200652. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 3-fenil-4-ciano-pirrol származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyag előállítására
1 HU 200652 B 2 stb.); halogénezett szénhidrogének (pl. a diklór-metán, kloroform, széntetraklorid, etilén-diklorid, 1,2-diklór-etán, tetraklór-etilén stb.), vagy alifás éterek (pl. a dietil-éter, diizopropil-éter, terc.butil-nietil-éter stb.). A reakciónak a leírt módon való végrehajtása esetén előnyös lehet egy fázis-átviteli katalizátor alkalmazása, a reakciósebesség növelése érdekében. Példák az ilyen katalizátorokra: a tetraalkil-ammónium-halogenidek, -hidrogénszulfátok vagy -hidroxidok (amilyen a tetrabutil-ammónium-klorid, -bromid- vagy -jodid); a trietil-benzil-ammónium-klorid vagy -bromid; a tetrapropil-ammónium-klorid, -bromid vagy -jodid stb. A foszfónium-sók ugyancsak alkalmasak fázisátviteli katalizátorként való alkalmazásra. A fázisátvitellel katalizált cikloaddíció a 0-80 °C hőmérséklet-tartományban, előnyösen 10-50 °C között, vagy az oldószer-elegy forráspontján hajtható végre. Az eljárás leírt módon való kivitelezése esetén a cikloaddíciót normál nyomáson végezhetjük. A reakcióidő általában 1-16 óra, és a fázisátviteli katalízis esetén 0,5-10 óra. (b) reakciólépés: Az (la) képletű vegyület acilezését a szakember számára ismert szokásos körülmények között hajtjuk végre. Példák a megfelelő közömbös oldószerekre vagy hígítókra: alifás és aromás szénhidrogének (pl. a benzol, toluol, xilolok, petroléter); halogénezett szénhidrogének (pl. a klór-benzol, metilénldorid, etilénklorid, kloroform, széntetraklorid, tetraklór-etilén); éterek és éter-típusú vegyületek, pl. a dialkil-éterek (dietil-éterek, diizopropil-éter, terc.butil-metil-éter stb.), dioxán, tetrahidrofurán; nitrilek (pl. az acetonitril, propionitril); ketonok (pl. az aceton, dietil-keton, metil-etil-keton) és ilyen oldószerek elegyei. Előnyben részesítjük a dimetil-formamidet, tetrahidro-furánt és a dioxánt. Példák a megfelelő savakceptorokra a következők: szervetlen bázisok (pl. alkálifémek vagy alkáli földfémek oxidjai, hidroxidjai karbonátjai vagy hidrogénkarbonátjai), valamint az alkálifém-hidridek vagy alkálifém-acetátok, és a szerves bázisok, pl. a tercier aminok, így a trialkil-aminok (trimetil-amin, trietinil-amin stb.), piridin vagy piridin-bázisok (4-dimetil-amino-piridin, 4-pirrolidil-amino-piridin). Kitüntetett savakceptorok a trialkil-aminok, pl. a trimetil-amin vagy a trietil-amin. A reakció hőmérséklete a reakció körülményeinek függvényében változik. Általában a -25 - +100 ”C, előnyösen -10 - +75 °C tartományban helyezkedik el. A (II) képletű fahéjsav-nitrilt, amely az (la) képletű vegyület kiindulási anyaga, a (IX) képletű 2,3-(difluor-metiléndioxi)-anilinból állítjuk elő, amelyet a szakember számára ismert módon alakítunk át a (X) képletű diazónium-sóvá. A (X) képletű diazónium-sót ezután a (XI) képletű akril-nitrillel reagáltatjuk[Cu(I)I-klorid jelenlétében], vizes reakcióelegyben, amely az oldhatóság növelésére egy diaikil-ketont tartalmaz. így a (XII) képletű addukthoz jutunk. Ezt követően a (XII) képletű vegyületet egy savakceptorral reagáltatjuk közömbös szerves oldószerben; ennek során HC1 leadása közben a (II) képletű 2,3-difluor-metiléndioxi-fahéjsav-nitrilt kapjuk. Ez a termék a cisz- és transz-izomer elegye, mely kromatografálással a szokásos módon rezolválható. A (X) képletű diazónium-só és a (XI) képletű akrilnitril reakciója a szokásos Sandmeyer módszer egy változata, amelynek során a Meerwein reakció (aromás diazónium-vegyületek és alfa-, beta-telítetlen karbonil-vegyületek reakciója) körülményeit alkalmazzuk és ezáltal a diazónium-csoport halogénnel való helyettesítését az addíciós reakció javára korlátozzuk (E. Müller, Angewandte Chemie 61, 178-183, 1949). A reakció gyakorlati végrehajtása során a reagenseket (diazónium-só és akrilnitril) az 1:1-1:8 tartományba eső arányban, előnyösen 1:2 arányban alkalmazzuk. A reakció hőmérsékletét a 20-50 °C, előnyösen a 25-35 °C tartományban tartjuk. A reakcióidő 0,5-10 óra, előnyösen 1-3 óra. Vizes reakcióközegben az oldhatóság fokozására előnyösen etil-metil-ketont alkalmazunk. Ehhez a reakcióhoz, amelynek során a (XII) képletű vegyületből HCl-t küszöbölünk ki, közömbös oldószereket alkalmazhatunk, amilyenek pl. a következők: alifás és aromás szénhidrogének (pl. benzol, toluol, xilolo, petroléter); halogénezett szénhidrogének (pl. klór-benzol, metilén-klorid, etilén-klorid, kloroform, széntetraklorid, tetraklór-etilén); éter és éter-típusú vegyületek, amilyenek a dialkil-éterek (dietil-éter, diizopropil-éter, terc.butil-metil-éter stb.), a dioxán, tetrahidrofurán; nitrilek, pl. az acetonitril, propionitril; N,N-dialkil-amidok, pl. a dimetil-formamid; dimetil-szulfoxid; ketonok, pl. az aceton, dietil-keton, metil-etil-keton, és a ilyen oldószerek elegyei. Megfelelő savakceptorok a gyengén nukleofil szerves bázisok, előnyösen a trialkil-aminok. Az eliminációs reakciót a szobahőmérséklettől az alkalmazott oldószer visszafolyatási hőmérsékletéig terjedő hőmérséklet-tartományban, előnyösen a 30-60 ”C tartományban végezzük. A reakcióidő 1-24 óra, előnyösen 3-12 óra. A (II) képletű új vegyület értékes közti termék fungicidek előállítására. Egyes 3-fenil-4-ciano-pirroI-származékok ismert fungicidek. Ilyen vegyületeket írnak le pl. a következő helyeken: Tetrahodron Letters 52, 5337-5340, 1972 és 2927480 sz. NSZK-beli nyilvánosságra hozatali irat. Az ismert származékok hatékonysága azonban nem mindig bizonyult teljesen kielégítőnek, a keresett hatásfok figyelembe vételével. Meglepő módon azt találtuk, hogy a találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek - a gyakorlati, a termesztésben történő alkalmazás céljából - nagyon előnyös fungicid aktivitás spektrumot mutatnak, különösen fitopatogén gombák ellen. Az (I) általános képletű vegyületek nagyon előnyös kezelési, szisztémás és - különösen - megelőző tulajdonságokkal rendelkeznek és számos termesztett növény védelmére használhatók fel. Az (I) általános képletű vegyületek alkalmazásával gátolhatjuk vagy elpusztíthatjuk a gombákat, amelyek különböző hasznos növénykultúrákban a növényekben vagy növény-részekben (gyümölcs, virágzat, levelek, szár, gumó, gyökér) előfordulhatnak, ugyanakkor a későbbi növekedés során kifejlődő növény-részeket ugyancsak megvédik a fitopatogén mikroorganizmusok támadásától. Az (I) általános képletű vegyületek pl. a következő osztályokba tartozó fitopatogén gombákkal szemben 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
