200639. lajstromszámú szabadalom • Répafelező szerkezet répabetakarító gépekhez

HU 200639 B ségi előnyök mutatkoznak. A technika állása szerint ismeretes répafejelő szerkezeteknél mind a'közepes vágómagasság, mind a fejvastagság beállítása körül­ményes és központilag nem megoldott. Ezáltal ma­gasra nőtt répáknál a répából nagy darabot vágnak le, így mennyiségi csökkenés következik be, alacsonyra nőtt répáknál pedig túl kevés kerül leszedésre, így mi­nőségi hátrányok jelentkeznek. Ezzel szemben a ta­lálmány szerinti megoldásnál a közepes vágómagas­ság és a fej vastagság egyszerre több sornál lehetséges gyors be- és elállítási lehetősége biztosítja a minden­kori répanövekedéshez való alkalmazkodást. Előnyös továbbá az olyan kiviteli alak, hogy a ré­pafejelő szerkezetnek a répasorok közti távolságnak megfelelően egymás mellett elhelyezett több répafe­­jelője van, és a közepes vágómagasság beállítását végző állítószerkezet működéséhez egy közös ke­reszttartója van, mellyel minden egyes répafejelő egyik paralellkarja elfordulást kizáró módon össze van kötve és a kereszttartó állítócsavar segíségével el­fordítható, továbbá a fejvasagság beállítását végző beállító szerkezete egy közös tengelyt tartalmaz, mely mindenkor az emelővel elfordulást kizáró mó­don ősze van kötve és egy állítócsavar segítségével elfordítható, miközben mindegyik emelője a hozzá tartozó tartórúddal elfordíthatóan és axiálisan eltol­­hatóan össze van kötve. Tehát lehetőség van több ré­pafejelő, a répasoroknak megfelelő távolág szerinti egymás melled elhelyezésére. A közepes vágőmaga­­ság be- vagy elállítására szolgáló állítószerkezetek mindegyike tartalmazza a közös kereszttarót, amellyel mindegyik répafejelő paralellkarjainak egyike elfordulást kizáró módon össze van kötve. A kereszttartó elfordításával a mindenkori paralellkar emelkedik, ill. süllyed, miáltal a közepes vágőmagas­­ság beállítható. A kereszttartó elfordítása egy állító­csavarral történik. Az állítócsavarral való állíthatóság a közepes vágómagasság pontos és fokozatmentes ál­­líthatósságát eredményezi, miközben egyetlen csavar alkalmazásával abeállítás minden répafejeidnél meg­valósul. Speciális szerszám alkalmazására nincs szükség. A fejvastagág beállítása ugyanezen elven alapul. Az emelő elfordulást kizáró módon össze van kötve a közös tengellyel, melynek elfordítása a beál­­lítócsavanal történik. A fejvasagság így, a közepes vágómagassághoz hasonlóan fokozat nélkül, egysze­rűen beállítható. Ez az állítási és beállítási kialakítás az egyszerű előállítás mellett magas üzembiztonságot biztosít, és a szerkezet szennyeződésre nem érzékeny. Ez a körülmény nagyon fontos szempont a répafeje­­lő szerkezeteknél, ugyanis ezek szántóföldön üze­melnek, ahol a szennyeződést elkerülni csak nagyon körülményes szerkezeti kialakítással lehet. Egy további célszerű kiviteli alak szerint a répafe­jelő szerkezet mindegyik tartója a tartóvasak egyikén elfordíthatóan rögzítve van és mindegyik tartórúdjá­­nak első vége elfordíthatóan és axiálisan eltolhatóan az emelők egyikéhez, második vége pedig elfordítha­tóan a késtartók egyikéhez hozzá van kötve. Mind­egyik tartórúd egy nyomórugó tartalmaz, melyek a tartórúdat és ezzel a letapogató a répafejek felé előfe­szítik. A tartórudak egyik vége, é? ezzel a letapogató, elfordíthatóan van a késtartóval összekötve. Ha a