200691. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pergolid-készítmények fény okozta bomlás elleni stabilizálásához
HU 200691 A könnyen előállíthatok. A készítményt előnyös dózisegységnyi mennyiségeket tartalmazó formában kiszerelni. A készítmények elkészítéséhez útmutatást kaphatunk, például a következő szakkönyvben: „Remington’s pharmaceutical sciences, 17. kiadás, Mack Publishing Co., Easton, Pa. (1985). Az elmondottak szemléltetésére az alábbiakban példákat adunk meg. A példák kizárólag szemléltető célzatúak és a találmány oltalmi körét nem korlátozzák. 1. példa Az I. táblázatban különféle pergolis mezilátot tartalmazó készítményeket mutatunk be, melyek az alábbi stabilizálószelek egyikét tartalmazzák: polivinil-pirrolidon (1. és 2. készítmény), a-tokoferolszukcinát (3. készítmény) és propil-gallát (4. készítmény). Az 5. készítmény a kontroll, mely nem tartalmaz stabilizálószert 3 4 I. Táblázat alkotórész 1 2 (a mennyiségek mg-ban) 3 4 5 pergolid-mezilát 0,035 0,035 0,035 0,035 0,035 polivinil-pirrolidon 4,0 4,0-a-tokoferol-szukcinát. 1,0-propil-gallát-1,0-lakióz 2943 2883 2913 2913 2983 vasoxid (sárga) kroszkarmellóz-0,13 0,13 0,13 0,13 0,13-nátrium-6,0 6,0 6,0-magnézium-sztearát 1335 1,535 1,535 1,75 1,535 n Arákkal A pergolidot vagy sóját tartalmazó fénystabil gyógyszert előnyösen szájm keresztül adható készítményként alkalmazzuk. Ez a szokásos szilárd vagy folyékony készítmény lehet például tabletta, kapszu- 5 la, por, szuszpenzió stb. Apergolid vagy sója és a stabilizálószer mellett a találmány szerinti szájon át adható gyógyszerkészítmény más, gyógyászati szempontból alkalmazható adalékanyagot is tartalmazhat, például hígítót, vivőanyagot, síkosítóanyagot-neve- 10 zetesen glükózt, laktózt, szacharózt, kukoricakeményítőt, burgonyakeményítőt, mikrokristályos cellulózt, cellulóz-acetátot, porított tragakantot, zselatint, alginsavat, agart, sztearinsavat, nátrium-, kálcium' vagy magnézium-sztearátot, nátrium-lauril-szulfátot, 15 nátrium-citrátot, lcálcium-karbonátot, dikálciumfoszfátot, stb. -, valamint különféle puffereket, felületaktív anyagokat, emulgeálószereket, diszpergálószereket, szagosítóanyagokat stb. A találmány szerinti gyógyszerkészítmények 20 A felsorolt alkotórészekből a következőképpen készítjük el a tablettákat A laktózt, a vas-oxidot és a kroszkarmelóz-nátriumot elkeverjük egymással, a pergolid-mezulát és a kiválasztott stabilizálószer (azaz a polivinil-pirrolidon, a-tokoferol-szukvinát vagy prc^iil-gallát) vizes-alkoholos oldatával granuláljuk a keveréket A granulátumot szárítjuk, szitáljuk és magnézium-sztearáttal keverve 300 mg súlyú tablettákká sajtoljuk. Az I. táblázatban megadott összetételű tablettákat 7 napon keresztül UV fénynek tesszük ki, a lámpát 15 cm-re helyezve a tablettáktól. Mielőtt azonban a fénynek kitennénk a tablettákat, a pergolidtartalmukat HPLC-vel határozzuk meg, az alábbiak szerint Egy tablettát, vagy egy tablettának megfelelő súlyú keveréket egy órán keresztüli kevertetéssel feloldunk 0,ln sósav/metanol 20-80 arányú elegyében. A keveréket lecentrifugáljuk, a tiszta felülúszót a hatóanyagtartalomnak megfelelően hígítjuk és HPLC-vel analizáljuk. A tablettánként pergolid mennyiségét a csúcs alatti terület alapján határozzuk meg, ismert mennyiségű pergolid-metilát csúcs alatti területéhez való viszonyítássá. A hét napos fénynek való kitettség után ismét meghatározzuk a pergolid mennyiségét és ezáltal az elbomlott hatóanyag mennyiségét is. A kapott eredményeket a II. táblázatban foglaljuk össze. n. Táblázat a meghatározás a fénynek való 1 2 3 4 5 kitettsége előtt* 18,6 20,2 21,6 28,3 22,0 után* 19,4 18,5 20,4 25,6 13,9 százalékos változás 443%-8,4%-5,6%-9,5%-363% 1 a megadott mennyiségek mg-ban. Amint a IL táblázat adataiból kitűnik, valamenytalmaz, a hét napos UV fénynek való kitettség 10%nyi olyan készítménynél, amelyik stabilizálószert tarnál kevesebb pergolidbomlást eredményezett. Ezzel 3
