200645. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növények vízfelvételének javítására
HU 200645 A A találmány tárgya eljárás növények vízfelvételének javítására. Ismert, hogy a növények vízigénye fejlődési állapotuktól függően jelentősen változik. A zöldtömeg 40%-ának kifejlődését követő életszakaszban minden növényfajta életében vannak olyan kritikus időszakok, amikor a növények a tartós vízhiánnyal szemben érzékenyebbek, és a vízhiány a növények súlyos károsodásához, fejlődési rendellenességek fellépéséhez, esetenként a növények pusztulásához vezethet Gabonaféléknél (például búzánál és árpánál) a kritikus időszak a zászlóslevelek megjelenése utáni szárbaindulási, majd a szemképződési szakasz. Ha ebben az időszakban a növény nem jut kellő menynyiségű vízhez, számővekedése visszaszorul, a kalászok kisebbek lesznek, a szemtermés pedig „megszorul, mert a szemtelítődés akadályozott Kukorica és napraforgó esetén ez a kritikus időszak a virágzás (címerhányás) stádium Ha a megporzás (megtermékenyítés) időszakában a növények vízhiányban szenvednek, a pollentömlő károsodik és a megtermékenyülés elmarad, ami terméskiesést eredményez. A növények vízigénye öntözéssel kielégíthető, az öntözés azonban költséges, és számos területen nem áll megfelelő mennyiségű öntözővíz rendelkezésre. Aszályos időszakokban, amikor a természetes vizek szintje jelentősen apad, különösen nagy nehézségekbe ütközik az öntözővíz biztosítása. A növények életében szükséges vízmennyiséget megkísérelték már indirekt módon, a leveleken át történő párologtatás visszaszorításával biztosítani Ilyen módszer az, amikor a levélzetre szénhidrogén típusú, viasz-szerű anyagokat visznek fel. A módszer hátránya, hogy az így kiképezett párologtatáscsökkentő bevonat hosszú időn át kifejti hatását, még akkor is, ha közben az időjárás kedvezőre fordulása révén a gyorsabb növekedéshez, fejlődéshez a növényzetnek intenzívebben kellene párologtatni. Ilyen esetekben a bevonat már károsan hat, és gátolja a növény fejlődéséi A növények számára még a legmelegebb időszakokban is rendelkezésre áll egy természetes vízfonás, a harmat Ameleg napokat követő derült, szélcsendes éjszakákon a levegő lehűl, s a harmatpontot elérve a levegő nedvessége a növényzeten parányi vízcseppek formájában kicsapódik, ezután egyre nagyobbodva a harmateseppek a talajra hullnak. A harmatképződés különösen bőséges a forró nappalokat követő éjszakákon. A nappali gyors felmelegedés hatására azonban a harmat igen gyorsan elpárolog, ezért - noha egyes növények a harmat felvétele érdekében biológiailag módosultok (1. a szőlő harmatgyökerein keresztül képes a földre hullott harmatot felvenni) - a harmatvíz felvételére a növény számára nem áll elegendő idő rendelkezésre. Olyan módszerre van tehát szükség, amellyel a harmat elpárolgása a növény biológiai szükségleteinek megfelelően késleltethető. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy a harmat elpárologásái nagymértékben késleltethetjük, és a harmatot a növény számára hosszabb időn át felvehető formában köthetjük meg akkor, ha a növények leveleire revezibiiís '/ízfelvételre és vízleadásra képes, agyagásvány és polimer reakciójával kialakított géleket viszünk lel A186 326 ás 189 280 Ijsz. magyar szabadalmi le1 írásból ismert, hogy egyes speciális duzzadóképes agyagásványok vízoldható polimerekkel reagáltam stabil szerkezetű géleket képeznek, amelyek reverzibilisen képesek megkötni és leadni vizel Ismert az is, hogy ezek a gélek talajba bekeverve alkalmasak a talaj vízháztartásának szabályozására. Növények levélzetének kezelésére azonban eddig ezeket a géleket még non alkalmazták. A vízfelvétel és vízleadás reverzibilitásából következően ugyanis éppen az volt várható, hogy ha ezeket a géleket növények leveleire viszik el, a gél ugyan az éjszakai harmatképződés során megköti a vízcseppeket, a reggeli felmelegedés hatására azonban víztartalmát gyorsabban adja át a szárazzá váló levegőnek, mint a levélnek, amelynek a nedvességtartalma nagy. Az is várható voll hogy a gél a növények légzőpórusainak jelentős részét eltömi, és így - a porszennyezésekhez hasonlóan - gátolja a növények biológiai életéi Gyakorlati tapasztalataink ezzel teljesen ellentétesek. Kísérleteink során ugyanis azt észleltük, hogy a reverzibilis vízfelvételre és vízleadása képes, polimerrel kezelt agyagásvány-gélek az általunk megkötött harmat túlnyomó részét nem a szárazabb levegőnek, hanem a levegőhöz viszonyítva „nedvesebb növénynek adják ál és a kritikus aszályos periódusokban 30-35 nap alatt a harmatképződés intenzitásától függően körülbelül 5-15 mm csapadéknak megfelelő többlet vízmennyiséget biztosítanak a növények számára. A célszerűen kezelt növényeken a porszennyezések hatására jellemző károsodásokat nem észleltünk; az agyagásvány/polimer gélekkel végzett kezelés hatására őszi búzán például a kontrolihoz viszonyítva 10-20%-os terméshozam-növekedést értünk el. A találmány tárgya tehát eljárás növények vízfelvételének javítására. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a növények földfeletti részére a zöldtömeg 40%-ának kifejlődését követő életszakaszban, célszeűen a virágzási periódus végéig egy vagy több alkalommal kezelésenként 5-50 kg/hektár szárazanyagnak megfelelő mennyiségű, reverzibilis vízfelvételre/vízleadásra képes agyagásvány - polimer gélt viszünk fel száraz por vagy víztartalmú hidrogél formájában. Egy előnyös módszer szerint az agyagásvány/polimer géllel végzett kezelést a szakirodalomból ismert, viaszanyagokkal végzett kezeléssel kombináljuk. Ebben az esetben úgy járunk el hogy a poralakú agyagásvány/polimer gél felvitele előtt vagy a víztartalmú hidrogél felvitele során (például a víztartalmú hidrogélbe bekeverve) 1-10 kg/hektár 18-36 szénatomszámú folyékony nem oxidálódó szénhidrogén olajat és/vagy 6-20 szénatomszámú alifás alkoholt is viszünk fel a növények földfeletti részeire. Ezek az olajos anyagok például a következők lehetnek: paraffinolaj, cetilalkohol, oktadecil-alkohol, dodecil-alkohol, 2-etU-hexanol és hasonlók. A felvitt olajos anyagok egyrészt elősegíthetik az agyagásvány/polimer gél megtapadását a kezelt felületen, másrészt csökkentik a párolgást a növények levelein keresztül, így az aszályos periódusban javítják a víz hasznosulásának mértékéi Az agyagásvány/polimer gélek előállítása a korábban idézett magyar szabadalmi leírásokból, illetve szabadalmi bejelentésekből ismert. Az „agyagásvány megjelölésen - az idézett közleményekkel összhang-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
