200630. lajstromszámú szabadalom • Hőtermelő berendezés

1 HU 200630 B 2 A találmány tárgya hőtermelő berendezés, főleg lakó- és középületek tetőtéri kazánházaiba történő telepítéshez, amely egymással párhuzamosan kapcsolt legalább két szénhidrogén üzemő kazánból lévő ka­zántelepet, valamint fűtővíz keringtető szivattyút, a felhevített fűtővizet elvezető csatlakozó vezetéket és a csatlakozó vezetékbe épített hőmérséklet érzékelőt magába foglaló fűtővíz előállító blokkot, továbbá a lehűlt hűtővizet visszavezető vezetéket tartalmaz, a kazántelep előremenő vezetéke és a lehűlt hűtővizet visszavezető vezetéke közé kazánvíz cirkulációs szi­vattyú van beiktatva, az egyes kazánok belső vezér­lőkkel és égőik vezetékébe iktatott vezérelt szelepek­kel vannak ellátva, ezen túlmenően a berendezésnek vezérlő automatikája és külső hőfokérzékelője van, továbbá adott esetben a kazántelep előremenő veze­tékéhez és a lehűlt hűtővizet visszavezető vezetékéhez használati melegvizet előállító blokk is csatlakozik. A különféle fűtőberendezések és az azokat felépítő szerkezeti egységek vezérlésére igen sokféle megoldás ismeretes. így pl. a DE-2,452.515 lajstromszámú sza­badalmi leírás szerinti műszaki megoldás fűtőberen­dezések keringető szivattyúinak vezérlésére szolgál. Lényege abban van, hogy olyan időszakban, amikor a fűtött tér nem igényel fűtési energiát, a keringető szivattyú ne üzemeljen. Ezt úgy éri el, hogy nem a kazánégő be- és kikapcsolásával együtt történik a szivattyú kapcsolása - mint általában szokásos - hanem a kétirányú termosztát segítségével csak a fűtéshatékony hőmérsékleti zónában üzemel. A megoldással ugyan kiküszöbölhető a szivattyú felesleges üzeme, alkalmazása azonban főleg zóna­­szabályozós radiátorszelepekkel is ellátott rendszerben indokolt, állandó beltéri hőmérséklet mellett nem megvalósítható. A DE-2,730710 lajstromszámú szabadalmi leírás olyan megoldást ismertet, amelynél egy adott hőter­melő hevítőkörében a kívánt viszonylag magas elő­remenő vízhőmérsélet áll rendelkezésre, ugyanakkor a visszatérő vezetékben semmiképp sem alakulhat ki harmatpont alatti kondenzációs hőmérséklet. Ezt a hevítő és a fűtőkör elválasztásával, áthidaló szakasz beépítésével és hevítőköri, valamint állandó üzemű fűtőköri szivattyú alkalmazásával éri el. A DE-2,340.115 lajstromszámú szabadalmi leírás egy nagykiteijedésű folyadék fűtőközegű fűtési rend­szert mutat be, amelynél a fűtött folyadék egy ön­magában záródó fűtési körben kering cirkulációs szi­vattyú segítségével. A folyadék fűtése nem kazán­teleppel, hanem a körön belül térben egymástól távol lévő elektromos fűtőegységekkel történik. A helységek hőmérsékletének szabályozása hő­leadóként a legközelebbi fűtőegység be- és kikap­csolásával, illetve hőfokszabályozős radiátorszeleppel van megoldva, miáltal elérhető a mindenkori hő­igényhez igazodó fűtési teljesítmény. Hátránya, hogy vezérlése hőleadóként és hőtermelőként külön-külön egymástól függetlenül van megoldva, mint egy ha­gyományos fűtési vízhómérséklettel vezérelt és kü­lön-külön telepített kazánnál, ilymódon telepszerű kialakításra nem alkalmas. Lakó- és középületek tetőtéri kazánjainál tág hatá­rok között változó teljesítményű melegvíz kazánokat alkalmaznak. Ezekhez külön hőközpontot kell léte­síteni az igényelt időjárásfüggő fűtési vízhőmérséklet és a használati melegvízellátás szolgáltatása érdeké­ben. A hőigények oly tág határok között változnak, hogy minden felmerülő hőigény észszerű kielégítésére szolgáló kazánválaszték gazdaságos előállítása nem oldható meg. Ezért, különösen melegvízközvetítésű központi fű­tések céljára elterjedten alkalmazzák a több kazán párhuzamos kapcsolásával előállított, félautomatikus vagy automatikus üzemeltetésű kazántelepeket A pár­huzamosan kapcsolt egységek külön-külön vezérlő és biztonsági automatikákkal vannak felszerelve, míg a kazánház üzemi feltételeit külön biztonsági berendezés szolgálja A megoldás hátránya hogy valamennyi hőtermelő berendezés külön keringtető szivattyúkkal és vezérlő automatikákkal van ellátva miáltal a módosított jel­lemző értékét egymástól függetlenül érzékelik, így az egységek működése a vezérlő automatikák mű­ködési pontossága és az alapjel beállításának pontos­sága függvényében véletlenszerűvé válik. További hátránya, hogy a termelő berendezések jelentős tehetetlensége következtében a kazántelep nem nyújt egyenletes hőéllátást Kedvezőtlen továbbá, hogy az indokolatlanul több példányban alkalmazott vezérlő automatikák, keringtető szivattyúk stb. a be­rendezés súlyát és költségeit jelentősen emelik. A fenti hiányosságok megszüntetését célozza a 172.851 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban ismertetett megoldás, amelynek lényege, hogy pár­huzamosan kapcsolt elemekből lévő szénhidrogén üze­mű hőtermelő egysége van, ezekhez leágazásokkal keringtető szivattyún keresztül csatlakozó, a hőköz­vetítő közeget odavezető és a felhevített hőközvetítő közeget elvezető gyűjtővezeték van hozzárendelve. A hőtermelő egységek főégőinek vezetékébe iktatott szelepek, a gyújtóégők gyújtóelektródái, a lángőrök, az érzékelő szervek közös vezérlő automatikához vannak csatlakoztatva. A vezérlő automatika alkalmas a hőtermelő egységek egyenkénti, meghatározott sor­rendben történő be- és kikapcsolására, továbbá a hőigény megszűntekor a keringtető szivattyú kikap­csolására is. A megoldás ugyan fejlettebb a korábbi kazánte­lepeknél, mivel lehetővé teszi a pillanatnyi hőigénynek megfelelő számú kazán párhuzamos üzemeltetését, és kiküszöböli a kazánok egyidejű indítását, azonban több hátrányos tulajdonsága van. Ezek közül a leg­lényegesebb, hogy az alkalmazott sorrendi vezérlés következtében a kazánok terhelése jelentősen külön­bözők és emiatt törvényszerű az I-es számú kazán idő előtti elhasználódása. Kedvezőtlen, hogy a kazánok előremenő vízhő­mérséklete a külső hőmérséklet függvényében válto­zik, ami alacsony hőmérsékleti igény esetén konden­zációval jár, és ez korróziót okozhat. Az alacsony hőmérséklet miatt a megoldás nem alkalmas használati melegvíz előállítására. A találmány célja az ismert megoldások kedvező tulajdonságait megtartva azok hátrányait kiküszöbölő olyan hőtermelő berendezés létrehozása, amely képes az épület pillanatnyi hőigényének kielégítése mellett az egyes kazánok közel azonos időtartamú igénybe­vételére, továbbá szükség esetén használati melegvíz szolgáltatására. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom