200499. lajstromszámú szabadalom • Tető-vázszerkezet, különösen csarnokok lefedéséhez
1 HU 200499 A 2 4 ferde rácsrudakkal, valamint 5 rácsoszlopokkal rendelkezik, amelyek a ferde 3 felső övre merőlegesek, vagyis a függőlegessel a szöget zárnak be. Az a szög értéke előnyösen 2“-10* között van. Az 5 rácsoszlopok felső vége a 3 felső öv fölé nyúlik, másszóval a rácsoszlopok a felső övön felfelé túlnyúlnak. A túlnyúló rácsoszlop-végeket az osztott szelvényű, egészében 6 hivatkozási számmal jelölt szelemenek 6a, 6b szelvényei fogják közre, amelyek a jelen kiviteli példa esetében acél Cl -profilok. Az 1. ábrán a 3 felső öv lejtésirányát (két ellentétes irányba lejt) a hivatkozási betűvel jelöltük. Az 1. ábrán feltüntetett A részlet nagyobb méretarányban a 7-9. ábrákon látható. A 8. és 9. ábrákból kitűnik, hogy nemcsak a 6 szelemen, hanem a 3 felső öv is osztott szelvényű; a 3a, 3b -szelvényeket is acél d -profilok alkotják, amelyek egymástól / távközzel helyezkednek el, és amelyek közrefogják az acélanyagú, zárt szelvényű (téglalap-keresztmetszetű) 5 rácsoszlopot, természetesen a 6 szelemen irányára merőleges irányban. Az 5 rácsoszlop 7 kötőelemekkel, pl. M 12-es anyáscsavarokkal van a 6 szelemen 6a, 6b szelvényeihez rögzítve. Az 1. és 11. ábrán látható nagyobb méretarányban az 1. ábrán bejelölt C részlet; a 10. és 11. ábrákon a korábban használt hivatkozási számokat az azonos szerkezeti elemek jelölésére értelemszerűen alkalmaztuk. A 4 ferde rácsrudak végei nem nyúlnak túl a 3 felső öv felső síkján, és annak 3a, 3b szelvényei közé vannak befogva, pl. oda be vannak hegesztve. Az ellentétes irányokba lejtő 3a, 3b szelvénypárok végére függőleges 8a, 8b homloklemezek vannak hegesztve, amelyek egymáshoz simulnak, és 7 kötőelemekkel, pl. anyáscsavarokkal vannak egymáshoz rögzítve. Ezzel az egész 1 főtartó (1. ábra) két részének egymáshoz csatlakoztatása - oldható kapcsolattal - megoldott. A 12. és 13. ábrán az 1. ábra szerinti E részletet tüntettük fel nagyobb méretarányban, és a már ismertetett szerkezeti elemeket itt is a már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük. Az osztott szelvényű 2 alsó öv egymástól / távközzel elrendezett 2a, 2b szelvényeinek a közepén (1. ábra) találkozó végeihez 9a, 9b homloklemezek vannak felhegesztve, amelyek egymáshoz illeszkednek, és - 10, 11 alátétlemezek közbeiktatásával - oldható 7 kötőelemekkel, pl. anyáscsavarokkal vannak egymáshoz rögzítve. A 2. ábra annak érzékeltetésére szolgál, hogy a találmány szerinti tető-vázszerkezettel lefedett csarnokban eltérő belmagasságok alakíthatók ki azzal, hogy egyes 5a rácsoszlopokat nagyobb mértékben nyújtunk túl a 3 felső övön, mint a többi 5 rácsoszlopot. A 2. ábra szerinti példa esetében a középső három-három 5a rácsoszlop hí hosszúsága nagyobb, mint a többi 5 rácsrúd hí hosszúsága, így a csarnok bevilágítására az oldalsó 13 nyílások felhasználhatók. A szaggatott vonallal jelölt 12, 12a héjalások természetesen eltérő magasságokban húzódnak, de a lejtésük azonos. A 3. ábrán látható megoldással azt érzékeltettük, hogy az 1 főtartó 3 felső övének az a nyíllal jelölt lejtésétől eltérő - azt meghaladó - b nyíllal jelölt lejtésű 12 héjalást is ki lehet alakítani a találmány szerinti tető-vázszerkezet segítségével, csupán a tartóvégektől kiindulva az 5b rácsoszlopok magasságát kell a főtartó közepe felé haladva növelni. A 4. ábrával azt érzékeltettük, hogy - az 1 főtartó szerkezeti rendszerének és geometriai méreteinek a megtartása mellett - íves 12b héjalás is alkalmazható, csupán az 5c rácsoszlopok változó magasságát kell a tervezett héjalás-íveltségnek megfelelően változtatni. Az ívelt héjalás előnye, hogy - keresztmetszetben tekintve - akár egyetlen lemezből is készülhet, illetve ha több darabból készül, a legmagasabb vonal (gerincvonal) mentén a héjalólemezt nem kell illeszteni, mert az egy darabban áthajlik; így egy állandó hibaforrás küszöbölhető ki. A korábban a 10-13. ábrák kapcsán ismertetett homloklemezes - oldható kapcsolatokkal készült - illesztéseknek köszönhetően a főtartók több darabból gyárthatók, ami a szállítást egyszerűsíti, és széleskörű variációs lehetőségeket biztosít. Az 5. ábra szerinti tető-vázszerkezet 1 főtartója három I, II és III részből van összeállítva; a Hí és H2 hivatkozási számokkal hegesztett kapcsolatokat, az L; és L2 hivatkozási számokkal pedig homloklemezes kapcsolatokat jelöltünk. A 6. ábrán látható tető-vázszerkezet 1 főtartóinak csak Hi, H2 homloklemezes kapcsolatai vannak a 2 alsó övön és a 3 felső övön, és ezek az 1 főtartók két IV, V részből vannak összeállítva. Az 5. és 6. ábrákon is értelemszerűen alkalmaztuk a korábban már használt hivatkozási számokat és jeleket. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következőkben foglalhatók össze: a tető-vázszerkezetünk nagyobb variációs lehetőségeket biztosít, mint a jelenleg ismert, hasonló célú szerkezetek. Változtatható a fesztávolság is, mivel az egyszerű (csomólemez nélküli) szerkezeti kialakítás eredményeként jelentkező egyszerű gyártási lehetőség módot nyújt a főtartó geometriájának, és ezen belül a tartófesztávnak a változtatására. További jelentős előnyként kell kiemelnünk, hogy a mind tervezési, mind gyártási, mind pedig beépítési szempontból egyszerű tartókiképzés megtartása mellett a tetőhéjazat hajlása változtatható, és a belső térben is egymástól eltérő magasságú térrészek létesíthetők. Ezáltal egyszerűbbé válik pl. felülvilágítók kialakítása. A szerkezet anyagfelhasználása is optimális, így a gazdaságossága is kedvező, hiszen a főtartók és szelemenek osztott szelvényekből való felépítése lehetőséget nyújt a fokozottan igénybe vett elemek lokális erősítésére, pl. az övék esetében további övelemek helyi hozzáerősítésével („egyensziláidságú nyomott öv”). A kettős profilú főtartók megkönnyítik belső térelhatároló elemek, pl. álmennyezetek; hőszigetelő szerkezetek, stb. felfüggesztését, hiszen a függesztőrúd az alsó övprofilok közötti résen túlnyújtható. Végül előnyt jelent, hogy ha a rácsoszlopok túlnyújtása a felső övön azonos mértékű, vagyis a héjalás lejtése a felső övével azonos, a héjalás számára mindenféle járulékos vagy kiegészítő elem nélkül a szelemen szelvényeinek a felső felülete alkotja a felfekvési felületet A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben részletezett kiviteli példákra, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül sokféle módon megvalósítható. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Tető-vázszerkezet, különösen csarnokok lefedéséhez, amelynek ferde felső övvel, előnyösen vízszintes alsó övvel, ferde rácsrudakkal, valamint 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
