200595. lajstromszámú szabadalom • Difenil-éter-származékokat tartalmazó gyomirtó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
HU 200595 B származékokat, amelyek képletében az R2 * * * 6 7 hidrogénatomot jelent, a szokásos N-alldlezési reakciókkal N- szubsztituált termékké alakíthatjuk át. Példák az (!) általános keletű vegyületek előállítására. 1. példa N-F2-nitro-5-f2-klőr-4-trifluor-metil-fenoxiVbenzoill-N-n-moDÜ-ciánamid a) 51,4 g n-piopil-amint300 ml éténél elegyítünk. Az elegybe -10 'C-on becsepegtetjük 46 g bróm-ciánnal 100 ml éterrel készült oldatát Ezután a reakcióelegyet-10 *C-on még egy óra hosszat keverjük majd egy órán belül hagyjuk szobahőmérsékletűre felmelegedni, és ezen a hőmérsékleten még fél éra hosszat keverjük. A reakcióelegyet leszívatjuk, a szűredéket éterrel mossuk, és az éteres oldatot bepárolva olajként 35,5 g n-propil-ciánamidot kapunk. b) 1,68 g n-propil-ciánamidot 100 ml vízmentes éterrel elegyítünk. Az elegyet -20 ‘C-on három adagban hozzáadunk 0,6 g 80 tömegszázalékos nátriumhidrideL Ezután a reakcióelegybe -20 ‘C-on becsepegtetjük 7,4 g 2-nitro-5-(2-klór-4-trifIuor-metil-fenoxi)-benzoil-kloridnak 20 ml vízmentes éterrel készült oldatát. A reakcióelegyet szobahőmérsékletűre melegítjük, és egy éjjelen át keverjük. A reakcióelegyet leszűrjük, az éteres oldatot vízzel négyszer mossuk, megszárítjuk és rotációs bepárlókészüléken bepárolva megdermedő olajként 6,5 g cím szerinti vegyületet nyerünk. A megdermedt olajat kevés 80 tömegszázalékos vizes metanollal kikeverve a termék olvadáspontja; 90-92 *C (8. számú hatóanyag). 2. példa N-f2-Nitro-5-f2-klór-4-trifluor-meril-fenoxiVben zoil-d-etil-karboniOl-N-propil-ciánamid 20 ml dimetil-szulfoxidban feloldunk 10 g 2-nitro-5-(2-klór-4-trifluor-metil-fenoxi>benzoesavat, és az oldathoz adunk 5 g kálium-karbonátot A reakcióelegyet 60 *C-ra melegítjük, majd szobahőmérsékletűre hűtjük. Ezután a reakcióelegybe csepegtetünk 12,7 g N-(2-bróm-propionil)-N-propil-ciánamidot, mire exoterm reakció lép fel (29 *C-ig emelkedik a hőmérséklet). Ezután a reakcióelegyet még egy óra hosszat keverjük, majd keverés közben 500 ml vízbe öntjük. Az elegyet éterrel kétszer extraháljuk. Az egyesített éteres fázist vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. A bepárlási maradékot 200 ml ciklohexánnal kikeverve, olajos fázis válik le, amiből 1 mbar-os vákuumban a ciklohexánt eltávolítjuk. így olajként 10 g cím szerinti vegyületet kapunk (36. számú hatóanyag). NMR spektruma: 0,9 ppm, tripled, 3 proton; 1,55 ppm, dublett, 3 proton; 1,6 ppm, multiplett, 2 proton; 3,5 ppm, tripled, 2 proton; 5,65 ppm, kvartett, 1 proton; 6,9-8 ppm, multiplett, 6 proton. Az 1.-3. példával analóg módon nyerjük az alább felsorolt (I) általános képletű vegyületeket A felsorolásban a szubsztituensek jelentőét és az n értékét adjuk meg: 1. R = -, R= hidrogén, n= 0; Olvadáspontja: 95- 116‘C 6. R‘= -, R^= metil, n=0; 7. R = -, R = etil, n= 0; 3 Olvadáspontja: 76-83 *C 8. R = -, R = n-propil, n=0; Olvadáspontja: 90- 92 *C. 9. R1--, R2= n-butil, n=0; Olvadáspontja: 91-95 ‘C. 11. R*= -, R2= 2-metoxi-etil, n= 0; Olvadáspontja: 89-96‘C. 13. R = -, R = allil, n= 0; Olvadáspontja: 82,5- 86,5 *C. , 18. R = metil, R= hirogén, n= 1; 19. R‘= etil, R= hirogén, n= 1; 20. R= n-butil, R = hidrogén, n= 1; 34. R*=R = met n= 1; 35. R'= metil, R2= etil, n= 1; 36. R‘= metil, R2= propil, n= 1; Olaj. 37. Rj= metil, R= bűül, n= 1; 38. R = etil, R= metil, n= 1. Az (I) általános képletű difenil-éter-származékokat például közvetlenül permetezhető oldatok, porok, szuszpenziók, nagy koncentrációjú vizes, olajos vagy más szuszpenziók, diszperziók, emulziók, olajdiszperziók, paszták, porozószerek, szórószerek vagy granulátumok alakjában juttathatjuk ki, permetezéssel, porlasztással, porozással, szórással vagy locsolással. Az alkalmazási fonnák teljes mértékben a felhasználás céljához igazodnak; minden esetben a találmány szerinti hatóanyagoknak a lehető legtökéletesebb eloszlatása a cél. A közvetlenül permetezhető oldatok, emulziók, paszták és olajdiszperziók előállítására közepes - magas forráspontú ásványolaj-frakciókat, így kerozint vagy dízelolajat, továbbá szénkátrány-olajokat, valamint növényi vagy állati eredetű olajokat, alifás, gyűrűs vagy aromás szénhidrogéneket, például toluolt, xilolt, paraffint, tetrahidronaftalint, alkilezed naftalint vagy ezek származékait, metanolt, etanolt, propánok, butanolt, ciklohexanolt, ciklohexanont, klórbenzolt, izoforont, nősen poláros oldószereket, így N^i-dimetil-formamidot, dimetil-szulfoxidot, N-metil-pirrolidont vagy vizet használhatunk. A vizes alkalmazási formákat emulziókoncentrátumokból, diszperziókból, pasztákból, nedvesíthető porokból vagy vízzel diszpergálhatő granulátumokból víz hozzáadásával készíthetjük el. Emulziók, paszták vagy olajdiszperziók előállítására a hatóanyagot magában vagy olajban vagy oldószerben oldva, nedvesítő-, tapadást elősegítő-, diszpergálóvagy emulgeálószerekkel vízben homogenizálhatjuk. Hatóanyagból, nedvesítő-, tapadást elősegítő-, diszpergáló- vagy emulgeálószerekből és adott esetben oldószerből vagy olajból álló, vízzel hígítható koncentrátumok is készítheti. Felületaktív anyagokként szerepelhetnek a ligninszulfonsav, naftalinszulfonsav, fenolszulfonsav alkáli-, alkáliföldfém-, vagy ammóniumsói, az alkil-arilszulfonátok, alkil-szulfátok, alkil-szulfonátok, a dibutil-naftalinszulfonsav alkáli- és alkáliföldfémsói, a lauril-éter-szulfát, zsíralkohol-szulfátok, zsírsavak alkáli- és alkáliföldfémsói, szulfátozott hexadekanolok, heptadekanolok és oktadekanolok sói, szulfátozott zsíralkohol-glikol-éterek sói, szulfonált naftáimnak és naftalinszármazékoknak formaldehiddel képzett kondenzációs termiéi, naftalinnak, illetve naftalinszulfonsavnak fenollal és formaldehiddel képzett kondenzációs termékei, poli(oxi-etilén)-oktil-fe-4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3