200579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szabályozott hatású talajjavító, tápanyagszolgáltató keverék-rendszer előállítására
HU 200579 A pen gazdagítják a talaj tartalék humusz- és nitrogén formáit, és különösen gazdaságok finomeloszlású kalciumban és magnéziumban, jelentős a káliumkészlet A speciális, szélséges kedvezőtlen adottságokat (szélsőséges kiszáradás, ami homoktalajokon gyakori) a zeolitos nyersanyag bekeverésével kompenzáljuk. E nyersanyag elsősorban ioncsere képességével és az alkalmazott műtrágya formában bevitt tápanyag készlet reverzibilis tárolásában és lassú folyamatos tápanyagutánpótlásban játszik szerepet E két komponens keverékének kettős rendszerét osli tőzeg adagolással alakítjuk a szabályozó-keveréken belül hármas rendszerré, melynek nagy vízmegkötőképessége, adszorpciós képessége és folyamatos nitrogénszolgáltató képessége módosítja és kiegészíti az előbbi kettős rendszer hatásait A létrehozott hármas rendszerben a tulajdonság-csoportok szinte tetszés szerinti hangsúllyal alakíthatók ki és a keverékrendszerek a talajjavító és tápanyagszolgáltató képesség együttes komplex, tartós biztosítását teszik lehetővé. A kedvező tápanyagszolgáltató képesség fokozására műtrágya keveréket alkalmazunk. Ily módon az előzőekben említett három komponenst tartalmazó alkotóba bedolgozott nagy tápanyagkészlet mellett a műtrágya egy különös lépcsőzetes tápanyagszolgáltató képességet biztosít. A rendszerben alegkönnyebben felvezető formáktól a reverzibilisen megkötött tápanyag formákon keresztül a leglassabban ható, erősen kötött tápanyag fonnák is megtalálhatók. A harmadik alkotó egy vagy több aktív hordozót előnyösen osli tőzeget tartalmaz. A találmány szerinti eljárás lényege tehát az, hogy a három komponensű szabályozókeverékből, a tápanyagszolgáltató keverékből (műtrágyák) és - amennyiben alapkeverékeket képző sorozatokat készítünk, és a javítandó talaj tulajdonságainak meghatározása után a sorozatból a megfelelő alapkeverékeket kiválasztjuk, összekeverésükkel keverék-rendszert képezünk. Az eljárás segítségével előállítható keverékrendszerek alkalmazási területe: gyenge teimőképésségű, kis szerves és szervetlen kolloidanyag tartalmú talajok fizikai állapotának, termőképességének és tápanyagszolgáltató képességének egyidejű javítása. Ez lehetővé teszi elsősorban homoktalajok javítására való alkalmazásukat, de felhasználhatók kertészeti földkeverékekben adalékanyagként is. Különösen hangsúlyos alkalmazási terület az ültetvények létesítésekor történő alkalmazás, amikoris mind a szervesanyag bedolgozás, mind a tápanyagtartalék biztosításának hatósági előírásai a keverékrendszerrel komplex módon hatékonyan biztosíthatók. Az eddigi talajjavítási eljárásoktól eltérően a találmány szerinti szabályozott hatású, műtrágya keverékekkel dúsított és hordozót tartalmazó keverék rendszerek egy alkalmazási menetben többféle hatástényező komplex biztosítására alkalmasak, melyek a következők: a) A javítandó talaj szélsőségesen rossz fizikai tulajdonságainak megjavítása egyidejűleg szervetlen és szövés kolloidokkal. b) Olyan tápanyag-tartalékoló vázrendszer bejuttatása, mely a homoktalajokon lehetővé teszi a folyamatos és kedvező tápanyag ellátást, egyidejűleg javítva a talajok összes nitrogéntartalmát, nitro5 génszolgáltató képességét, mobilis tápanyagkészlatét, nitrogénból, foszforban és káliumban egyaránt, valamint a megfelelő magnézium ellátást c) A keverékrendszerek tőzeges hordozóanyaggal való bevitele jelentős mértékben, adott esetből 1% mennyiséggel megnövelheti a talaj humuszkészletét ezzel biztosítva a tartós termékenység javulást A találmány szerinti eljárással előállított keverékrendszerek talajjavító és tápanyagszolgáltató tulajdonságai, illetve tulajdonság-csoportjainak hangsűlyeltolása - összetételük megfelelőén szabályozott változtatásával, a felhasználás céljának figyelembevételével - szinte^tetszés szerint alakíthatók. Az igen kedvező tulajdonságú és nagy tápanyagszolgáltató képességű alapanyagok egyből a tartós tápanyagszolgáltatást, és a tápanyagraktározást is biztosítják. A mobilis tápanyagkészlet nagyobb mennyiségének biztosítására és a három komponensű szabályozókeverékben történő tápanyagkészlet tartalékolás elősegítésére a szabályozőkeverékhez a főbb növényi tápanyagot szabályozható összetételű műtrágya keverékként adagoljuk. A teljesen komplex tápanyagszolgáltató-képesség a szabályozókeverékek és a műtrágya keverékek egymásra hatása útján valósul meg, és - mivel mindkét keverék összetételében szabályozható - a előállítható termékek nagy variábilitása valósul meg. Tekintettel arra, hogy a tápanyag és talajjavító keverékkoncentrátum említett két alapegysége (szabályozókeverék+műtrágyakeverék) a tápanyagban szegény és kolloidokban szegény talajok (homoktalajok, nyers talajdinamika nélküli talajfelületek és kopárosok) víz- és tápanyaggazdálkodásának hatékony megjavítást biztosítjsa és ennek biztosítását a talajjavító tevékenységnél hosszútávra akaijuk megteremteni, ezt segíti elő a harmadik alkotó, a hordozóanyag, mely a hatás egyenletessé tételét, fokozását és tartósítását szolgálja. E célra előnyösen osli Üreget alkalmazunk, mely a talajfizikai tulajdonságok tartós megjavításán és szabályozhatóságán kívül két alapvető szempontból tartósan növeli a talaj-termékenységet: a) növeli a talaj humuszkészletét, a célszerű alkalmazás általunk kialakított sémájában 0,5-1,0% közötti humuszgyarapítás érhető el a komplex talajjavítő-tápanyagszolgáltató rendszerekkel, és ennek túlnyomó részét a tőzeg biztosítja. Ez a tőzeg részben a szabályozókeverék alkotórésze, másrészt pedig hordozóanyagként is szerepel. A szabályozókeverékben alkalmazott tőzeg, valamint a hordozóanyagként alkalmazott tőzeg tulajdonságai nem szükségszerűen azonosak, hanem a célnak megfelelően megválasztottak, b) a hordpzóanyagként alkalmazott tőzeg - ha osli tőzegről van szó - nemcsak a humuszgyarapítást és a fizikai tulajdonságok javítását szolgálja, hanem a tartós és folyamatos nitrogénellátás biztosításának nagy tartaléka. Ez azon alapszik, hogy az osli tőzeg a hazai más tőzegektől eltérően jól egyesíti magában a szerkezetstabilitást és a rendkívül jó nitrogénszolgáltató képesség a tőzegeknél legtöbbször egymásnak ellentmondó tulajdonság csoportjait. A tőzegek két nagy csoportba sorolhatók, mégpedig az ún. felláp (legtöbbször Sphagnum) tőzegek csoprotjába, másrészt a síkláp tőzegek csoportjába. A két csoport közötti alapvető különbség az, hogy fel-6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
