200704. lajstromszámú szabadalom • Összefüggő pórusokkal rendelkező membrán-szerkezetek
HU 200704 B kővetkező módszerrel. Az 1. példában ismertetett módon, P-membrán-réteget hozunk létre és térháiósítunk különösen sima polikarbonát hordozón. A polikarbonátot ezután kloroformmal feloldjuk, így 5-100 nm vastagságú kohéziós P-membrán-réteget kapunk, amelyet azután eredeti, nagyon sima felületével felfelé egy másik porózus hordozóra visszük fel. A P-membrán-rétegnek erre a nagyon sima felületére visszük fel azután a hiperszűrő membránt és alkalmas módon térhálósítjuk a P- membrán-réteggel. P-membrán-réteget és hiperszűrő membránt tartalmazó „vegyületek szintén előállíthatók úgy, hogy hiperszűrő membránon, amely „támasztó fe- Íüleí-ként szolgáló, meghatározott eredő töltéssel rendelkező hiperszűrő membránon — például a 3. példában leírtakhoz hasonló módon — P-membrán-réteget alakítunk ki, és az utóbbit alkalmas módon térhálósítjuk a hiperszűrő membránnal A hiperszűrő membrán és a P-membrán-réteg közötti kovalens keresztkötések kialakítására mindenek előtt azok a reakciók jöhetnek szóba, amelyekben karboxil-, hidroxil-, amino- és szulfhidrilcsoportok vesznek részt. Glikoprotein P-membránok és cukor-maradékokat tartalmazó egyrétegű hiperszűrő membránok között szénhidrát-kémiai reakciók is alkalmazhatók. P-membrán-réteget és hiperszűrő membránt tartalmazó vegyületek maguk is szolgálhatnak „támasztó felület-ként második hiperszűrő membrán vagy P-membrán-réteg kialakításához. Az ilyen sokrétegű vegyületek szintén térhálósíthatók az egyes rétegeken belül vagy a rétegek között kovalens kötésekkel. Két hiperszűrő membránt és azok két oldalán P-membránt tartalmazó szendvics vegyületek közé idegen molekulák, például enzimek vagy töltéshordozók iktathatók be, amelyek alapvetően befolyásolják az ilyen szendvics vegyületek viselkedését. Az előbb ismertetett vegyületek, illetve többrétegű vegyületek előnyösen zárt hóíyagocskák formájában is kialakíthatók, ilyenkor egy hiperszűrő membránból vagy P-membrán-rétegből álló „kiindulási hólyagocskából indulunk ki. A találmány szerinti szerkezetek előnyösen alkalmazhatók továbbá oszlopkromatográfiában elválasztható oszlopként. A 16. ábra egy ilyen 26 kromatografáló oszlop részletét ábrázolja sematikusan, amelybe hólyagocska formájú, alkalmas módon intra- vagy intermolekulárisan térhálósított 20’ P-membránok vannak töltve, ahol a hóíyagocskák belső d átmérője 1-3 p.m-es. Az elválasztandó anyagokat az oszlop tetejére tápláljuk. Miután az anyagot átengedtük és eluáltuk, a nagyobb molekulák előbb megjelennek a kromatografáló oszlop alján, mint a kisebb molekulák, és a kromatogrammban éles frakcionálás mutatkozik a P-membránok pórusméretének tartományában. Egy előnyös változat szerint az elválasztó oszlop átfolyási aránya növelhető úgy, hogy a 20’ P-membrán-hólyagocskákat kovalens kötéssel morfológiailag meghatározott és kémiailag stabil aggregátumokká kombináljuk. Ezeket az aggregátumokat úgy állítjuk elő, hogy P-membrán-hólyagocskák sűrű üledékét vékony rétegben gyorsfagyasztjuk, fo13 lyékony nitrogénben kis fragmensekké porlasztjuk, majd fagyasztva, pl. -80 *C-on metanol és glutáraldehid elegyével kezeljük, amikor a térhálósodás a glutáraldehid segítségével következik be. Az így kapott aggregátumokat azután tovább aprítjuk, méret szerint osztályozzuk, és kiválasztjuk azokat a méreteket, amelyeket az elválasztó oszlop tölteteként fogunk használni. Emellett az aggregátumokat az oszlopba történő töltés előtt vagy után pufferbe vihetjük és/vagy az aggregátumokon kémiai vagy enzimatikus átalakítást hajthatunk végre. A találmány szerinti szerkezeteket továbbá a legkülönfélébb anyagok burkolóanyagaként használhatjuk. Ez a burkolóanyag térhálós P-membrán-réteg lehet, amelyet ismertetett módon állítunk elő segédrétegen vagy „támasztó felületen, majd a segédréteget alkalmas módon eltávolítjuk. Az így kialakított filmek előnyösen alkalmazhatók anyagok csomagolására, és önmagukban megvan az az előnyük, hogy biológiailag lebonthatók. A lebomlás sebessége befolyásolható a térhálósítás típusával és fokával. Az ilyen típusú P-membrán-rétegek orális adagolásra szánt gyógyszerkészítmények kapszulázására is alkalmazhatók, ilyenkor a hatóanyag kiszabadulása az emésztő traktus meghatározott részén bekövetkező proteolitikus bomlás hatására megy végbe. A burkoló membrán P-membrán-rétegének szelektív kémiai átalakításával a lebomlás sebessége és így a hatóanyag kiszabadulásának ideje meghatározható. A kapszula tartalma már a P-membrán-réteg elbomlási előtt is kiszabadulhat, ilyenkor a pórusméret a meghatározó. Ezen kívül a pH is befolyásolhatja a kiszabadulást. A példákban alkalmazott Bacillus steorothermophilus 3c/NRS 1536 és Bacillus stearothermophilus pV 72 mikroorganizmusok az Österreichisches Zuckerforschungsinstitut, A-2286 Fuchsenbigl, Niederösterreich típusgyűjteményében vannak letétbe helyezve. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Legalább egy, összefüggő pórusokkal rendelkező membránból álló szerkezet, azzal jellemezve, hogy a sík, görbült, hengeres vagy hólyagocskákat képező felülettel rendelkező membránok egymás melletti, egymáshoz kapcsolódó és kristályrácsszerkezetnek megfelelően elhelyezkedő, Bacillus sejtfalból eredő protein molekulák vagy proteint tartalmazó molekulák—ahol adott esetben a reaktív csoportokhoz idegen csoportok csatlakoznak— legalább egy rétegéből állnak, ahol a rétegben a rácsszerkezetnek megfelelően összefüggő pórusok maradnak szabadon a molekulák között, és ahol a membránok egy megfelelő porózus hordozóanyaghoz vannak kötve vagy azzal vannak kombinálva vagy egy meg nem támasztott filmbe vannak rögzítve. 2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy olyan membránokat tartalmaz, amelyekben a protein molekulák vagy proteint tartalmazó molekulák kristályrács-szerkezetnek megfelelően, egy rétegben egymás mellett, egymáshoz kapcsolódva helyezkednek el. 14 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
