200664. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemcsés anyagok feldolgozására

HU 200664 B A találmány tárgya eljárás és berendezés szemcsés anyagok feldolgozására. A technika állása szerint ismeretes, hogy szemcsés élelmiszerfeldolgozóipari anyagokat, mint például oldható vagy más néven instant kávéanyagokat szo­kásosan zömítenek, hogy kialakítsák a részecske­nagyságot, a fajtérfogatot, továbbá más tulajdonsága­ikat A zömítendő alapanyagot általában élénk turbu­lens gózsugár hatásának teszik ki. Amint a gőz lecsa­pódik, megnedvesíti és felmelegíti a részecskéket, és ily módon azoknak lágy nedves anyagból kialakult tapadóbevonata keletkezik. Amint ezen bevonatos ré­szecskék egymással érintkeznek, a turbulens áramlá­sit környezetben egymáshoz tapadnak és a szom­szédos részecskéken a tapadóbevonat egymáshoz kö­tődik. Szántás után a nedves bevonat mentén egy­máshoz kötődött részecskék megszilárdulnak és az imént leírt módon létrejött kötés a szomszédos ré­szecskéket egymáshoz rögzíti. Ilyen eljárásokat és berendezéseket ismertetnek például az US 3.085.492. és az US 2.934.434., továb­bá a DE 1.023.960. lajstromszámú leírások. Az ismertetett típusú eljárással kialakítható agglo­merátumok általában lekerekített szélű és szivacsz­­szerű szövetszerkezetet hoznak létre. A részecskék megfelelő egymáshoz való kötéséhez megfelelő gőz­zel való nedvesítés szükséges. A gőzzel való nedve­sítés következtében a terméknek jellegzetesen azonos színe alakul ki. Konkrétan kávé esetén az agglomerá­tum azonosan sötét szánt vesz fel. Az ilyen termék küllemében eltér a pörkölt és da­rált kávétól. A pörkölt és darált kávé ugyanis éles pe­remű és változó színű részecskékből áll, részben sö­tét, részben világosabb foltokkal. A fogyasztók kép­zetében a pörkölt és darált kávé szemcseformája az aromatikus tulajdonságokkal párosul. Ennek követ­keztében szükségessé vált az oldható kávé vagy más élelmiszeripari termék agglomerátumtűt esetében a részecskék alakjának és külső megjelenési formájá­nak az eredetihez hasonló kialakítása. A hagyományos agglomeráló eljárások hiányossá­ga továbbá, hogy nagy mennyiségű gőzt használnak fel és jelentős ízanyag, illetve aroma összetevő vesz­teséget okoznak az aggíomerált anyagnál. A találmánnyal célunk az említett hiányosságok kiküszöbölése, azaz olyan eljárás és berendezés ki­dolgozása, amely a fent leírt hiányosságokat kiküszö­böli. A találmányunk szerinti eljárásnál a szemcsés anyagot lefelé irányulóan lövelljük, egy nedvesítő zó­nában nedvesítjük, a szemcseáram felé irányuló vizes gázzal és megszárítjuk az anyagot oly módon, hogy az anyagot a nedvesítő zóna felső végénél elhelyezett betápláló nyíláson keresztül közvetlenül a nedvesítő zónába lövelljük és egyidejűleg a hangsebességnél kisebb sebességgel gőzt lövellünk be lefelé irányuló­an. A „vizes gáz kifejezést szabadalmi leírásunkban olyan értelemben használjuk, hogy a gőzt és finom vízrészecskék aeroszolját jelenti, gőzben vagy más gázban diszpergálva. A vizes gáz megnedvesíti az anyagrészecskéket és az anyagrészecskék felületén egy nedves vagy félig nedves halmazállapotot képez. Az egymáshoz ütköző vagy egymással szomszédos anyagrészecskék a felületi folyékony vagy félfolyé­1 kony halmazállapotuknál fogva agglomerátumokká zömülnek. Az agglomerátumokat ezek után megszá­rítva szilárdítjuk és célszerűen a kívánt méretre zúz­zuk, illetve daraboljuk. Noha a találmányunk szerinti eljárás oltalmi terje­delmét semmiféle működési elv nem korlátozza, megállapítható, hogy a befelé áramló vizes gáz az anyagáram részecskéket egymáshoz szorítja egy vi­szonylag kicsiny térfogatra, miáltal az egységnyi tér­fogatra eső részecskék számát maximalizálja, Űletve más néven az anyagáramban lévő részecskék sűrűsé­gét megnöveli. Nyilvánvaló, hogy a viszonylag ma­gas részecskesűrűség, amely az anyagáramban fellép, megnöveli a valószínűségét a részecskék egymás kö­zötti érintkezésének a nedvesítő zónán belül és ezál­tal növeli a részecskék közötti kapcsolat létrejöttét A vizes gáz viszonylag alacsony sebességgel áramlik az anyagáram belseje irányában és nem hoz létre jelen­tős turbulenciát Nyilvánvaló, hogy a viszonylag nyu­galmas áramlási feltételek a nedvesítő zónában előse­gítik az anyagrészecskék egymáshoz való kötődésé­nek esélyét Célszerűen a vizes gáz legalábbis na­gyobb részében a nedvesítő zónába az anyagáram ha­ladási irányával párhuzamos mozgáskomponens nél­kül jut be. Mivel a vizes gáz nem gyorsítja fel a ré­szecskék áramlását haladási pályájuk mentén, a ré­szecskék tartózkodási időtartama a nedvesítő zóná­ban megnövekedik, ami tovább javítja a részecskék közötti kötődés létrejöttét A találmányunk szerinti megoldás egyik célszerű ismérve szerint a részecskék már a nedvesítő zónába való bejutás előtt kisebb tömbökbe zömíthetők, konk­rétan az anyag tömörítése által. Ezeket a tömörítéssel létrehozott darabos tömböket vezetjük az anyagáram­ba és hozzuk a vizes gázzal érintkezésbe a nedvesítő zónában. A nedvesítő zónában lévő nyugalmas áramlási feltételek mellett az immár darabos anyagtömbök non törnek részecskékre, hanem inkább ezek a dara­bos tömböcskék túljutnak a nedvesítő perióduson. A nedvesítő zónán túljutó minden egyes tömböcskék a nedvesítő zóna után egymáshoz kötődnek és agglo­merátumokká fejlődnek. Az eljárási feltételeket a nedvesítő periódusban különböző módon alakíthatjuk, például a részecskék teljes nedvesítésével minden tömböcskénél elérhet­jük az általános sötét színhatást, vagy a részecskék­nek csupán a külső felületén történő nedvesítésével csupán a tömböcskék külső részén érünk el ilyen szín­hatást Az ilyen egyenlőtlen nedvesítő eljárás segítsé­gével sötét színű külső és világos belső felületű agg­lomerátumokat hozhatunk létre. Az ezt követő zúzó művelet révén a világos belső felületű részek felszín­re kerülnek és világos folthatású és a pörkölt és darált kávéra jellemző színhatást hoznak létre. Tapasztalataink szerint a tömböcskék szerkezeté­nek megtartása a nedvesítő zónában elősegíti az íz­anyag, illetva aromaanyag megtartását. Tapasz­talataink szerint továbbá úgy véljük, hogy az ízanyag vesztesége a részecskéknek a részecskékből képzett tömbök belsejében minimálisra csökken a belső részt környező részecskék védő-árnyékoló hatása által. A találmányunk szerinti zömítő eljárás lehetővé te­szi a törnék szövetszerkezetének, továbbá a részecs­kék alakjának, színének és sűrűségének jelentős és kí-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom