200713. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acélhuzal többszörös húzására

HU 200713 B következő húzógyűrűre az alábbi összefüggésnek megfelelően csökken: (Jl) 0,35<a,+1 <V£_) 0,25 "i*! "frl ahol: cü+i - a rákövetkező húzógyűrű munkazónájá­nak belépési szöge (munkakúpszöge), a második húzógyűrűtől kezdve, a - a megelőző húzógyűrű munkazónájának be­lépési szöge (munkakúpszöge); m+1 - egy rákövetkező hűzógyűrű sorszáma; ni - egy megelőző húzógyűrű sorszáma; i-1,2,3,...,m. A rákövetkező húzógyűrűk oí+1 munkakúpszö­­gének csökkentése a megelőző húzógyűrűk ai mun­­kakúpszögéhez képest lehetővé teszi, hogy az egy­mást követő szúrásokban végrehajtott zömítéseket a huzalfelületen a megelőző szúrások során képző­dött kenőréteg javított belépési feltételeinek kö­szönhetően intenzívebbé tegyük. Ez az említett ha­tás teljesen ismeretlen volt és mindeddig nem ke­rült leírásra, mivel itt nem friss kenőanyag tartály­ból való felvételéről és annak az alakváltozási zóná­ba való behúzásáról van szó, hanem a huzalfelüle­ten a megelőző szórásban képződött kenőrétegnek az alakváltozási zónába való javított belépési felté­teleiről, ahol a kenőréteg olyan fizikai-kémiai tulaj­donságokkal rendelkezik, amelyek a friss kenő­anyag tulajdonságaitól lényegesen különböznek. Egy többszörös húzógép minden egyes húzógyű­rűjében egymáshoz képest gyakorlatilag vala­mennyi feltétel megváltozik, amely feltételek a fo­lyamatot alapvetően jellemzik: a kenőanyag tulaj­donságai és annak mennyisége a huzalon, a huzal mechanikai tulajdonságai és érdessége, az egyes zömítések mértéke stb. így a szúrás sorszáma egyértelműen mutatja a fém alakváltozásának le­zajlását és jelzi, hogy a fém hányszor volt alakválto­zásnak kitéve a mindenkori húzógépen, továbbá jellemzi a folyamat feltételeit az adott szúrásban. Különféle húzógépeken azonos szúrásszám ese­tén az acélhuzalnak szénacélból és gyengén ötvö­zött acélból történő középdurva húzásához, zsírsa­­vőbázisú technológiai száraz kenőanyag alkalmazá­sa mellett, egyáshoz nagyságrendben közeleső hú­­zási meneteket lehet kijelölni. Egy ilyen húzási me­net átlagos változatát mutatja az 1. sz. táblázat. 3 I. sz. táblázat szúrás sor­száma közepes húzó­gyűrűátmérő a közepes hú­­húzógyűrűátmérő inga­dozása ± % 1 5,55 11 2 4,78 18 3 3,84 20 4 2,95 17 5 2^2 15 6 2,19 14 Az egymást követő húzógyűrűk munkazónájá­nak belépési szögét (munkaszögét) azért kell a megelőzőekhez képest csökkenteni, hogy javítsuk azokat a feltételeket, amelyek mellett a huzalfelü­leten a megelőző szúrás során képződött kenőréteg az alakváltozási zónába jut. Az egyes rákövetkező húzógyűrűk ou+i munka­­kúpszögének a megelőző húzógyűrű munkakúp­­szögéhez képesti 4 értéknél kisebb mértékű csökkentése nem vezet az előző húzógyűrűben képződött kenőréteg meg­tartási feltételeinek lényeges javulásához, viszont megnöveli az alakváltozási zóna hosszát, ami a hú­zási feszültség és a huzalszakadási gyakoriság növe­kedésével jár. Az egyes rákövetkező húzógyűrűk ai+i munka­­kúpszögének a megelőző húzógyűrű munkakúp­­szögéhez képesti értéknél nagyobb mértékű csökkentése rontja a kenőanyag bevitelének feltételeit az alakváltozási zónába, növeli a húzóerőt és a huzalszakadás gya­koriságát a végbemenő zömítéseknél. A találmányt részletesebben konkrét kiviteli pél­dák segítségével ismertetjük, a csatolt rajzra való hivatkozással, amelynek 1. ábrája egy többszörös húzógép vázlatos felépítését tünteti fel Amint az 1. ábrán látható, egy 1 huzal egy 2 leadószerkezetről technológiai száraz kenőanyag­gal (például szappanporral) töltött 3 tartályba ke­rül, ahol a huzalfelületen rátapadással technológiai kenőréteg képződik. Ezután a huzal 4i húzógyűrű­be kerül, amely egy 5i húzógyűrűtartóban van el­rendezve, és egy ói húzódob ereje által végrehajtott zömítés (keresztmetszet-csökkentés) után tovább­kerül a következő (a rajzon fel nem tüntetett húzó­gép-egységbe. A huzalnak az utolsó húzógép-egy­ségen való áthaladása után, amely húzógép-egység technológiai száraz kenőanyaggal töltött 3m tar­tályt, 4m húzógyűrűt, 5m húzógyűrűtartót és óm, húzódobot tartalmaz, a kész huzalt egy 7 felcsévélő szerkezetre csévéljük fel. Az elsőtől eltekintve az egymást követő szúrások húzógyűrűjének a; +1 munkakúpszöge a megelőző szúrások húzógyűrűjének aj munkakúpszögéhez képest a fentebb megadott analitikus összefüggés­nek megfelelően egyre csökken. Az 1. ábrán az aj munkakúpszög a többszörös húzógép első 4j (i = 1) húzógyűrűjéhez, míg az aí+i munkakúpszög az utolsó 4m húzógyűrűhöz van hozzárendelve. A szúrások számát (i) az 1 huzal indulási átmé­rőjének és a huzal elérendő végső átmérőjének függvényében választjuk meg. 1. példa Egy 6,5 mm indulási átmérőjű, alacsony széntar­talmú acélból készült hengerelt huzalt egy 1/550 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom