200767. lajstromszámú szabadalom • Eljárás béta-karbolin-3-karbonsav-etilészter- származékok, valamint az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
HU 200767 B 1 2 A találmány új ß-karbolin-3-karbonsav-szärmazékok és az azokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására vonatkozik. Ezeknek az új vegyületeknek értékes farmakológiai tulajdonságaik vannak, amelyek révén pszichofarmakon készítményekben alkalmazhatók. A találmány tárgya eljárás az (I) általános képletű vegyületek és az azokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására, ahol R4 jelentése metilcsoport, etilcsoport vagy metoxi-metil-csoport, R5 jelentése hidrogénatom, -OR8 általános képlett! csoport, amelyben R8 jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport vagy 3-7 szénatomos cikloalkilcsoport vagy (3-7 szénatomos)-cikloalkil-(l-2 szénatomos)-alkil-csoport vagy propinil- vagy ciklohexenilcsoport; vagy -CH2OR9 általános képletű csoport, amelyben R9 jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, R6 jelentése hidrogénatom. -OR10 általános képletű csoport, amelyben Rlor jelentése elágazó láncú 1-4 szénatomos alkilcsoport, vagy 3-6 szénatomos cikloalkilcsoport, vagy -CH2OR9 általános képletű csoport, amelyben R9 jelentése a fenti, azzal a megkötéssel, hogy R5 és R6 egyikének jelentése mindig hidrogénatom, a másikának jelentése mindig hidrogénatomtól eltérő, R5 jelentése izopropoxicsoporttól eltérő, ha R4 jelentése hidrogénatom, és R5 jelentése izopropoxi- vagy etoxi-metil-csoporttól eltérő, ha R4 jelentése metilcsoport. Az 1-4 szénatomos alkilcsoport legfeljebb négy szénatomos alkilcsoportot jelent, például metil-, etil-, izopropil- és terc-butilcsoportot. A cikloalkil- és dkloalkil-alkil-csoportok jelentése például dklopropilcsoport, ciklopropil-metil-csoport, ciklopentilcsoport, dklohexil- és dklohexil-metil-csoport. A 30.254. és 54.507. számú európai szabadalmi leírások ismertetnek farmakológiai hatású ß-karbolin-származékokat. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy az (I) általános képletű vegyületek olyan pszichotróp tulajdonságokat mutatnak, amelyek egyértelműen felülmúlják az e területen eddig ismert vegyületekét. A találmány szerinti vegyületek jobb pszichotróp tulajdonságát az a tény igazolja, hogy nagyobb mértékben tudják kiszorítani a radioaktivan jelzett 10 15 20 25 30 35 40 45 50 flunitrazepámot a benzodiazepin receptorokról. Ismeretes, hogy a gerincesek központi idegrendszerében lévő specifikus kötőhelyek nagy specifikus affinitást mutatnak 1,4- és 1,5-benzodiazepinek megkötésére [Squires, R.F., Braestrup, C., Nature (London), 266 (1977) 734]. Ezeket a kötőhelyeket benzodiazepin receptoroknak hívják. A találmány szerinti vegyületek kiszorítási aktivitását az IC50 értékek és az EDso értékek meghatározásával állapítottuk meg. Az IC50 érték azt a koncentrációt jelenti, amely a 3H-fiunitrazepam (1,0 nM, ff’C) specifikus kötése 50%-ának a kiszorítását okozza olyan mintákban, amelyek 0,55 ml össztérfogatú agyi membrán mintákat (pl. patkányét) tartalmaznak. A kiszorításos vizsgálatot (tesztet) a következőképpen végezzük: Kezeletlen patkány előagy szuszpenzió 0,50 miét, melyet 25 mM KH2PO4 Ph = 7,1 oldattal készítünk (5-10 mg szövet/minta) 40-60 percig inkubálnak 0 °C-on ^H-diazepámmal (fajlagos aktivitás 87 Ci/mmól, 1,0 nM) vagy 3H-flunitrazepámmal (fajlagos aktivitás 87 cl/mmól, 1,0 nM) együtt. Inkubálás után a szuszpenziót „Whatman GF/C üvegszálas szűrőn leszűrjük, a maradékot hideg pufferoldattal kétszer mossuk, és a radioaktivitást szcintillációs számlálással mérjük. A vizsgálatot megismételjük azzal a különbséggel, hogy a radioaktivan jelzett benzodiazepin adagolása előtt azt a vegyületet adjuk az elegyhez adott mennyiségben vagy feleslegben, amelynek meg akarjuk határozni a kiszorítási képességét. A kapott adatok alapján kiszámíthatjuk az ICso értéket. Az ED50 érték a vizsgálandó anyagnak azt a dózisát jelenti (mg/kg), amely a flunitrazepamnak a benzodiazepin receptorokhoz való specifikus kötését élő agyban 50%-ra csökkenti a kontroll értékhez viszonyítva. Ilyen in vivo tesztet a következőképpen végzünk: Egerek csoportjainak a vizsgálandó vegyületet különböző dózisokban, injekció formájában adjuk be, rendszerint szubkután módon. 15 perccel később ^-flunitrazepámot adunk be intravénásán, és további 20 perc múlva az egereket leöljük. Előagy membránjaikat eltávolítjuk, és ezeknek az előagy membránoknak a radioaktivitását szcintillációs számlálással megmérjük. Az EDso értéket a dózisválasz görbékből határozzuk meg. A találmány szerinti néhány vegyület tesztelésével kapott eredményeket az 1. táblázat mutatja be. 1. Táblázat Néhány (I) általános képletű vegyülettel meghatározott IC50 és ED50 érték R4 RS R6 A 3H-flunitrazepám kötés inhibíciója in vitro in vivo ICso ED50 CH2OCH3-CH2OC2H5 H 0,4 2,4 CH2OCH3-OH 0,6 1,4 CH2OCH3-OH 0,2 0,5 2
