200699. lajstromszámú szabadalom • Tű nélküli oltókészülék, főként vakok és gyengénlátók részére

HU 200699 A 1 A találmány tő nélküli oltókészülék főként vakok és gyengénlátók részére, mely cserélhető műanyag fődarabokkal van ellátva. Alkalmas—egyéni oltás­ként —inzulinnak vagy más folyékony anyagnak az emberi vagy állati szervezetbe való bejuttatására. Ismeretes, hogy egyes betegségek esetén hosszú időn keresztül nagy gyakorisággal szükséges a fo­lyékony gyógyszernek az élő szervezetbe való jutta­tása. Különböző gyógyszerek beadására túlnyomó részi úgynevezett „egyszerhasználatos műanyag­fecskendőket és tűket használnak. Ezeknek nagy hátrányuk, hogy nagy az úgynevezett „holtterük, ezért injekdózás után nagyobb mennyiségű gyógy­szer bennmarad a holttérben, azaz a fecskendőben és a tűben. A tűvel való gyógyszerbeadás fertőzéssel gyulla­dással, fájdalommal járhat. Ezért erőfeszítések tör­téntek olyan tűnélküli készülékek létrehozására, amelyeknél a működés előfeltételét sűrítettlevegő, gázpatron vagy olajnyomás révén előfeszített rugó biztosítja. így működik a 4.596.556. lajstromszámú ameri­kai szabadalmi leírásban ismertetett oltókészülék, amely széndioxid gázpatronnal van ellátva. A ké­szülék hátránya, hogy a gázkiáramlási sebessége nem szabályozható, így a belövési erő sem. Problé­mát jelent továbbá az is, hogy a készülék jó műkö­dése feltételezi az azonos töltöttségű gázpatrono­kat. Hátránya továbbá a készüléknek, hogy az oltó­anyag keveredését nem oldja meg. A DE/OS/ 3328173. számú közrebocsátási le­írásban ismertetett szerkezet a tű nélküli oltőkészü­­lék alapfunkciójának egy részét megoldja, de lénye­ges hátrányként jelentkezik a bonyolultsága, ami­nek következtében csak speciális technológiával gyártható le, és így az előállítási költsége nagy. To­vábbi hátránya a készüléknek, hogy az oltóanyaggal érintkező felületeket gyakran kell sterilizálni. Mivel ezen megoldásnál a dugattyú első része nem fertőt­leníthető, így a szerkezet fertőzésveszélyt hordoz magában. Hátránya még a készüléknek, hogy az el­sütő szerkezete gombnyomással van kialakítva, így fennáll annak a veszélye, hogy a bőrfelületre merő­legestől eltérő helyzetben is elsüthető, ami a bőrfe­lület sérülését és a rossz oltás végrehajtását okoz­hatja. A készüléket ezért a gyengénlátók és vakok nem tudják használni. A 1.944.006. lajstromszámú, valamint a 3.115376. lajstromszámú NSZK szabadalmi leírás­ban ismertetett megoldásoknál a működést nagy­nyomású gáz biztosítja, ezen szerkezeteknél a belö­vési mélység és az oltóanyag keverésének szabályo­zása nem megoldott. Az előzőektől eltérő fejlesztési tendenciát kép­visel a 2.549.729. számú francia közzétételi leírás szerinti oltókészülék, amelynek gyógyszertérből és nyomótérből összetett hengeres háza van. A meg­oldás a gyógyszert a gyógyszertérbe juttató elemek­ből, a gyógyszert kifecskendező nyílásból, a gyógy­szertérben csúsztatható dugattyúból, továbbá mű­ködtető elemekből tevődik össze. E megoldás alapvető hiányossága, hogy a belö­vési mélység nem változtatható, így a különböző bőrminőségeknél nincs lehetőség a nyomóerő vál-2 toztatására. Hiányosságai közé tartozik, hogy több­fajta oltóanyagot tetszőleges arányban nem lehet összekeverni az egy oltással való belőhetőség érde­kében. A 01.14.792. lajstromszámú európai szabadalmi leírás szerinti oltókészülékre az jellemző, hogy csak subcutan injekciózásra alkalmas. A készülék fúvó­kából, a folyékony gyógyszert szívó és kifecskende­ző egységből, a gyógyszeradagot állító elemekből és az ampullákat tartó részből tevődik össze. E megoldás hiányossága, hogy beállítható ugyan az oltótérbe beszívható oltóanyag mennyisége, a megoldás azonban nem biztosítja több oltóanyag egymásutáni beszívásakor a folyamatos beállítás le­hetőségét, azaz az oltóanyag keveredését az oltó­térben. A 01.19.286. lajstromszámú európai szabadalmi leírás nyomóközeggel működtetett oltókészüléket mutat be, amely hengeres házban mozgó, szívódu­gattyúval együttműködő munkadugattyúval, a ké­szüléktesthez csuklósán kötött kézi emeltyűvel és a munkadugattyú mozgását a nyomásértéktől függő­en oldó arretáló szerkezettel rendelkezik. E megoldás alapvető hibája, hogy nem biztosítja a többfajta oltóanyagnak az oltótérbe való felszívá­sát (kalibrálhatóan és keverve), mivel a felszívás csak egy ütemben történik a beállított mennyiség­nek megfelelően. A másik hiányosság a külső energia szükségessé­ge az oltókészülék működtetéséhez, amely hiányá­ban az oltókészülék működésképtelenné válik. Mindez az oltókészülék helyhezkötését eredmé­nyezi. Az ismertetett oltókészülékeknél közös hátrány­ként értékelhető: a belövési mélységek szabályoz­­hatatlansága, az oltóanyag keverési lehetőségeinek hiánya, mely utóbbi azt jelenti, hogy két különböző hatástartalmú inzulinnak (Actrapid és Ultrabard) a szervezetbe való beadását csak két oltással és két különböző helyen lehet elvégezni. Azonos gyártó cég készítményei közül ugyanis az elhúzódó hatású inzulinok hatáskezdetük erősíté­sére gyorshatású inzulinnal általában összekever­hetek anélkül, hogy egymás hatását befolyásolnák, tehát megrövidítenék vagy megnyújtanák. Találmányunk elé azt tűztük célul, hogy olyan tű nélküli, elsütőszerkezet nélküli, a belövési mélysé­get szabályozó, Cserélhető műanyag fődarabokkal ellátott, egyéni oltásra—pl. inzulin—alkalmas ol­tókészüléket hozzunk létre, amely mentes az ismer­tetett hiányosságoktól, könnyen, nagy pontossággal és biztonsággal üzemeltethető még a vak, vagy gyengénlátó cukorbetegek részéről is, és kis mére­tű és súlyú legyen. Mivel oltókészülékünk két fő darabja a du­gattyú és henger előregyártott és sterilizált termék, szükségtelenné válik a heti, vagy kéthetenkénti ste­rilizálás, mivel könnyen cserélhetőek, s előzőleg már sterilizálták. A kitűzött célnak találmányunk értelmében olyan műszaki megoldással teszünk eleget, amely azzal jellemezhető, hogy az oltókészülék három fő része célszerűen biztosítja a készülék működését, egy egységben tartalmazza az oltóegységet és a mű­ködtető egységet, a nyomást biztosító spirálrugó 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom