200763. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új, helyetesített benzinidazolszármazékok és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

HU 200763 B hanem például halogénatomot, előnyösen klórato­mot jelent. A reakció semleges körülmények között is vég­rehajtható közömbös oldószer jelenlétében, az ol­dószer visszafolyási hőmérsékletén. Alkalmas ol- 5 dószerek a fentebb megnevezettek. Ha L2 jelentése hidroxil- vagy (1-4 szénato­­mos)acil-oxi-, például acetoxicsoport, a reakciót savas körülmények között hajtjuk végre, például hidrogén-bromidban visszafolyatási hőmérsékle- 10 ten, adott esetben ecetsav jelenlétében. A (II) általános képletű vegyületet — ahol L1 je­lentése távozó csoport — a (III) általános képletű vegyülettel—ahol L2 jelentése merkaptocsoport - - lúgos körülmények között reagáltathatjuk, amint 15 azt fentebb a (II) általános képletű vegyidet—ahol L1 jelentése merkaptocsoport — és a (III) általá­nos képletű vegyület—ahol L2 távozó csoportot je­lent — reagáltatásánál leírtunk. A reakciótermékek olyan (I) általános képletű 20 vegyületek, ahol n = 0. E termékek oxidálószerek­kel olyan (I) általános képletű vegyületekké oxidál­­hatók, ahol n = 1. Alkalmas oxidálószer például a salétromsav, hidrogén-peroxid, persavak, perész­terek, ózon, dinitrogén-tetroxid, jodozobenzol, N- 25 halogén-szukcinamid, 1-klór-benzotriazol, hipoha­­litok, például nátrium-hipoklorit vagy te/r-butil-hi­­poklorit, diazabiciklo[2.2.2]-oktán — bróm komp­lex, nátrium-metaperjodát, szelén-dioxid, mangán­­dioxid, krómsav, cérium-ammónium-nitrát, bróm, 30 klór vagy szulfuril-klorid. Előnyös oxidálószer a m­­klór-perbenzoesav. Az oxidációs reakciót tiolok szulfoxidokká való oxidálásánál alkalmazott ismert körülmények kö­zött hajtjuk végre. A reakciónál alkalmasan közöm- 35 bős oldószert, -70 °C és az oldószer forráspontja közötti hőmérsékletet alkalmazunk. Megfelelő ol­dószerek például az aromás vagy klórozott szénhid­rogének, például benzol, toluol, diklór-metán vagy kloroform, észterek, például etil-acetát, vagy été- 40 rek, például dioxán. Előnyösen a reakciót diklór­­metánban, -50 °C és +20 °C között hajtjuk végre. Az (I) általános képletű vegyületek szabad bázis vagy só formájában állíthatók elő, függően a kiin­dulóanyagok és a reakciókörülmények megválasz- 45 tásától. Ha szabad vegyületet kapunk, az sóvá ala­kítható át jól ismert eljárások segítségével, például a vegyületet alkalmas oldószerben oldjuk és hozzá­adjuk a kívánt savat vagy bázist; ha viszont sót ka­punk, az szabad vegyületté alakítható át ugyancsak 50 ismert eljárásokkal, például a megfelelő savval vagy bázissal való kezelés útján. A (II) általános képletű kiindulási anyagok is­mertek és az irodalomban leírtakhoz hasonló eljá­rásokkal állthatók elő. Például azok a (II) általános 55 képletű vegyületek, amelyekben L1 jelentése mer­kaptocsoport, úgy állíthatók elő, hogy a megfelelő (IV) általános képletű vegyületeket szén-diszulfid­­dal reagáltatjuk alkálifém-hidroxidok jelenlétében, vagy a (IV) általános képletű vegyületeket kálium- 60 etil-xantáttal (Org Synthesis 30, 56) vagy tiofosz­­génnel reagáltatjuk. Azok a (II) általános képletű vegyületek, amelyekben L1 távozó csoportot, pél­dául