szerkezet olyan répa fölött halad át, melynek feje a beállított közepes vágómagasság fölött fekszik, akkor 3 a répa a letapogató! fölemeli, miközben a letapogató a késtartót magával viszi. Ezáltal a fejelőkés a föld­höz viszonyíva elállítódik. Ez az első pillantásra hát­rányosnak tűnik, azonban nem így van, mert a fejelő­kés elállítása nagyon csekély, így a répadarabok kitö­résétől nem kell félni. Ugyanakkor azzal az előnnyel jár, hogy a fejvastagság estiken. Ez azért előnyös, mert az előre haladó gép megfelelő szerszáma a ma­gasra nőtt répák levetek levágja, így alacsony fejvas­tagság is elegendő. Alacsonyra nőtt répánál a levelek szárrészei rajta maradnak a répán, így nagyobb fej­vastagág szükséges. Ezek szerint ha kis tartományban is, de automatikusan állítható a fejvastagság a répa­­növekedéshez. Célszerűnek bizonyult továbbá az olyan kiviteli alak, hogy az emelők egyikén egy nyúlvány van ki­képezve, és az állítócsavar a nyúlványhoz kapcsoló­dóan van kialakítva. További előnyős megoldást jelent, hogy a paralell­­karok egyikéhez egy hosszabbítókar van erősítve, és az állítócsavar vele együttműködőén van kialakítva. Anyúlvány és a hosszabbítókar jelenléte tovább egy­szerűsíti a közepes vágómagasság és a fejvastagság be- és elállítását. A nyúlvány és a hosszabbítókar emelőként működik, így a kereszttartó és a tengely kis erőhatással elfordítható. A találmány szerinti répafejelő szerkezet további előnyös kiviteli alakja szerint késtartójának csapá­gyazása és tartórúdjának mindkét csapágyazása egy­máshoz viszonyítva úgy van elhelyezve, hogy a kés­tartó felfelé mozdításával a fejvastagság csökkenjen, lefelé mozdításával pedig növekedjen. Ezáltal a kés­tartók csapágyazásának és a tartórudak csapágyazá­sának elhelyezésével is biztosítható a különböző nö­vekedésű répák fejvatagságának automatikus beállí­tása. Ha a letapogató és ezáltal a késtartó és a fejelő­kés egy kinyúló répa miatt felfelé elmozdul, akkor a letapogató egyidejűleg a fej vastagság csökkentése ér­telmében elfordul. így a magasra nőtt répából, mely erősen le van levelezve, csak egy viszonylag vékony réteget vágunk te. Ezzel ellentétes hatás érhető el az alacsonyan maradt répánál. Ennél a letapogató a kö­zepes fejvastagság növelése értelmében fordul el, így a levélmaradványok is tökéletesen eltávolíthatók. A csapágyazásnak a tartórúd és a késtartó közti eltolá­sával, valamint a késtartó és a tartórúd hosszának vál­toztatásával ez a hatás még fokozható, vagy csök­kenthető. A találmányt az alábbiakban célszerű példaképpe­­ni kiviteli alakok kapcsán, a csatolt rajzra való hivat­kozással ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábra egy találmány szerinti répafejelő szerkezet ferdén, hátulról ábrázolt vázlatos nézete, a 2. ábra egy répafejelő szerkezet vázlatos oldalné­zete, a 3. ábra pedig a tartórúd és emelőcsapágyazásának vázlatos képe. Az 1. ábra egy 1 és 2 répafejelővei felszerelt répa­fejelő szerkezetet ábrázol. A példaképpen feltűntetett 1 és 2 répafejelőkön túlmenően további répafejelők is felszerclhetők. Az 1,2 répafejelők egymás mellett vannak elhelyezve, és egy 3 kereszttartóval valamint egy 4 tengellyel vannak összekötve. A 3 kereszttartó és a 4 tengely egy síkban, a rajz síkjára merőlegesen helyezkedik el. Mindegyik 1,2 répafejelő két 5,6 pa-4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom