200625. lajstromszámú szabadalom • Talajban kialakított furatba fektetett csővezeték, valamint eljárás és berendezés annak kialakítására

I HU 200625 B 2 A találmány tárgya földbe fektethető csővezeték, valamint eljárás csővezeték, különösen a találmány szerinti csővezeték építésére és berendezés az eljárás foganatosítására. A találmány szerinti csővezeték alkalmas különö­sen kőolaj, földgáz és más gázok, víz, élelmezési anyagok és kőolajszármazékok szállítására. A talál­mány szerinti csővezeték a találmány szerinti eljárás és berendezés segítségével olyan helyeken is alkal­mazható, ahol munkaárok kialakítására nincs lehető­ség, illetve ahol a munkaárok kialakítása nem célszerű. A legszélesebb körben elterjedt összekötő cső­vezetékek egymással hermetikusan összekapcsolt cső­elemekből épülnek fel. Az ilyen csővezetékek anyagigényesek, mivel ki­zárólag előregyárott alkatelemekből alakíthatók ki. Hiányosságuk, hogy előállításuk, fektetésük bonyo­lult, mivel a csövek előállítása, szigetelése, egymással történő összekapcsolása, majd földbe fektetése kü­­lön-külön technológiai műveletek. Ismert olyan csővezeték, amelynek gyűrűkereszt­­metszetű kötőanyag-réteg talajban kialakított furatba történő bepréselésével nyert külső köpenye van amely­nek belső felületére előnyösen elasztikus polimer tömlőből kialakított tömítőréteget visznek fel. Ilyen megoldást ismertet például az SU 87 06 07 számú szerzői tanúsítvány (NSzO: E 02 F 5/10, közre­bocsátás: 1979). A megoldás hiányossága, hogy a csővezeték 0,3 MPa nyomásnál nagyobb terhelés elviselésére nem képes, ezért nyomóközegek szállí­tására nem alkalmas, így főleg mezőgazdasági öntöző­­berendezésekben alkalmazható. A hiányosság oka, hogy a csővezeték szilárdságát csupán a kötőanyag­réteg biztosítja. A megoldás további hiányossága, hogy a cső­vezeték hermetikus tömítése könnyen megsérülhet, mivel a kötőanyagréteg a talajhoz szervesen nem kapcsolódik, és így viszonylag kisebb földmozgás is a csővezeték törését eredményezheti. Ezen hiányosság miatt a megoldás alakcsőként sem alkalmazható. Mivel a csővezeték teherbíróképességét és szilárd­sági tulajdonságait kizárólag a kötőanyagréteg hatá­rozza meg, előállításához igen nagy mennyiségű anya­got kell felhasználni. A kötőanyagréteg ugyanakkor nem lesz tömítve. A csővezetékek fektetésénél általánosan elterjedt megoldás szerint a csővezeték számára árkot alakí­tanak ki, amelybe a csővezetéket fektetik, majd az árkot földdel betemetik. Az eljárás hátránya, hogy a földmunkák a járulékos költségeket jelentősen megnövelik. A csővezetékeket gyári körülmények között készítik, majd késztermék­ként a felhasználás helyére szállítják. A gyári előállítás és a szállítás jelentős többletköltséget eredményez. Világviszonylatban elterjedt gyakorlati alkalmazás révén ismert olyan csőfektetési eljárás, amelynek lényege, hogy a talajban hosszanti furatot alakítanak ki, amelyet kötőanyaggal és elasztikus burkolóanyag­gal vonnak be. Elasztikus burkolóanyagként többnyire polimeranyagból készült tömlőket, kötőanyagként pe­dig cement-homok habarcsot vagy ragasztószert hasz­nálnak. Ezen anyagok alkalmazása viszonylag kevéssé költséges és alkalmazásuk világviszonylatban elter­jedt. A fenti eljárással épített csővezetékek élettartama viszonylag magas, és előnyük, hogy lerakódások ki­alakulásával szemben ellenállók. Az eljárás további előnye, hogy általa csővezetékek egyszerűen és jó hatásfokkal fektethetők. A megoldás előnyös hatásai ellenére különböző közegeket szállító nyomóvezetékként történő alkal­mazásuk nem teijedhetett el, mivel szilárdságuk nem kielégítő, 0,3 MPa nyomásnál nagyobb terhelést nem képesek elviselni. Nyomásmentes csővezetékek fektetésénél igen nagy mennyiségű anyagot használnak fel, mivel a talaj ebben az esetben a szilárdságot nem terheli és a kötőanyagréteg a talajjal nincs kapcsolatban. Mindazonáltal a megoldás leglényegesebb hátrá­nya, hogy a javasolt eljárás nem teszi lehetővé 200 mm-nél nagyobb átmérőjű csővezetékek kialakítását, mivel a harántirányú és hosszirányú szilárdság nem kielégítő volta ennél nagyobb átmérők esetén a cső­vezeték töréséhez vezethet. A megoldás továbbá alagcső-rendszerek kialakítá­sára sem alkalmas, hiszen a csővezeték belsejében lévő munkaközeg nyomásának szabályozatlansága a talaj és a kötőanyagréteg porozitás-fokának beállítását nehézkessé teszi. Az ismert eljárással kialakított csővezetékek gyak­ran tömítetlenné és ezért viszonylag gyorsan használ­hatatlanná válnak, mivel a csővezeték tömítettségét kizárólag a kötőanyagréteg és a tömlő vastagsága biztosítja. Az SU 87 68 77 számú szerzői tanúsítványból (NSzO jelzet: E 02 F 5/18, közrebocsátva: 1981) csővezetékek munkaárok kialakítása nélküli, statikus átvágás útján történő fektetésére olyan berendezést ismertet, amelynek patroncsöve, kúpalakú végződő szerszáma, szállítóegysége és gyámfala van. A patroncső a talaj felszíne alatti furat kialakítására szolgál. A patroncsövet hidraulikus henger dugattyúja nyomja a földbe és tolja előre. A patroncső előretoiása közben a hidraulikus henger a gyámfalnak támasz­kodik. Mivel a berendezés patroncsővel működik, hosszabb csővezetékek fektetésére gyakorlatilag nem alkalmas. Ennek oka, hogy a patroncső talajba történő be­lépésekor a súrlódás megnövekszik, ami a patroncső talajban történő belépését akadályozza. Egy megha­tározott furathossz elérése után a súrlódási erő a dugattyú által kifejtett erőt meghaladja, így az a patroncsövet továbbtolni nem tudja. Az ezzel a megoldással elérhető furathossz a fenti okok miatt 100 m-t nem haladja meg. Az SU 42 92 39 számú szerzői tanúsítványban (NSzO jelzet: E 02 F 5/10, F 16 L 1/00, közrebocsátva: 1974) olyan, csővezetékek kialakítására szolgáló be­rendezést ismertetnek, amelynek a csövezték munka­árok nélküli fektetéséhez gyűrűalakú munkaszerve van, amely alapgépbe szerelve van elrendezve és késsel, valamint annak alsó részén rögzített vakond­fúrószerszámmal van ellátva. A berendezésnek továb­bá anyagkeverék szállítására szolgáló fúvókás veze­tékrendszere van, amely a talajban a csővezetéket képező anyagkeveréket biztosítja. A berendezés hátránya, hogy a csővezeték kialakí­tása után a csővezeték belsejéből a földet el kell távolítani, hiszen a csővezeték a szállított anyag­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom