200540. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dihalogén-helyettesített tiociano-pirimidin-származékok előállítására és hatóanyagként e vegyületeket tartalmazó fungicid készítmények

3 HU 2005-10 B-1 A találmányunk szerinti eljárással előál­lított, (I) általános képletű dihalogén-tiocia­­no-pirimidin-származékok új vegyületek, és kiválóan alkalmazhatók nagyszámú növényi gombabetegség, például késői üszög, bolyhos penész, lisztharmat, szürkepenész és külön­böző növények hasonló betegsége ellen. Ezért túlmenően a vegyületek alkalmazása nö­vényeknél biztonságos, mivel nem fitotoxiku­­sak például a paradicsom, uborka, burgonya és hasonló növényekre. További előny, hogy a találmány szerinti eljárással előállított ve­gyületek nagyon kis mértékben toxikusak az állatokra. A következőkben az (I) általános képle­tű dihalogén-tiociano-pirimidin-származékok találmányunk szerinti előállítási eljárását részletesen bemutatjuk. A találmányunk szerinti eljárást az A/ reakcióvázlat szemlélteti. Kiindulási anyagként hatásosan alkal­mazhatók az olyan (II) általános képletül di­­klór-vegyületek, amelyekben X jelentése klóratom. Ezeket a vegyületeket 5-halogén­­-uracil és foszfor-oxi-klorid reagáltatósával állíthatjuk elő. A reakció, dimetil-anilin je­lenlétében játszódik le. Kiindulási anyagként alkalmazhatók olyan (II) általános képletű di­­bróm-vegyületek is, amelyekben X jelentése brómatom. Ezeket 5-halogén-uracil és fosz­­for-oxi-bromid reagáltatásával állíthatjuk elő. A reakció dimetil-anilin jelenlétében játszódik le. Alkalmazhatók továbbá olyan (II) általános képletű dijód-vegyületek, amelyekben X je­lentése jódatom, és olyan (II) általános kép­letű difluor-vegyületek, amelyekben X jelen­tése fluoratom. Ezeket úgy állíthatjuk elő, hogy a diklór-vegyületet hidrogén-jodidda), illetve kálium-fluoriddal reagáltatjuk. A fenti reakciókat a B/ reakcióvázlattal szemléltet­jük. A következőkben a (II) általános képletű 2,5-dihalogén-4-tiociano-pirimidin-származé­­kok találmány szerinti eljárással történő elő­állítását részletesen bemutatjuk. Az eljárás során (II) általános képletű trihalogén-vegyületet reagáltatunk (III) álta­lános képletű tiocianéttal, előnyösen oldó­szerben - a képletekben X és Y jelentése a fentiekben megadott. Hatásosan alkalmazhatók például a következő tiocianát-vegyületek: kálium-tiocianát, nátri­­um-tiocianát, ammóniuin-tiocianát. A találmányunk szerinti reakciót a leg­nagyobb mértékben az alkalmazott oldószer befolyásolja. Ha a reakciót alkoholban, példá­ul metanolban vagy etanolban játszatjuk le, a reakciósebesség kicsi lesz, még visszafo­lyató hűtő alkalmazásával történő forralás mellett is. Ezen túlmenően melléktermékként egy gyan­­taszerü anyag képződik, ami nagyon rossz kihozatalt eredményez. Ha a reakciót aproti­­kus oldószerben, mint például acetonban, di­­metil-szulfoxidban, N,N-dimetil-for mamid ban 4 vagy l,3-dimetil-2-imidazolidonban játszatjuk le, melléktermékként két tiociano-csoport vagy a tiociano-csoport átrendeződése miatt két izotiocianátot tartalmazó vegyület képző­dik és igy az (1) általános képletű céltermék csak kis mennyiségben képződik. Azt tapasztaltuk, hogy az előbbi oldószerek­kel ellentétben a kihozatal jelentékenyen megnő, ha a reakciót valamilyen szerves sav­bán, mint például hangyasavban, ecetsavban vagy propionsavban játszatjuk le. A hangya­sav, ecetsav és propionsav csökkenti a reak­cióképességet az előzőekben említett mellék­­reakciók irányába. Legjelentősebb a hangya­sav hatása. Például ecetsavban a teljes reak­ció lejátszódása 5 órát vagy még többet vesz igénybe 50 °C-on, azonban ugyanezen a hő­mérsékleten a reakció 1 órán belül teljesen lejátszódik, ha hangyasavat alkalmazunk. Bár a reakció hőmérséklettartománya 10 °C-tól az oldószer forráspontjáig terjedhet, a mellék­­termékek keletkezésének minimalizálására és a megbízható reakcióidő elérésére az előnyö­sen alkalmazott hőmérséklettartomány 20- -60 °C. igy állíthatjuk, hogy mind a reakció szelektivitása, mind a folyamat gyorsasága a hangyasav találmányunk szerinti reakcióban való kiváló alkalmazhatóságát bizonyítja és összehasonlítva egyéb szerves oldószerekkel, főleg szerves savakkal, a hangyasav jobb tulajdonságokat mutat. A reakció befejeződése után a reakció­­elegyet nagy mennyiségű vízbe öntjük. Ami­kor a szilárd csapadék kiválik, leszűrjük, majd megszárítjuk. így nyers, kristályos, kí­vánt terméket kapunk, 90% vagy e feletti hozammal. Ha olajos termék válik ki, azt va­lamilyen inert oldószerrel, például etil-ace­­táttal, benzollal vagy toluollal extraháljuk, vízzel mossuk, majd vizmentesítjük és igy nyers olajos formájú anyagot kapunk. A nyers termék már eleve olyan tiszta, hogy további tisztítás nélkül felhasználható gom­­baölö szerként. A nyers terméket szükség szerint szokásosan alkalmazott oldószerek, például izopropil-éter, kloroform, szén-tetra­­klorid, etil-acetát, etanol, metanol valamelyi­kéből átkristályosíthatjuk vagy kromatográfi­ás oszlopon tisztíthatjuk. A következő szintézis példákban a talál­mányunk szerinti hatóanyagok előállítását is­mertetjük részletesen. 1. példa 2-Klói—5-jód-4-tiociano-pirimidin előállítása (1. számú hatóanyag) 300 ml-es, négynyakú, hőmérővel és Le­verővel felszerelt lombikba 35,0 g 2,4-diklór­­-5-jód-pirimidint, 15,0 g kálium-tiocianátot es 150 ml hangyasavat mérünk be. A reakcióele­­gyet szobahőmérsékleten (20 °C-on) 3 órán át kevertük. A reakció befejezése után a re-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom