200762. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új piridazin-amin-származékok és az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

HU 200762 B élnék meg, előállíthatok az (V) általános képletű fenolnak, tio-fenolnak vagy anilinnek a (IV) általá­nos képletű piridazinszármazékkal való alkilezésé­­vel. A reakciót a b) reakcióvázlat mutatja. A (IV) általános képletben W jelentése az előző­ekben megadott. Az alkilezési reakciót általában a reakciókom­ponensek összekeverésével folytatjuk le adott eset­ben a reakció szempontjából inert oldószerben, így például vízben, aromás oldószerben, így például benzolban, metil-benzolban, dimetil-benzolban, 1- 6 szénatomos alkanolban, például metanolban, eta­­nolban, ketonban, például 2-propanonban, 4-metil- 2-pentanonban, észterben, például etil-acetátban, •y-butireo-laktonban, éterben, például l,l'-oxi-bi­­szetánban, tetrahidrofuránban, 1,4-dioxánban, di­­poláros aprotikus oldószerben, például N,N-dime­­til-formamidban, N,N-dimetil-acetamidban, dime­­til-szulfoxidban vagy ezek elegyében. A reakció so­rán keletkező sav megkötésére adagolhatunk meg­felelő bázist, így például alkálifém- vagy alkáliföld­­fém-karbonátot, -hidrogén-karbonátot, -hidroxi­­dot, -oxidot, -karboxilátot, -alkoxidot, -hidridet, - amidot, például nátrium-karbonátot, nátrium-hid­­rogén-karbonátot, kálium-karbonátot, nátrium­­hidroxidot, kalcium-oxidot, nátrium-acetátot, nát­­rium-metoxidot, nátrium-hidridet, nátrium-ami­­dot, szerves bázist, így például tercier amint, példá­ul N,N-dietil-etán-amint, N-(l-metil-etil)-2-pro­­pán-amint. A reakcióban az (V) általános képletű intermediert előnyösen először megfelelő sójává, így például alkálifém- vagy alkáliföldfém sójává ala­kítjuk az (V) általános képletű vegyületnek megfe­lelő, az előzőekben felsorolt bázissal való reakció­jában, és ezt a sót visszük reakcióba a (IV) általános képletű alkilező reagenssel. Bizonyos körülmények között előnyös lehet jodidsó, előnyösen alkálifém­­jodid vagy korona-éter, például 1,4,7,10,13,16-he­­xaoxa-ciklooktadekán adagolása. A reakciót meg­gyorsíthatjuk a reakcióelegynek megemelt hőmér­sékleten való keverésével, különösen úgy, ha a re­akciót a reakcióelegy visszafolyatási hőmérsékletén folytatjuk le. Lefolytathatjuk az alkilezési reakciót előnyösen inert légkörben, így például oxigénmen­tes argon- vagy nitrogénlégkörben. Az alkilezési reakciót lefolytathatjuk a fázisátvivő katalizátort alkalmazó reakcióban ismert módon is. Az olyan (I) általános képletű vegyületek, ame­lyeknek képletében X jelentése oxigénatom vagy kénatom, és amely X-et X2-vel jelölünk és amely vegyületek az (I—l>—1) általános képletnek felelnek meg, előállíthatók a (VII) általános képletű fenol­nak vagy tiofenolnak a (VI) általános képletű alko­hollal való reakciójával dietil-azo-dikarboxilát és trifenil-foszfin elegyének a jelenlétében. A reakciót a c) reakcióvázlat szemlélteti. A (VI) és (VII) általános képletű vegyületek reakcióját általában vízmentes, a reakcióval szem­ben mert oldószerben, előnyösen enyhe körülmé­nyek között szobahőmérsékleten vagy ennél alacso­nyabb hőmérsékleten folytatjuk le. A reakcióval szemben inert, megfelelő oldószerek például az alifás szénhidrogének, így a hexán, az éterek, így az l,l’-oxi-biszetán, a 2,2’-oxi-biszpropán, a tetrahid­­rofurán, az 1,4-dioxán, a dipoláros oldószerek, pél-5 dáül almxametfl-foszforsav-triainid, az N,N-dime­­til-formamid vagy ezek elegye. Az olyan (I) általános képletű vegyületek, ame­lyeknek képletében G jelentése (a-5) vagy (a-7) általános képletű kétértékű csoport és amely kétér­tékű csoportot G*-gyel jelölünk és amely vegyüle­­teket az (I-c) általános képlet ábrázolja, előállítha­tók a (X) általános képletű aminnak a (XI) általá­nos képletű reagenssel való N-alkilezésével az (I) álalános képletű vegyületeknek a (II) és (ül) álta­lános képletű vegyietekből való előállításánál leír­tak szerint. A reakciót az e) reakcióvázlat mutatja. A (XI) általános képletben W jelentése az előző­ekben megadott. Az (I—c) általános képletű vegyületek előállítha­tók a (X) általános képletű intermedierből a (XII) általános képletű ketonnal vagy aldehiddel reduk­tív N-alkilezési módszerek szerint. A reakciót az e) reakcióvázlat mutatja. A (XII) általános képletben 0=Alk’ jelentése H-Alk- képletű csoport, ahol két geminális hidro­génatomot oxigénatom helyettesít. A reduktív N-alkilezési reakciót célszerűen a reakciókomponenseknek megfelelő, a reakcióval szemben inert oldószerben történő redukálásával folytatjuk le. A reakcióelegyet a reakció meggyor­sítása céljából célszerűen keveijük és/vagy melegít­jük. Megfelelő oldószerek például a víz, az 1-6 szénatomos alkanolok, például az etil-acetát, a y­­butiro-lakton, az éterek, például az 1,4-dioxán, a tetrahidrofurán, az l,l’-oxi-biszetán, a 2-metoxi­­etanol, a halogénezett szénhidrogének, például a diklór-metán, a triklór-metán, a dipoláros oldósze­rek, például az N,N-dimetil-formamid, a dimetil­­szulfoxid, a karbonsavak, például az ecetsav, a pro­pánsav, vagy ezek elegye. Az ismert reduktív N-al­kilezési eljárás azt jelenti, hogy a reakciót vagy nátrium-ciano-bórhidríddel, nátrium-bór-hidrid­­del, hangyasavval vagy ezek sójával, például ammó­­nium-formiáttal folytatjuk le redukálószerként, vagy pedig hidrogénlégkörben, adott esetben meg­emelt hőmérséldeten és/vagy nyomáson visszük végbe a reakciót megfelelő katalizátor, például csontszénre felvitt palládium, csontszénre felvitt platina jelenlétében. A reakciókomponensekben és a végtermékben lévő bizonyos funkciós csoportok nem kívánt hidrogéneződésének a megakadályozá­sa céljából megfelelő katalizátor-mérget adunk a reakcióelegyhez, ilyenek például a tiofének, a kino­­lin-kén. Bizonyos körülmények között alkálifém­sót, így például kálium-fluoridot, kálium-acetátot adunk a reakcióelegyhez. Az (I) általános képletű vegyületeket a követke­zőkben felsorolt módon másik (I) általános képletű vegyületté alakíthatjuk a funkciós csoportok átala­kítása révén. Az olyan (I) általános képletű vegyületeket, amelyeknek képletében R1 jelentése halogénatom, átalakíthatjuk az R1 helyén hidrogénatomot tartal­mazó (I) általános képletű vegyületekké hidroge­­nolízises reakciókban, ismert módon, azaz a kiindu­lási vegyületeknek megfelelő, a reakcióval szemben inert oldószerben hidrogén és megfelelő katalizá­tor, például csontszénre felvitt palládium jelenlété­ben való keverésével és kívánt esetben melegítésé-6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom