200718. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bútor tartóelemek gyártására
HU 200718 B 1 A találmány tárgya eljárás bútor tartóelemek, főleg asztal és üiőkeláb gyártására, amely eljárásnál fahelyettesítő anyagból, előnyösen forgácslapból táblákat képezünk és ezeket fumérborítással látjuk el. Ismeretesek a bútorgyártásban olyan megoldások, ahol a tartóelemeket asztal- illetve ülőkelábakat természetes fából alakítják ki. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy a megmunkálási technológia nagyon egyszerű, illetve nagy hagyományokkal gépesített; hátránya, hogy költséges és az alapanyag egyre nehezebben szerezhető be. További hátránya még, hogy az igen olcsó árszintű termékeknél a tartóelem aránytalanul nagy költséget képvisel. Ismeretes olyan eljárás is, ahol a tartóelem rétegelt bútorlapból készül, vagy furnérozással, vagy más bevonóanyaggal borított forgácslapból. Ennél a megoldásnál hátrányt jelent a szerkezeti kötések kialakításánál, hogy ezeknek az anyagoknak a szilárdsági tulajdonságai és nedvességfelvevő képessége gyengébb, mint amilyenre ezeknél az alkatrészeknél szükség van. Ismeretes olyan megoldás is, amikor ezeket a tartóelemeket rétegelt fából készítik. Ezeknek a tartóelemeknek a szilárdsága megfelelő, de nagy cm költségesek és további kezelést kívánnak, mivel a rétegek teljes takarását teljes felületkezeléssel vagy furnérozással kell megoldani, ami még tovább drágítja a szerkezetet. Ez a két megoldás megtalálható a Klaus Poland - Wolfgang Siebert Bútorgyártás c. könyv 4.3 „Asztalszerkezetek c. fejezet 197-207 oldalán (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1976) és dr. Lugosi Armand: Faipari Kézikönyv, 16.3.3. „Asztalok gyártástechnológiai folyamata c. fejezet 839-841 oldalán, illetve a 16.2.2.1. „Tömörfa alkatrészek gyártása c. fejezet 801. oldalán (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1976.). A találmány feladata, hogy olyan eljárást létesítsen bútor tartóelemek gyártására, amely biztosítja a tömeggyártást, ugyanakkor a fal és fahelyettesítő anyagok takarékos felhasználását teszi lehetővé, azok szilárdsági taulajdonságainak gyengítése nélkül Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a táblákat legalább egyik oldalukon a bútor tartóelem kívánt végleges hosszméretének megfelelően rétegelt faanyagból vagy természetes fából készült csíkokkal megtoldják és a csíkokat teljes hosszuk mentén a táblákhoz rögzítjük, az így kapott lapokat a kívánt méretnek megfelelően felszabjuk és az így kapott darabokat furnérozott oldalaikkal egymás felé fordítva egymás mellé rajuk úgy, hogy az egymás mellé helyezett darabok között néhány mm rést hagyunk és ebbe a résbe távolságtartó darabokat helyezünk, majd az így kapott idomot ismét kétoldalt fumérborítással látjuk el, ezután az idomot a távolságtartó darabok mentén szétvágjuk és végül a bútor tartóelemeket pontos méretre munkáljuk és felületkezeljük. Előnyösen a fahelyettesítő anyag és a faanyagból vagy természetes fából készült csíkok toldásánál a természetes fa és a fahelyettesítő anyag összeillesztésénél idegen csapot, vagy a teljes alkatrészen végigmenő lemezt alkalmazunk. A találmány szerinti eljárással olyan bútor tartóelemeket hozunk létre, amelyek a szilrádságilag és ví-2 zállóság szempontjából fontos helyeken a természetes fával egyenértékű tulajdonságokkal rendelkeznek, így a szükséges kötéseket, illetve csavarozásokat veszély nélkül el lehet végezni. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy kisebb keresztmetszetű és méretű természetes faanyagok felhasználását is lehetővé teszik, és végül, hogy a bútor tartóelem esztétikai megjelenése minden igényt kielégít. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti eljárással készített bútor tartóelem példak&iti kiviteli alakját tüntetik fel. Az 1. ábra a bútor tartóelem előlnézetét mutatja. A 2. ábra az 1. ábra szerinti bútor tartóelem I-I vonala mentén vett metszetet mutatja. A 3. ábrán a bútor tartóelem 1. ábra II-II vonala mentén vett metszetét mutatja. Az 5. ábra a bútor tartóelem oldalnézetét mutatja, ahol csap helyett az 1. ábra I-I vonala mentén végigmenő lemezt alkalmazunk. A 6-9. ábrákon a találmány szerinti eljárás egyes lépései láthatók a műveletek sorrendjében. Az eljárás a következő lépésekből áll nagyszériás gyártás esetén:- az alapanyagként szolgáló forgácslapot több szélességben leszabjuk és abból 2 táblákat készítünk,- a faelemeket több szélességben leszabjuk, keresztmetszetét megmunkáljuk és ilymódon kialakítjuk az 1 csíkokat,- a 3 csapokat leszabjuk,- az 1 csórok és 2 táblák árokszabását elvégezzük,- az 1 csíkokat a 2 táblák alsó és felső oldalához rögzítjük az oldalak teljes hossza mentén vagy úgy, hgoy az 1 csíkokat és 2 táblákat a 3 csapok segítségével összeenyvezzük, amint az a 2. ábrán látható, vagy úgy, hogy az 1 csikókat és a 2 táblát az ezeken végigélő 5 lemez beragasztásával erősítjük össze, amint az az 5. ábrán látható,- a lecsiszolt két felületet 4 fumérborítással látjuk el amint azt a 5. ábra mutatja,- ezt követően a kapott furnérozott lapot felszeleteljük a bútor tartóelem meghatározott méretére, amint azt a 7. ábra mutatja, majd- az így kapott 7 darabokat furnérozott oldalaikkal egymás felé fordítjuk és egymás mellé rakjuk úgy, hogy az egymás mellé helyezett 7 darabok között néhány mm rés maradjon; ezt a rést 6 távolságtartó darabok közbehelyezésével biztosítjuk,- ezután az egymás mellé helyezett 7 darabokból képzett 8 idom két nagyobbik felületét-amely eddig még nem volt furnérral bevonva - 4 fumérborítással látjuk el, amint az a 8. ábrán látható.- ezt követően a 6 távolságtartó darabok mentén a 8 idomot szétvágjuk (lásd 9. ábra) és így az 1., 3. és 4. ábrán látható bútor tartóelemet kapjuk,- ezután következik a kiálló fuménészek színbemarása,- a négy furnérozott oldal csiszolása és szükség szerinti pácolása, majd a felületkezelés, végül- a pontos hosszméretre munkálás és a szerelési furatok elkészítése. A fából vagy rétegelt falapból lévő 1 csíkok szélességét a bútor tartóelem hosszmérete szabja meg. A 6 távolságtartó darabok anyaga pl. kemény polimetán hab lehet 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