halogént jelent, a megfelelő (II) általános kép­letű vegyületekből — amelyekben L1 hidroxilcso- 65 portót jelent — állíthatók elő például foszfor-oxi­­kloriddal való kezelés útján. A (II) általános képle­tű vegyületek, amelyekben L1 hidroxilcsoportot je­lent, a (IV) általános képletű vegyület foszgénnel való reagáltatása útján állíthatók elő. A (IV) általá­nos képletű vegyületek ismert eljárásokkal állítha­tók elő (127763A. számú európai szabadalmi leírás, 2848531. számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás, Chemical Abstracts 60,13352h, 1964 és Liebig’s Ann. Chem. 730,16-30 /1969/). A (III) általános képletű kiindulási anyagok újak és ismert módon állíthatók elő (Chemistry of Hete­rocyclic Compounds — Pyridine and its Derivati­ves, 2. és 3. rész, Klingsbert E., szerk., Interscience Publishers, 1962). Például (i) azok a (III) általános képletű vegyületek, amelyekben Lejelentése hidroxilcsoport és R5 és R6 nem jelentenek hidrogénatomot, az 1. reakció­vázlatban feltüntetett reakciókkal állíthatók elő. Az 1. reakcióvázlatban a (X) általános képletű 3- vagy 5-halogénvegyületek ismertek és ismert el­járásokkal állíthatók elő; (ii) azok a (III) általános képletű vegyületek. amelyekben L2 jelentése hidroxilcsoport, R5 és R6 nem jelentenek hidrogénatomot, R7 és R8 egyike brómatomot és másika hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent, a 2. reakcióváz­latban feltüntetett eljárással állíthatók elő. A (XVIII) és a (XIX) általános képletű 3- és 5- bróm-köztitermékeket elválasztás után a megfelelő N-oxidokká oxidálva és például ecetsavanhidriddel átrendezést végezve a kívánt (III) általános képle­tű vegyületekhez jutunk, amelyekben R7 és R8 egyi­ke brómatomot és másika hidrogénatomot jelent. Ha aíXV) általános képletű kiindulóanyagban R7 és R8 egyike 1-4 szénatomos alkilcsoport és mási­ka hidrogénatom, akkor a brómozási reakció 3- bróm-5-alkil-vegyületeket /(XVIII) általános kép­let, R8 = 1-4 szénatomos alkilcsoport/, vagy3-alkil- 5-bróm-vegyületeket /(XIX) általános képlet, R7= 1-4 szénatomos alkilcsoport/ eredményez. E ter­mékek a fentiek szerin a kívánt (ül) általános kép­letű vegyületekké oxidálhatók és rendezhetők át, amelyekben R7 és R8 egyike brómatom és másika 1-4 szénatomos alkilcsoport; (iii) azok a (III) általános képletű vegyietek, amelyekben L2 hidroxilcsoportot jelent, R5 és R6 nem jelentenek’hidrogénatomot, R7 klóratomot és R8 hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcso­portot jelent, a 3. reakcióvázlat szerint állíthatók elő; (iv) azokat a (III) általános képletű vegyületeket, amelyekben L2 hidroxilcsoportot jelent és R5 és R° hidrogénatomot jelentenek, a (XII) általános kép­letű vegyület redukálása útján állítjuk elő például Raney-nikkel/hidrazin keveréket használva, majd a kapott 4-amino-N-oxid köztiterméken átrendezést hajtunk végre például ecetsavanhidrid segítségével. Az olyan (III) általános képletű vegyületet, amelyben L2 hidroxilcsoportot jelent, halogén­­ezőszerrel, mint tionil-kloriddal, vagy O-acilező­­szerrel, mint p-toluol-szulfonil-kloriddal kezelve olyan kívánt (III) általános képletű vegyületet ka­punk, ahol L2 halogénatomot, illetve szulfonil-oxi­­csoportot jelent.

Next

/
Oldalképek
Tartalom