miután BDFi egereket a gyógyszerrel 7 egymást követő napon orálisan kezeltünk. A nyolcadik napon az egereket leöljük. Mindegyik dózisszintnél mérjük a lép tömegének százalékos csökkenését. A kísérlet során az A vegyület 100 mg/kg dózisszintnél 30%-kal csökkentette a lép tömegét. A találmány szerinti vegyületek allergia elleni és gyulladás elleni hatásúak. Így például az A. vegyület EDao értéke körülbelül 0,5 mg/kg p.o., olyan kísérletekben, amelyekben mérjük az antigénnel előidézett hörgőszűkületű, szenzibilizált tengerimalacok anafilaxiás hörgőgörcsének gátlását; és EDso-értéke körülbelül 4,5 mg/kg p.o., olyan kísérletekben, amelyekben mérjük patkányok mellhártyaüregében a „Reverse Passive Arthus reakciót, ahogyan azt Myers és munkatársai ismertették [Inflammation, 9, No.í.91-98 (1985)]. Az A. vegyület ED3o-értéke körülbelül 100 mg/kg a fent leírt lépsorvadás 9 tesztben. Az A. vegyületre kapott fenti eredmények azt mutatják, hogy ezeknek a vegyületeknek az immunszupresszíve hatásos dózisa (ED30) többszöröse a gyulladás elleni és allergia elleni hatásos dózisaiknak. Az (I) általános képletű vegyületek szokásos dózistartománya egy 70 kg tömegű emlősben körülbelül 0,1-250 mg/kg, előnyösen 0,1-150 mg/kg orális napi dózis, 3-4 dózisra elosztlatva. A dózist természetesen szabályozzuk az alkalmazott vegyület hatóerejének, a kezelendő immunológiai betegségnek és a kezelő orvos megítélésének megfelelően. A dózis különböző faktoroktól függ, így a betegség fokától és súlyosságától, a kezelendő beteg állapotától, korától és általános kondíciójától. Immunológiai betegségek kezelésére az (I) általános képletű hatóanyagokat egységdózisok alakjában alkalmazhatjuk, ezek lehetnek tabletták, kapszulák, pirulák, porok, granulátumok, steril parenterális oldatok vagy szuszpenziók, kúpok, bőrön át ható készítmények és hasonlók. Ezek a dózisformák a szakterületen jól ismert standard eljárásokkal előállíthatók. Valamennyi fenti kezelési módnál a beadandó dózis és a beadás módja függ a választott speciális vegyülettől, a beteg korától és általános egészségi állapotától, és a leküzdendő állapot súlyosságától és típusától. így a beadott dózist végső soron a gyakorlott orvos megítélésére kell bízni. A hatóanyag mennyisége az egységdózis készítményben változtatható vagy beállítható 1 mg és 100 mg között, a hatóanyag speciális alkalmazásától és hatóerejétől és a tervbevett kezeléstől függően. A készítmények kívánt esetben más terápiás szereket is tartalmazhatnak. Parenteráhsan, például intravénásán beadva a vegyületeket körülbelül 0,1-5 mg/kg testtömeg dózistartományban adjuk be napi egy vagy több dózisban. A találmány szerinti eljárás kiviteli módját a példákkal szemléltetjük. 1. preparatív példa l-(3-Klór-fenil)-l,4-dihidro-4-hidroxi-spiro[cikl opentän-r,3(2H)-[l,8]-mßridin]-2-on 2,2 g (6,73 mmól) l-(3-klór-fenil)-spiro[ciklopcntán-l’,3-[l,8]-naftiridin]-2,4-(lH)-diont vízmentes tetrahidrofurán és etanol 1:1 arányú keverékének 176 ml-ében feloldunk, és az oldathoz 2^4 g (40 mmól) NaBHlCN-ot és 3,0 ml ecetsavat adunk. Az oldatot szobahőmérsékleten keveijük, majd még 0,2 g (3,2 mmól) NaBH3CN-ot és 0,3 ml ecetsavat adunk hozzá a negyedik napon. 9 nap múlva a reakciókeverékhez lassan 10 ml vizet adva a reakciót leállítjuk. A reakciókeveréket koncentráljuk, a maradékot oszlop-kromatográfiával tisztítjuk, kloroform/metanol 95:5 arányú keverékével aluálva 1,82 g (5,53 mmól, 82%) színtelen terméket kapunk. Ezt a terméket kloroformból és dietil-éterból átkristályosítjuk, az így kapott termék olvadáspontja 144-146 °C. 2. preparatív példa (SR,RS)-l-(3-KIór-fenil)-4-hidroxi-l,3’,4,4’,5’,6’ -hexahidro-spirofl, 8-naftiridin-3(2H),2’[2H]-pira 10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
