200601. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-oxoprosztaciklin-származékok ellőállítására

1 HU 200601 B 2 idején jelentkezd vérszegénység kezelésére, használ­hatók az agyi vérellátás fokozására és hasonló célokra. Ezen túlmenően a találmány szerinti prosztaglandin­­analógoknak antiproliferativ hatásuk is van. A talál­mány szerinti eljárással előállítható prosztaciklin-szár­­mazékok kombinációban is használhatók, így például ß-blokkolokkal vagy diuretikumokkal. Ezeket a ható­anyagokat szokásosan 1-1500 pg/kg adagokban alkal­mazzuk naponta a humánbetegeknél. Az egységadag a gyógyászatban elfogadható vivőanyagra szokásosan 0,01-100 mg. Abban az esetben, ha intravénás injekció alakjában 5, 20 és 100 pg/kg testsúly adagokat adunk be éber magas vémyomású patkányoknak, akkor a kísérletek szerint, a találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek sokkal erősebb vérnyomáscsökkentő hatást tanúsítanak és ez a hatás hosszabb ideig tart, mint PGE2 és PGA2 esetében anélkül, hogy hasmenés állna elő, mint a PGE2-nél vagy szív-arrhytmia jelent­kezne, mint a PGA2-nél. Abban az esetben, ha intravénás injekció alakjában adjuk be a találmány szerinti eljárással előállított hatóanyagokat, de narkotizált kísérleti nyulaknak, ak­kor ezek a hatóanyagok a PGE2-hez és a PGA2-höz képest hosszabb ideig biztosítják a vérnyomáscsök­kentő hatást és ez a hatás sokkal nagyobb mértékű is anélkül, hogy más szervek simaizmait vagy más szervek működését hátrányosan befolyásolnák. Parenterális beadásra steril, befecskendezhető, vizes vagy olajos oldatokat használunk. Orális beadásra pél­dául a tabletták, drazsék vagy a kapszulák alkalmasak. A találmány kiterjed olyan gyógyszerkészítmények előállítására is, amelyek hatóanyagként az (I) általános képletű vegyületek vagy gyógyászatban alkalmazható sóik közül legalább egyet tartalmaznak valamely a gyógyszerkészítésnél szokásosan alkalmazott alkalmas vivőanyaggal keverve vagy kombinálva. A találmány szerinti eljárással előállítható ható­anyagok a galénusi gyógyszerészetben ismert és szo­kásos segédanyagokkal együtt például vérnyomás­csökkentő szerek előállítására használhatók. A találmány szerinti eljárást a továbbiakban pél­dákon is bemutatjuk. I. példa II, 15-bisz(0-acetil)-16-fluor-7-oxoprosztaciklin­­-metilészter 45 mg szelén-dioxidot hozzáadunk 470 mg 16- -fluorprosztaciklin-11,15-diacetát-metilészter 10 ml abszolút dioxánnal készített oldatához és az elegyet 100 °C-on melegítjük argongáz légkörben 1,5 óra hosszat. Ezután az oldatot jég-víz elegybe keverjük és az elegyet váltakozva éterrel és etil-acetáttal ext­raháljuk. A szerves fázisokat egyesítjük, vízzel mos­suk, magnézium-szulfát felett szántjuk és betömé­­nyítjük. Ily módon 228 g nyers terméket kapunk, amelyet preparatív vékonyréteg-lapokon tisztítunk (eluálásra 7:3:0,5 arányú hexánetilacetát-trietilamin­­-elegyet használunk), így 161 mg cím szerinti terméket kapunk olaj alakjában. IR: 2940, 1740, 1710, 1660, 1460, 1360, 1250/cm. Az 1. példánál használt kiindulási anyagot a követ­kező módon állítjuk elő: la) 16-fluorprosztaglandin-F2a-metilészter (23 20 368 számú NSZK-beli nyilvánosságra­­hozatali irat) Diazometán-oldatot 0 ’C-on hozzáadunk 840 mg 16-fluor-prosztaglandin-F2a 30 ml dietiléterrel készí­tett oldatához mindaddig, ameddig a reakcióoldat színe állandóan sárga nem lesz. A feleslegben lévő diazometánt eltávolítjuk oly módon, hogy az oldathoz cseppenként jégecetet adunk és a színtelen oldatot vákuumban betöményítjük. A nyers terméket szilika­­gélen kromatografáljuk, az eluálást metilénklorid/ace­­ton-eleggyel fokozatosan végezzük. Ily módon 790 mg cím szerinti vegyületet kapunk. lb) 5,6-dihidro-I6-fluor-5-jódprosztaákIin­­-metilészter 46 ml vizet és 2,86 g nátriumhidrogénkarbonátot adunk 770 mg la) példa szerint előállított metilészter 28 ml éterrel készített oldatához. Az elegyet 0 °C-ra hűtjük és 30 perc leforgása alatt 40 ml 2,5 %-os éteres jódoldatot adunk hozzá. A reakcióelegyhez 4 óra múlva étert adunk, a vizes fázist elkülönítjük és éterrel extraháljuk. Az egyesített éteres fázisokat egy­más után mossuk 5 %-os tioszulfát-oldattal és konyha­sóoldattal. Az éteres oldatot magnéziumszulfát felett szárítjuk és betöményítjük. A nyers terméket szilika­­gélen szüljük metilénklorid/20 % aceton-elegyben. Ily módon 1,04 g cím szerinti vegyületet kapunk. lc) 5,6-dihidro-16-fluor-5-jódprosztaciklin-l 1,15- -diacetát-metilészter 1,04 g lb) példa szerint előállított dióit feloldunk 5,7 ml piridinben és 1,50 ml ecetsavanhidridet adunk az oldathoz, majd az elegyet szobahőmérsékleten állni hagyjuk 18 óra hosszat. Az oldatot vákuumban betöményítjük és a maradékot szilikagélen szűrjük (7:3 arányú) pentán/éter-elegyben. Ily módon 1,17 g cím szerinti vegyületet kapunk színtelen olaj formájá­ban. IR: 2960, 2950, 2860, 2730, 1245, 975/cm. ld) 16-fluorprosztaciklin-ll,15-diacetát-metilészter 3,0 ml diazobicikloundekán-oldatot hozzáadunk 1,17 g le) példa szerint előállított jódéterhez 10 ml benzolban és az elegyet argongáz légkörben keverjük 3 óra hosszat. Az elegyet ezután éterrel hígítjuk és az éteres oldatot vízzel négyszer extraháljuk. Az éteres fázisokat magnéziumszulfát felett szárítjuk és vákuumban betöményítjük. Ily módon 910 mg cím szerinti vegyületet kapunk olaj formájában. 2. példa 16-flaor-7-oxoprosztaciklin 80 mg 1. példa szerint előállított diacetát oldatot hozzáadunk 6,0 ml metanolhoz és argongáz légkörben 0,45 ml 1 n nátrium-hidroxid-oldatot adunk az elegy­­hez. A reakcióelegyet 48 óra múlva betöményítjük vákuumban szobahőmérsékleten és a maradékot 2,0 ml vízben oldjuk. A vizes oldatot éterrel extraháljuk, az éteres fázist elkülönítjük és a visszamaradó vizes oldatot 0,1 n kénsav-oldattal 4,5 pH-ra savanyítjuk. A vizes fázist néhányszor etilacetáttal extraháljuk, az egyesített etilacetátos kivonatokat vízzel mossuk, mag­néziumszulfát felett szárítjuk és betöményítjük. Ily módon 62 mg cím szerinti vegyületet kapunk. IR: 3400 (sáv), 2950, 1740, 1715, 1660, 1460, 1360/cm. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom