200498. lajstromszámú szabadalom • Építőelem könnyűszerkezetes épületekhez

1 HU 200498 B 2 A találmány épületelem könnyűszerkezetes épüle­tekhez, előnyösen váz- és tartószerkezet nélküli épü­letek szereléses építéséhez, amely hullám- vagy tra­pézelemből áll. Mint ismeretes, egyre elterjedtebben alkalmaznak könnyűszerkezetes, helyszínen szerelés­sel összeállítható épületeket. Ezeket általában lemezekből, így pl. hullámlemez­ből kialakított elemekből, valamint ezen elemeket hordozó vázszerkezetből építik fel. A lemezek feladata a tér elhatárolása, míg a váz van hivatva a statikai és az egyéb terhek viselésére. Ez a megoldás a vázszerkezet következtében nagyon költséges, mert a külön vázszerkezet és a külön lemezborítás jelentős beruházást és munkatöbbletet igényel. Maga a váz­­szerkezet legtöbbször a valóban fellépő terheléseknél nagyobb, és valóságban fel sem lépő igénybevételekre van tervezve. Könnyűszerkezetes épületeket helyszíni szereléssel készítenek, továbbá váz nélkül is, űn. dobozszerke­zetekből. Ezek minden irányban teherviselő merev panelek. A minden irányban merev és teherviselő panel vasbetonból viszonylag egyszerűen készíthető, de könnyűszerkezetes megoldásként előállításuk bo­nyolult és költséges. Például, ha a kiinduló anyag hullámlemez, akkor arra merőleges hullámirányú hul­lámlemezt helyeznek, és a két lemezt összekapcsolják. A másik megoldás, hogy a hullámlemezt merev teher­hordó kerettel veszik körül, és ezek együttesen al­kotják az épületelemet. Ez a megoldás is igen jelentős munka és költség­­többletet okoz. Könnyűszerkezetes áthelyezhető épületet ismertet a 184.118 sz. magyar szabadalmi leírás. Itt könnyű lapelemeket alkalmaznak, azonban ezeket vázszerke­zetre kell szerelni, tehát erre a megoldásra is állnak a már korábban elmondott hátrányok. A 638.582 sz. svájci szabadalmi leírás trapézle­mezből felépíthető anyagtároló bódét ismertet. Ezek a lemezek azonban - tekintve, hogy csak egy irányban teherviselők - kizárólag csak az ún. bódé nagyságú, tehát kisméretű létesítmény létrehozására alkalmasak. Normál vagy nagyobb épület ezekből is csak meg­felelő vázszerkezet alkalmazása esetén lehetséges. A találmány célja a felsorolt hátrányok kiküszöbö­lése, és olyan építőelem létesítése, amellyel köny­­nyűszerkezetes épületek váz nélkül, könnyen és gyor­san, és viszonylag olcsó szereléses módszerrel összeállíthatók. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy az épületekre ható terhek nem általános jellegűek, hanem bizonyos irányban hatnak, így például a gra­vitáció okozta teher, a födémterhek, a hóteher mindig függőleges irányú. így tehát elegendő olyan félmerev elem, amely csupán a főirányban, tehát például füg­gőleges terhek felvételére alkalmas, azaz elegendő, ha az elemek a síkjukba eső nyomást, a síkjukra merőleges teherből származó hajlítást, csak az egyik irányba veszik fel, viszont merevek a síkjukban mű­ködő nyíróerőkkel szemben. A találmány tehát építőelem könnyűszerkezetes épületekhez, előnyösen váz- és tartószerkezet nélküli épületek szereléses építéséhez, amely hullám- vagy trapézlemezből áll. A találmány lényege, hogy az elem teljes nagyságát kitevő, keret nélküli hullám- vagy trapézlemez a fő igénybevétel irányába futó alkotókkal rendelkezik, és a hullám- vagy trapézlemez legalább egyik oldalán az alkotóval szöget bezáró, előnyösen egymást ke­resztező átlós, lineáris merevítőelemekkel van ellátva, és a merevítőelemek legalább helyenként a hullám­vagy trapézlemezzel össze vannak kapcsolva. Célszerűen a hullám- vagy trapézlemez az alkotóra merőleges szélein hosszanti véglezáró elemekkel van ellátva, melyek legalább helyenként a hullám- vagy trapézlemezzel össze vannak kötve. A találmány szerinti épületelemből az eddig ismert szerkezetekkel teljesen azonos értékű, statikailag meg­felelő épületek állíthatók elő, igen jelentős anyag- és munkamegtakarítás mellett. A találmány szerinti épületelemnél ugyanis az ismert szerkezetek azon jelentős anyagmennyiséget igénylő részei elmaradnak, melyeknek az épületeknél statikai szerepük nem volt. A találmány szerinti épületelemnél szükség szerint nyílászáró befogadására alkalmas nyílások is kiala­kíthatók, mégpedig oly módon, hogy a hullám- vagy trapézlemezen a szükséges nyílás ki van alakítva, és a nyílást a hullám- vagy trapézlemezzel legalább helyenként összekapcsolt szegélyelemek határolják. Ezek a nyílások az elemeket statikailag nem gyengítik. A találmányt részletesen kiviteli példák kapcsán a rajzok alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti építőelem kiviteli példájának sematikus előlnézete, a 2. ábra az építőelem nyílászáró befogadásának kiviteli példája, a 3. ábra a találmány szerinti építőelemekből felál­lított könnyűszerkezetes épületet szemléltet perspek­tivikusan, a 4. ábra a találmány szerinti épületelemekből ké­szített egyhajós, magastetős épület keresztmetszetét szemlélteti, az 5. ábra a 4. ábra szerinti A-A vonal mentén vett metszet. Amint az 1. ábrából látható 10 számmal jelölt építőelem függőleges alkotójú 1 hullámlemezből áll, amely az építőelem méretére van leszabva. Az 1 hullámlemez egyik oldalán egymást átlósan keresztező 3 merevítőelemek vannak, melyek a hullámlemezhez vannak rögzítve. A rögzítés lehet folyamatos vagy szakaszos, és történhet hegesztéssel, szegecseléssel, csavarozással. A lényeg, hogy a 3 merevítőelemek statikailag az 1 hullámlemezzel együtt működjenek, és együttesen biztosítsák a teherhordó, félmerev tárcsa szükséges merevségét. A kiviteli példánál az 1 hullámlemez alul-felül, tehát alkotóira merőleges oldalain 2 véglezáró ele­mekkel van ellátva, amelyek a 3 merevítőelemekhez hasonló módon vannak az 1 hullámlemezhez rögzítve. A találmány szerinti építőelem szükséges félmerev­ségét akkor is megtartja, ha azon nyílászárót helye­zünk el. A 2. ábrán látható módon a 10 építőelem ajtó befogadására alkalmas 5 nyílással van kialakítva, amely nyílást 4 szegélyelemek határolnak. A szegély­elemek az 1 hullámlemezzel természetesen szintén össze vannak kapcsolva. A 3. ábrán egy olyan épület látható, amely a találmány szerinti építőelemekből van összeállítva, mégpedig oly módon, hogy a 10 építőelemek 6 csuklós kapcsolattal csatlakoznak egymáshoz. Az épü­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom