200703. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi, vagy állati anyagok szárítására
HU 200703 B anyagtranszport erősödik. A nyomásálló berendezések költségessége miatt előnyösen közepes nyomásokon dolgozhatunk. A találmányunk szerinti eljárást célszerűen 16 bar-ig terjedő nyomáson, előnyösen 2-10 bar nyomáson, különösen előnyösen 2-6 bar nyomáson hajthatjuk végre. A víz eltávolításához szükséges időtartam 1-48 óra, előnyösen 4-24 óra. Költségmegtakarítási okokból a gázáramot előnyösen keringetjük és a felvett vizet a körfolyamat megfelelő helyein leválasztjuk. A leválasztást hűtéssel és/vagy fesztelenítésse! végezhetjük el; utóbbi módszert elsősorban nagyobb nyomáson végzett eljárás során alkalmazhatjuk, minthogy ily módon a gáz egyszerű fúvókákbán lehűthető és a kondenzált víztől elválasztható. A gáz ezután összenyomás útján ismét felmelegíthető. A víz a keringetett gázból adszorber segítségével is felvehető. A gázáram keringetésekor előnyösen járhatunk el oly módon, hogy a felvett vizet tartalmazó gáznak csupán egy részét vetjük alá az elválasztási műveleteknek. Ezáltal a gáznak a kezelendő anyagon való átáramoltatási sebessége nő és a gáz több vizet képes felvenni A találmányunk szerinti eljárásnál felhasználható anyagok közül pl. a gyümölcsöket, zöldség- és főzelékféleségeket, gombákat, bogyós gyümölcsöket, gumós növényeket, gabonaféleségeket, mogyoróféleségeket, szőlőt, káposztát és más növényeket vagy gyümölcsöket, továbbá melegvérű állatok, halak, kagylós és lágytestű állatok húsát és sejttartalmú részeit, továbbá mikroorganizmusok sejttartalmú részeit vagy egyéb sejtanyagokat alkalmazhatunk. A fentemlített érzékeny anyagok esetében meglepő módon azt találtuk, hogy minőségromlás nem következők be. Az oxidációs és enzőmatikus lebomlási reakciók még magasabb hőmérsékleten (kb. 50 °C-on) is gyakorlatilag teljesen háttérbe szorulnak. A fenti magasabb hőmérsékleten gyorsan bekövetkező száradás ellenére rendkívül meglepő módon nem tapasztaltunk sejtroncsolással összefüggő minőségromlást. A szárított anyagok aromaveszteség és a természetes íz romlása nélkül tárolhatók és újrahidratálhatók. A külső rétegek megkeményedése sem figyelhető meg. A találmányunk szerinti eljárást a végrehajtására alkalmas berendezés ismertetése kapcsán az alábbiakban részletesen ismertetjük. A mellékelt rajzra hivatkozunk, amelyen a berendezést sematikusan ábrázoljuk. Az -1- kondicionáló tartályban a gázáram áramlási irányában helyezkednek el egymás felett a -2- lyuggatott lemezek. A rajzon feltüntetett kiviteli alaknál a száraz védőgáz az -1- kondicionáló tartály alsó részén áramlik be és a felvett vízgőzzel együtt a felső oldalon távozik; a -2- lyuggatott lemezek vízszintesen a védőgáz áramlási irányára merőlegesen egymás felett helyezkednek el. A szárítandó anyag—a rajzon sematikusan ábrázolt módon—a -2- lyuggatott lemezeken helyezkedik el oly módon, hogy a -2- lyuggatott lemez nyílásain átmenő gáz a szárítandó anyagon áthalad. A védőgázáram a -3- keringető vezetéken szárazon halad át és az -1- kondicionáló tartályban való 3 belépés előtt a -10- fűtés a kívánt kondicionáló hőmérsékletre melegíti. A gáz az -1- kondicionáló tartályba a -4- belépési helyen lép be, az anyag felületéről elvezeti a vízgőzt és az -1- kondicionáló tartályt vízgőzzel telítve az -5- kilépő helyen hagyja el. A vízgőztartalmú védőgázáram a -3- keringető vezetéken keresztül a -6- vízelválasztóba kerül, ahol a -8- fúvókán keresztül fesztelenítjük. Az ekkor bekövetkező lehűlés hatására a víz a -6- vízelválasztó belső falán kondenzálódik; a -6- vízelválasztót megfelelő időpontokban a -7- vízleeresztő csapon keresztül ürítjük ki. A fesztelenített és a magávalragadott vízgőz nagy részétől megszabadított védőgázáramot a -6- vízelválasztóból a -9- szivattyú szívja ki és nyomja össze; a gáz ekkor felmelegszik. A védőgázáramot ezután a -9- szivattyú a -3- keringető vezetéknek az -1- kondicionáló tartályba vezető részébe nyomja és a védőgázáram itt ismét vízgőzt vesz fel. Eljárásunk további részleteit az alábbi példában ismertetjük anélkül, hogy találmányunkat a példára korlátoznánk. Példa Álló, hengeres, 1 m átmérőjű és 1,5 m magasságú, az alsó részben központi gázbevezetőt tartalmazó kondicionáló tartályban darabos árú befogadására 5, egymás felett elrendezett lyuggatott lemez helyezkedik el. A tartályba a szárítandó anyagot betöltjük, majd a tartályt fedelével nyomásállóan lezárjuk, gázzal előbb átöblítjük, majd nyomás alá helyezzük. Egy gázvezeték a fedéltől fesztelenítő tartályba torkolló fúvókához vezet; a fesztelenítő tartály segítségével a fesztelenítés során lehűlt elegybői az elvezetésre kerülő kondenzátumot és a gázt egymástól elválasztjuk. A gázvezeték innen kompresszorhoz vezet, ahol a gáz a kondícionálási hőmérsékletre felmelegszik. A szárított gáz ezután a kondicionáló tartály alján levő bevezetőn keresztül a körfolyamatba visszakerül, a szárítandó terméken átáramlik és annak nedvességtartalmát felveszi. A fent ismertetett berendezésben 150 kg finomra vagdalt főzött sertéshús 70 eC-on 6 óra alatt 8 bar nyomáson és 500 liter/perc kompresszorszívó-teljesítmény mellett szén-dioxid és nitrogén 1:1 arányú elegyével szárítható. 100 kg aprított friss paprikadara szén-dioxiddal 50 °C-on és 4 bar nyomáson kb. 24 óra alatt különösen kíméletes körülmények között szárítható. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás növényi vagy állati anyagok szárítására, ezen anyagok — előnyösen körfolyamatban vezetett — gázárammal történő érintkeztetése és az elválasztandó víz elvezetése útján, azzal jellemezve, hogy gázként szén-dioxidot vagy szén-dioxid és nitrogén legfeljebb 80% nitrogént tartalmazó elegyét alkalmazzuk, 30 °C és 80 °C közötti hőmérsékleten, és 1 bar és 30 bar közötti nyomáson. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az eljárást 30-50 °C-on végezzük el. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hőmérsékletet a szárítás alatt változtatjuk. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
