200496. lajstromszámú szabadalom • Építészeti térelem

1 HU 200496 B 2 A találmány tárgya építészeti térelem házgyári előállításra, főként városi lakóházak építéséhez. Ismert egy „Birindd” típusú térelem, amely ke­resztbordákkal ellátott padló- és födémlemezből áll, „Birindel” típusú háromnyílásos hosszanti tartógeren­dákkal, amelyek két végükön ún. falmembránokban végződnek. A térelem homlokfalaira „U”-alakú ha­rántirányú vázkeretek vannak felszerelve fordított L­­-szelvényű oszlopokkal, amelyek a következő emelet elemének behelyezésére szolgáló helyet képezik. Ennek a térelemnek a következő hátrányai vannak: az építészeti megoldás változtatását csak a ,3irin­­del”-gerenda lehetőségein belül engedi meg, aholis a függőleges oszlopokon meghatározzák a válaszfalak lehetséges helyeit, vagyis nem lehetséges ezeket el­fedni és a belső térfelosztás tekintetében az építészeti megoldás változtatását az egyes elemek lehetőségei­nek határain belül kell keresni. A következő emelet térelemének előre kialakított illesztési helye miatt nincs lehetőség a homlokzat élénkítésére sem a tér­elemek függőleges tagolása révén. Ismert továbbá egy olyan, lakóházak építéséhez kifejlesztett térelem, amely egy nyitott parallelepipe­­dont képez, amely két vagy több harántirányú U-alakú vázkeretnek padló- és födémszerkezettel való, feszítés útján történő összefogása révén jön létre, ahol egy vasbeton-térváz megfelelő gerendákból és oszlopokból összeállított két hosszanti és több harántirányú váz­keretből van kialakítva. A harántirányú vázkeretek közül legalább kettő szélső helyzetű és legalább egy pedig közbenső helyzetű. Ezen ismert térelem hátránya az, hogy a térelem előfeszített vasalással rendelkező egyes elemeinek kiképzése nem tesz lehetővé az építkezési munka során nagyobb emeletenkénti és emeletközi változá­sokat, ily módon csak meghatározott külső körvonalú épületek kialakítása lehetséges, ami csökkenti a vá­rosépítészeti modellek változatos kivitelezését, vala­mint az egyes lakótelepek belső tereinek kiképzési lehetőségét változó felületű és térfogatú konstrukciós megoldásokkal, ami a térelemek egytípusosságára és az oszlopok rögzített szerkezeti elrendezésére vezet­hető vissza. Ugyancsak lehetetlen az egymáshoz ké­pest 90“-kal elforgatott térelemek összeszerelése, mi­vel az előfeszített vasalás és a térelem csekély szál­lítási szélessége ezt nem teszik lehetővé, jóllehet építészeti és funkcionális szempontból a térbelső dina­mikájára lenne szükség. A találmány által megoldandó feladat olyan térelem létrehozása, amely lehetőséget nyújt ezen térelemek egymáshoz képesti áthelyezése és elforgatása melletti szerelésére is, mind vízszintes, mind függőleges irány­ban, a belső terek változatos kialakítása és maximális kihasználása érdekében. Emellett a térelem ugyanab­ban a sablonformában legyen előállítható és lehetővé kell tennie különféle lakásvariánsok építését mind külső megjelenésük, mind pedig funkcionális rendel­tetésük vonatkozásában. A kitűzött feladatot olyan, házgyárban előállítható térelemmel oldjuk meg, amelynek padló- és födém­­szerkezete, valamint megfelelő keresztgerendákból és oszlopokból összeállított két hosszanti és több ha­rántirányú vázkeretből álló vasbeton-térváza van, ahol a harántirányú vázkeretek közül kettő szélső helyzetű, legalább egy pedig közbenső helyzetű. A találmány értelmében a vasbeton-térváz hossz­irányú vázkereteinek hosszgerendái vasalással ellátott szelvénnyel rendelkeznek, aszimmetrikusan elrendez­ve az oszlopok szelvényéhez képest, ugyanakkor az alsó illetve felső hosszgerendák folyamatos és egyen­értékű vasalása zárt körvonalat képez és magában foglalja a hosszirányú vázkeretek hosszgerendáit és a szélső helyzetű harántirányú vázkeretek oszlopait. Egymástól modultávolságnyira a hosszirányú vázke­retek hosszgerendáiban csomópontok vannak kiala­kítva a hosszgerendákhoz és a szélső helyzetű ha­rántirányú vázkeretek oszlopaihoz képest kétszeres szelvénnyel, míg a közbenső harántirányú vázkeretek keresztgerendáinak és oszlopainak mindegyike az egy­szerestől a kétszeres szelvényig teijedő határok között változó szelvényű vasalással rendelkezik. Célszerű, ha a hosszirányú vázkeretek mindegyik hosszgerendájára két-két csomópont jut, három mo­dultávolság kialakítása mellett. Egyik lehetséges vál­tozatként a hosszirányban vázkeretek mindegyik ge­rendájára egy csomópont jut, két modultávolság ki­alakítását biztosítva. Előnyös továbbá, ha a hosszirá­nyú vázkeretek gerendáinak legalább két egymással szemközti csomópontja csak a közbenső helyzetű harántirányú vázkeretek keresztgerendái által van összekötve. A találmány szerinti térelem előnye, hogy lehető­séget nyújt vízszintes és függőleges tagolású hom­lokzattal rendelkező épületek építésére, ahol a blokkok fordítottan vagy egymáshoz képest 90°-kal elfordítva is egymáshoz szerelhetők. Ezáltal a városépítészeti megoldások változatosabb megvalósítása és a lakó­negyedek belső tereinek maximális kihasználása ér­hető el. A találmány révén lehetséges a válaszfalakat még a térelem kiöntésekor vagy akár azután is tet­szőleges helyen kialakítani, így a belső tér az elvá­lasztó funkciót betöltő falak révén egy, kettő vagy több téregységgé alakítható. A térelem periodikusan változó szelvényű oszlopokkal, vagy ezek közül né­hánynak az elhagyásával is kiképezhető, így az osz­lopok a belső építészeti megosztást nem akadályozzák. A találmány szerinti térelem egy és ugyanazon sab­lonformában előállítható, és általa az épület vala­mennyi része kiépíthető, mivel szerkezeti megoldása univerzális alkalmazást tesz lehetővé. A találmányt részletesebben kiviteli példák kap­csán, a csatolt rajz alapján ismertetjük, ahol: az 1. ábra egy találmány szerinti térelem axono­­metrikus képe, teljes technológiai térfogatával, a 2. ábra az 1. ábra szerinti térelem axonometrikus képe, önmagában, a 3. ábra egy hárommodulos térelemet tüntet fel, közbenső helyzetű harántirányú vázkerettel, a 4. ábra a 3. ábra A-A vonala szerinti metszet, az 5. ábra egy hosszgerendában kiképezett csomó­pontot tüntet fel, közbenső helyzetű harántirányú vázkeret nélkül, a 6. ábra egy hosszgerendában kiképezett csomó­pontot mutat, egy közbenső vázkeret kétszeres szel­vényű oszlopával, a 7. ábra és a 8. ábra csomópontokat tüntet fel, periodikusan változó helyzetű oszlopokkal, a 9. ábra egy csomópontot tüntet fel, közbenső helyzetű, központosán elrendezett harántirányú váz­kerettel, míg 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom