200596. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pirazol-szulfonamid-származékok előállítására és ilyen vegyületeket tartalmazó herbicid készítmények

HU 200596 B szerű lehet például a Phenmedipham, Desmedipham, Lenacil, Ethofumesate vagy Pyrazone használata. Más típusú herbicid hatóanyagként például a „Farm Chemicals Handbook című kézikönyv 70. ki­adásában (1984) felsoroltakat használhatjuk. A találmány szerinti készítmények a mezőgazda­­sági és kertgazdasági területeken, így például farmo­kon, elárasztott területeken és gyümölcskerteken túl­­menően felhasználhatók például atlétikai pályákon, szabad területeken vagy vasúti pályák mellett. A konkrét esetben felhasznált hatóanyag mennyisége számos tényezőtől, például a felhasználási helytől, a felhasználás időpontjától, a felhasználás módjától, valamint a pusztítani kívánt gyomoktól és a betakarí­tani kívánt haszonnövényektől függ, általában azon­ban egy hektárra vonatkoztatva 0,25 g/hektár és 500 g/hektár, előnyösen 0,5 g/hektár és 250 g/hektár kö­zött változhat. A következőkben a találmány szerinti készítmé­nyek hatásának bizonyítása céljából kísérleti példá­kat ismertetünk. 1. Kísérteti példa: herbicid hatás vizsgálata talaj­kezeléssel 15 cm hosszú, 22 cm széles és 6 cm mély mű­anyagdobozt megtöltünk sterilizált deluvium-talajjal, majd vegyesen (A) rizs (Oryza sativa), (B) kakasláb­­fű (Echinochloa crus-galli), (C) nagy ujjasmuhar (Di­­gitaria adscendens), (D) évelő sás (Cyperus microi­­ria), (E) fekete csucsor (Solanum nigrum L.), (F) Ga­­linosoga Ciliata, (G) Rorippa atrovirens, (H) kukori­ca (Zea Mays), (I) búza (Triticum vulgare), (J) szója­bab (Glycine max), (K) gy^x>t (Gossypium) és (L) cukorrépa (Beta Vulgaris) magjait vetjük el. A mag­vak fölött közel 1,5 cm vastag talajréteget terítünk el, majd a kísérleti vegyületet tartalmazó herbicid készít­ményt egyenletesen a talaj felületére permetezzük, a hatóanyag előre meghatározott arányában. A perme­tezés során a következőkben ismertetett összetételű nedvesíthető porkészítményt vízzel hígítjuk és kis­méretű permetező berendezéssel a teljes felület kö­zött kipermetezzük. A permetezés után négy héttel a haszonnövényeken—beleértve a rizst—és a gyom­növényeken a herbicid hatást kiértékeljük a követke­zőkiértékelési rendszer alapján. A kapott eredménye­ket a 8. táblázatban adjuk meg. A következő összetételű nedvesíthető porkészít­­ményt használjuk. A következő összetételű nedvesíthető poikészít­­ményt használjuk, a 8. táblázatban felsorolt hatóanyagok valamelyike 10,0 tömegrész kalcium-karbonát 76 tömegrész fehér szén 5 tömegrész nátrium-lignin-szulfonát 2 tömegrész nátrium-lauril-szulfát 3 tömegrész szójaolaj 2 tömegrész Néhány találmány szerinti vegyületet tartalmazó készítmény szelektivitást mutat bizonyos haszonnö­­vényeknéál. Kiértékelési rendszer 5 ... több mint 90%-os növekedésgátlási arány (csaknem teljes kipusztítás) 4... 70-90%-os növekedésgátlási arány 37 3.. . 40-70%-os növekedésgátlási arány 2.. . 20-40%-os növekedésgátlási arány 1.. . 5%-nál kisebb növekedésgátlási arány (lénye­gében nincs hatás) A fenti növekedésgátlási arányokat úgy állapítjuk meg, hogy mérjük a kezelt növények teljesen friss sú­lyát és a kezeletlen növényekét, mqjd a következő képlet alapján számítást végzünk: Növekedésgátlási arány (%) * {(l-(a kezelt növé­nyek teljesen friss tömege^ kezeletlen növények tel­jesen friss tömege) x 100} 2. Kísérteti példa: herbicid hatás vizsgálata szár­­levél kezeléssel 15 cm hosszú, 22 cm széles és 6 cm mély mű­anyagdobozt megtöltünk sterilizált deluvium-talajjal, majd vegyesen (A) rizs (Oryza sativa), (B) kakasláb­­fű (Echinochloa crus-galli), (Q nagy ujjasmuhar (Di­­gitaria adscendens), (D) évelő sás (Cyperus microi­­ria), (E) fekete csúcsot (Solanum nigrum L.), (F) Ga­­linosoga Ciliata, (G) Rorippa atrovirens, (H) kukori­ca (Zea Mays), (I) búza (Triticum vulgare), (J) szója­bab (Glycine max), (K) gyapot (Gossypium) és (L) cukorrépa (Beta Vulgaris) magjait vetjük el. A mag­vak fölött közel 1,5 cm vastag talajréteget terítünk el, majd a kísérleti vegyületet tartalmazó herbicid készít­ményt egyenletesen a talaj felületére permetezzük, a hatóanyag előre meghatározott arányában. Miután a növények elérték a kétlevelű, illetve háromlevelű ál­lapotot, a herbicid készítményt a hatóanyagra vonat­koztatva előre meghatározott mennyiségben a szár­­levél részre permetezzük egyenletesen. A permetezés során a korábbi készítményelőállítási példákban is­mertetett összetételű nedvesíthető porkészítményt vízzel hígítjuk és kisméretű permetezőberendezéssel a különböző növényeknek a szár-levél részét beper­metezzük, a teljes felületet kezelve. A permetezés után négy héttel a haszonnövénye­ken — beleértve a rizst — és a gyomnövényeken a herbicid hatást kiértékeljük az 1. ldsérleti példában is­mertetett kiértékelési rendszer alapján. A kapott ered­ményeket a 9. táblázatban ismertetjük. A következő összetételű nedvesíthető porkészít­ményt használjuk, a 9. táblázatban felsorolt hatóanyagok valamelyike 70 tömegrész kalcium-karbonát 8 tömegrész fehér szén 10 tömegrész nátrium-lignin-szulfonát 3 tömegrész nátrium-lauril-szulfát 7 tömegrész szójaolaj * 2 tömegrész 3. Kísérleti példa: cukorrépán okozott károsodás vizsgálata 15 cm hosszú, 22 cm széles és 6 cm mély mű­anyagdobozt megtöltünk sterilizált deluvium-talajjal, majd foltok alakjában (L) cukorrépa (Beta vulgaris), (M) Xanthium strumarium, (N) vad mustár (Sinapis arvensis), (E) fekete csucsor (Sdanuro nigrum L.) és (O) Galium aparine magvait ültetjük cés a magvak fölött közel 1,5 cm vastag talajréteget i ürítünk el. Mi­után a növények elérték a kétlevelű, il ítve háromle­velű állapotot, a hatóanyagra vonali íztatva előre meghatározott mennyiségben a szí r-levél részt egyenletesen bepermetezzük a köveikért összetéte-38 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom