200634. lajstromszámú szabadalom • Vízálló fényképészeti papírhordozó és eljárás előállítására
HU 200634 B 2 xid/polietilén keverékkel, a hátsó oldalán pedig nem pigmentált polietilén-réteggel vontunk be. A hordozó anyagok vizsgálata A zárórétegek hatását hexándiol-diakrilát (HDDA), mint vizsgáló anyag felhasználásával Hercules-enyvezésfokmérő készülék segítségével vizsgáltuk meg. A vizsgálatot mindig a keményíthető bevonatnak a fényképészeti alappapírra való felvitele előtt végeztük el. A zárórétegek hatását a fényképészeti réteg fátyolosodására és érzékenységére kétféleképpen határoztuk meg. Először az elektronsugárzással keményített rétegekkel bevont példáknak és az összehasonlító példáknak a mintáit, valamint a hozzájuk tartozó fényképészeti alappapír mintáját két, kereskedelemben kapható fényképészeti bróm-ezüst papír közé helyezzük és így sötétben négy napig 60 °C-on és 80 % relatív levegőnedvességen tároljuk. Ennél az érintkezve tárolt vizsgálatnál a lapokat körülbelül 300 g/m2 - azaz 29,40x10“' Pa - nyomásnak vetjük alá. A négy napig tartó érintkezéses vizsgálat leteltével a mintákat elővesszük és az érintkező fényképészeti papír mintáival közepes szürkeségre megvilágítjuk, előhívjuk, majd a érintkezésben volt felületek mintáit a környező felületmintákkal összehasonlítjuk. A szürkében esetleg előforduló eltérést értékeljük és hatos skála szerint jegyezzük fel. Ez esetben: 1 = nincs eltérés, 2 = alig észrevehető az eltérés, 3 = észrevehető az eltérés, 4 = egyértelmű az eltérés, 5 = erős az eltérés, 6 = extrém az eltérés. Az összehasonlító szürke árnyalattól való eltérés mindig mint érzékenyebbé válás (sötétedés) jelentkezik. A másik fényképészeti vizsgálatnál a sugárzásra keményedő réteggel bevolt fényképészeti alappapíit a felület koronakezelése után nagy feloldóképeségű, szokásos finomszemcséjű fekete-fehér ezüst-halogén emulziós réteggel borítjuk. Az így előállított fényérzékeny papírdarabokat fényzáróan becsomagoltunk és egy évig szobahőmérsékleten tároltuk. Ezután a szokásos módon előhívtuk és a keletkezett fátyolt denzitométerrel megmértük. A kapott mérési eredmények a többi vizsgálati adattal együtt az 1. táblázatban vannak feltüntetve. A leírt módon előállított fényérzékeny papír más részeit vizsgáló negatívon keresztül képszerűen megvilágítottuk, a szokásos módon kidolgoztuk és fixáltuk. Az alkalmazott vizsgáló negatív egy olyan vonalrács volt, amely összefutó ék formájában készült. Az összefutó ék mentén az optikai sűrűség különböző összefutásából az átmásolt vonalrács lehetővé teszi a különböző minták élességi felbontásának az összehasonlító megállapítását. A viszonylagos képélességi jellemző számok ugyancsak az 1. táblázatban vannk feltüntetve. E mellett valamennyi érték a viszonylag legnagyobb élességi felbontással rendelkező mintára van vonatkoztatva (azaz az l.F.) példa=100 %). A találmány további megvalósításai is lehetségesek. Az egyik változat esetében az elektronsugárral keményíthető keverékhez a fehérség növelése érdekében a fehér pigmentek és adott esetben a színes pigmentek mellett optikai világosító is adagolható, például aminokumarin típusú, mint amit az ACC cég „Calcofluor White RW” jelöléssel hoz forgalomban. Lehetséges továbbá az alappapír színezése és a papír egyik oldalát be lehet vonni kormot tartalmazó réteggel, míg a másik oldalt fehér réteggel boríthatjuk. Az egyik speciális kiviteli alak esetében az is lehetséges, hogy vizes záróréteget vigyünk fel és ezt közbenső szárítás nélkül vonjuk be elektronsugárzás útján keményíthető keverékkel. Meglepő módon a keményíthető keveréket ekkor is hátrányos mellékhatások nélkül lehet megkeményíteni, miközben a vizet először a fényképészeti alappapír veszi fel és a hátsó oldalon távozik el, a keményedés lezajlása után. A mindkét oldalon vízzáró bevonatú fényképészeti alappapír rendszerint csak azon az oldalon van záróréteggel és elektronsugár útján keményített réteggel bevonva, amelyik a fényérzékeny réteggel történő bevonásra szolgál. Az átellenes oldal tetszés szerint lehet vízzáróan bevonva az irodalomban leírt valamelyik eljárás szerint. Emellett a felület kiképzése valamennyi olyan ismert módon történhet, amely a papír felhasználása szerint szükséges, vagyis az érdesség, az írhatóvá tétel, az antisztatikus tulajdonság és a papír tekercselhetősége előnyösen a hátsó oldal bevonásával szabályozható. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 1. Táblázat Fényképészeti vi: zsgálat eredményei és a záróréteg áteresztőképessége Érintkezve Fátyol Viszonylagos Áteresztő-Minta száma tárolás vizsgálata (értékelés) 1 év tárolás után képélesség (%) képesség vizsgálat, HDDA, HST 70 % remisszió 1 2 3 4 5 1 A példa 1-2 0,10 78 300 s 1 B példa 1-2 0,12 90 300 s 1 C példa 1 0,10 96 300 s 1 D példa 1-2 0,10 82 300 s 6
