200502. lajstromszámú szabadalom • Önjáró aknavető

1 HU 200502 A 2 A találmány tárgya önjáró aknavető, automata aknavető felfogó állványszerkezettel. A hagyományos aknavetők általában olyan tüzelő­állásban képesek tüzelni, amelyek kialakítása föld­munkát igényel. Az aknavetőket hárompontos kitá­masztással helyezik el a tüzelőállásban oly módon, hogy a lövéskor keletkező reakcióerőket kitámasztó tányér, valamint két talpszár adja át a földnek. A tüzelőállásba telepített aknavetők -1° 10" és 85° magasságig, valamint + 30° oldalszögtartomány­­ban képesek tüzelni. A tüzelőállásba történő telepí­téssel azonban alapvető feladatuk, a gyorsan mozgó lövészalegység hatásos tűztámogatása gyakorlatilag lehetetlen a nehézkes tűzvezetés és az egyre növekvő távolságok miatt. Ismert az a tény is, hogy a terepjáró tehergépkocsi­kon mozgó aknavetős nehézfegyver egység mind felderíthetőség, mind pedig megsemmisíthetőség szempontjából lényegesen kedvezőtlenebb körülmé­nyek között tevékenykedhet, mint a páncélozott sze­mélyszállító harcjárműveken mozgó lövészegység. Éppen a fentiek miatt a legtöbb országban foglal­koznak a különböző kaliberű aknavetőknek a korszerű hadviselési elvek alapján történő önjárósításával. A különböző irányokban önállóan ténykedő, gyorsmoz­gású lövészalegységek ugyanis nem mondhatnak le az aknavetők tűztámogatásáról. Ahhoz viszont, hogy egyenértékű elemei legyenek a modem harcrendnek, önjárósítani kell őket, mert a gyorsan kiváltandó tűzcsapás igénye már nem viseli el a hagyományos aknavetők régimódi telepítését, tájolását és a tüzelő­állás kiépítését. Az eddig létrehozott, önjárósított aknavető meg­oldások közös jellemzője azonban, hogy lényegében nem tartalmaznak mást, mint egy páncélozott harc­járműbe vagy gépjárműbe beépített, vagy abban el­helyezett ismert aknavetőt. A tüzelés lényegében vál­tozatlanul a talajról történik: az aknavetőt tüzeléskor a talajra engedik le, vagy a talajon támasztják meg. Ilyen megoldású az amerikai M106A1 jármű 107 mm-es aknavetővel, az angol FV432 típusú jármű 81 mm-es aknavetővel, a francia VAB jármű 120 mm-es aknavetővel, az Egyiptomban rendszeresített amerikai M113A2 jármű 120 mm-es aknavetővel, az Izraelban rendszeresített M2, M4, M4A1, Ml6, M21 típusú járművek 81 mm-es és 120 mm-es aknave­tőkkel. Ugyanilyen elven működő megoldások találhatók még a 222,678 számú európai, és a 4,353,284 számú USA szabadalmi leírásban is. Mindezen megoldások közös jellemzője, hogy a járművek csupán az aknavetők hordozó eszközeiként működnek. Az aknavetők lényegében változatlanok és eredeti talpszáraikkal, illetve kitámasztó tányér­jukkal támaszkodnak fel közvetve vagy közvetlenül a talajra. Az aknavetők fejlesztésében komoly előre­lépést jelentett az automata aknavető megjelenése, amelynél a kitámasztó tányér és a talpszárak képezik az aknavető alsó lövegtalpát, amelyhez golyós csatla­kozógyűrűn keresztül csatlakozik a felső lövegtalp. Az alsó és felső lövegtalp egymáshoz képest történő elmozdulását a felső lövegtalpban ágyazott fogaskerék és az alsó lövegtalp csatlakozó gyűrűjére erősített fogasív biztosítja. A felső lövegtalpra van erősítve az automata aknavető, amelyben fékező és helyretoló i rugórendszer, valamint kiegyensúlyozó szerkezet csil­lapítja a lövésnél fellépő reakcióerőket. Ez a konst­rukció már kisebb reakcióerőket ad át az alátámasz­tásnak, de önjárúsítása még nem megoldott. Ezt a fentiekben ismertetett igényt azonban jól mutatja, hogy a gyakorlatban még olyan megoldást is alkal­maznak (Soldat und Technik, 9/1987., 533. oldal), ahol a teljesen változatlan aknavetőt ad hoc mód­szerekkel (drótozás, lekötözés) rögzítik páncélozott harcjárművek tetejére. A jelen találmánnyal ezért olyan önjáró aknavető kialakítása a célunk, amely páncélozott gépjármű szerves részeként van beépítve anélkül, hogy lengé­seket okozna a hordozó járműnél, és a fegyver találati valószínűségét megváltoztatná. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy ol­dottuk meg, hogy automata aknavető automata egy­ségének felső lövegtalpa az állványszerkezettel pán­célozott gépjármű alvázán van rögzítve, oly módon, hogy az alsó karimából, bordázott hengeres állványból és felső karimából álló állványszerkezet felső karimája a felső lövegtalp csatlakozó gyűrűjéhez van kapcsolva, és a felső lövegtalphoz tartozó fogaskerékhez illesz­kedő belső fogaskoszorúval, valamint golyópályával és rögzítőkarimával van ellátva, az alsó karima pedig központjával a gépjármű súlypontjában van az alvázra erősítve. Az alsó karima és az alváz között célszerűen csillapító gumibetét és adott esetben hegyesszöget bezáró, síkokkal határolt betétgyűrű van elhelyezve. Az állvány külső és belső része bordákkal erősített, és célszerűen a felső karima alakváltozásának kikü­szöbölésére ék alakú lemezbordákkal van ellátva a henger és a karima csatlakozásánál. Adott esetben az állványszerkezet emelőszerkezet­tel lehet ellátva, és a gépjármű páncélzatán az akna­vetőt körülvevő részeken ajtók vannak kialakítva. A találmány szerint átalakított gépjármű az auto­mata aknavető beépítése után menethelyzetben zárt marad. Külső megjelenése változatlan, így nem tűnik ki a lövészpáncélosok közül, ez kizáija a menetelő nehézfegyver felderítését a lövészalegység kötelékén belül. A kezelőszemélyzet védettségét menethelyzet­ben a lövészpáncéloséval azonosan biztosítja. A ta­lálmány szerinti gépjármű tetőrészén és hátsó hom­loklapján megfelelően kiképzett ajtók nyílnak ki, amelyek lehetővé teszik az aknavető csövének füg­gőleges -3°-tól +78°-ig, vízszintes akár±70°-ig terjedő tartományban való mozgását. Egy másik lehetséges kiviteli alaknál, ahol az aknavető a megfelelően kiképzett állványszerkezet segítségével a szállítótérből fogasléces, hidraulikus, stb. megoldással kiemelhető, ott a hátsó homloklap átalakítása el is maradhat A találmány szerinti megoldás széleskörű alkal­mazhatóságot tesz lehetővé. Egyik lehetséges meg­oldásként a parancsnok által vezetett, tüzelésre al­kalmas optikai irányzék segítségével közvetett és közvetlen irányzással megfelelő lőszer alkalmazása esetén ágyúszerűen működik, és mind élő, mind pedig objektum célok elleni közelharcra képes. Hatásos találati pontosság ilyen üzemmódban mintegy 1000 méter. A találmányt a mellékelt rajzokon példaképpen ábrázolt kiviteli alakok alapján mutatjuk be, ahol az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom