200495. lajstromszámú szabadalom • Nyeregtetős építmény

1 HU 200495 A 2 A találmány nyeregtetős építményre vonatkozik, amelynek egymástól távközzel húzódó sorokban el­helyezett térelemei vannak, és a sorok közötti teret áthidaló nyeregtető-szerkezettel, valamint padozattal rendelkezik, és a padozat a nyeregtető-szerkezettel és a térelemekkel statikailag együttdolgozó, a nyereg­tető által átadott vízszintes erők felvételére alkalmas lemezként van kialakítva. Az alátámasztást biztosító, foghíjasán elhelyezett térelemek statikailag jobban kihasználtak, mint az ismert tömörsoros megoldásnál, ezért a rendszer gaz­daságosabb. A 183 676. számú magyar szabadalmi leírásból olyan nyeregtetős, könnyűszerkezetes építmény is­merhető meg, amely egymástól közbenső tér hagyá­sával tömör sorokban elrendezett könnyűszerkezetes, dobozszerű térelemekkel rendelkezik, amelyeken a nyeregtetők feltámaszkodnak. Az építmény padozatát a tetőszerkezettel és a térelemekkel statikailag együtt­dolgozó, a nyeregtető által átadott vízszintes erők felvételére alkalmas vasbetonlemez alkotja. Ennek az építménynek az a hátránya, hogy a térelemsorok között levő csamokhajók egymástól el­zárt terek, éppen a tömör térelemsorokkal vannak egymástól elhatárolva. A tömör telepítésű térelemek funkcionális kihasználása nehézkes, mert meglehető­sen nagy alapterületi arányt képviselnek az építmé­nyen belül. Ezen túlmenően a tömör térelemsorral eszközölt tetőszerkezet-alátámasztás meglehetősen költséges. A találmány feladata, hogy olyan nyeregtetős, könnyűszerkezetes térelemekkel rendelkező, csamok­­hajós-jellegű, lényegében a 183 676. számú magyar szabadalmi leírás szerinti megoldást továbbfejlesztő építményt szolgáltasson, amely lehetővé teszi a csar­nokhajók közötti közvetlen térkapcsolást; a jelenleginél kevesebb térelemet igényel a tetőszerkezet alátámasz­tásához, csökkentve ezáltal az építési költségeket és növelve az épületen belül a szabad tér részarányát a térelemek által elfoglalt területhez képest. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy az egyes térelemsorokban a térelemek foghíjasán is elhelyezhetők, ami az alapterület növelésével jár, további felismerésünk, hogyha az egyes térelem-so­rokban az egymástól távközzel elhelyezkedő térele­mek közé - vagyis a foghíjakba - áthidaló gerendákat építünk be, amelyek végeit a könnyűszerkezetes tér­elemek oszlopaihoz csatlakoztatjuk, statikailag meg­felelő tartószerkezetet kapunk a nyeregtető-elemekről átadódó terhek viseléséhez. Ugyanez a tartószerkezet képes az egyes sorok foghíjait lefedő vízszintes tető­elemekről átadódó terhelések felvételére is. E felismerések alapján a kitűzött feladatot a talál­mány értelmében olyan nyeregtetős építmény segít­ségével oldottuk meg, amelynek egymástól távközzel húzódó sorokban elhelyezett térelemei vannak, és a sorok közötti teret áthidaló nyeregtető-szerkezettel, valamint padozattal rendelkezik, és a padozat a tér­elemekkel és a nyeregtető-szerkezettel statikailag együttdolgozó, a nyeregtető által a térelemekre átadott vízszintes erők felvételére alkalmas lemezként van kialakítva, és amelyre az jellemző, hogy az egyes térelem-sorokban a térelemek egymástól oldalirányú távközökkel vannak elrendezve; a szomszédos tér­elemek belső felső sarkaik tartományában áthidaló i gerendákkal vannak egymással összekötve; és a nye­regtető-szerkezet az alsó végei tartományában a tér­elemek felső részéhez vagy/és az áthidaló gerendákhoz van csatlakoztatva. Egy előnyös kiviteli példa szerint az egyes tér­elem-sorokban a szomszédos térelemek közötti terek lapostetővel - célszerűen lapostető-elemekkel vannak lefedve. Előnyös lehet továbbá, ha az egyes térelem­sorokban a szomszédos térelemek közötti terek a külső oldalon végfallal, célszerűen végfal-elemekkel vannak határolva, valamint ha a nyeregtető-szerkezet előregyártott nyeregtető-elemekből van összeállítva, amelyek két, az egyik végük tartományában csuklósán összekapcsolt lapot tartalmaznak, amelyek előnyösen torokgerendával vannak egymással összekötve, továb­bá, ha az egyes térelem-sorokban a szomszédos tér­elemek egymástól a szélességi méretük kétszeresét kitevő távközökkel vannak elrendezve. A találmány szerinti építmény térelemei általában a sarkaik tartományában oszlopokkal rendelkeznek, és az áthidaló gerendák végei egy-egy ilyen oszlop felső vége tartományához vannak csatlakoztatva. Egy előnyös kiviteli példa szerint az áthidaló ge­rendákat U-szelvényű acélgerendák alkotják, amelyek szárai a gerenda beépített helyzetében vízszintesek, amely acélgerenda végei homloklemezekkel vannak le­zárva, és e homloklemezekben egymástól függőleges távközzel olyan lyukak vannak kialakítva, amelyek egymástól eltérő méretű alsó résszel és felső résszel rendelkeznek, és ilyen vagy lényegében ilyen - lyukak vannak a térelemben - előnyösen annak az áthidaló gerenda csatlakoztatásához előirányzott oszlopaiban - kialakítva, azonban e lyukak alsó részének és felső részének az eltérő méretei ellentétes értelműek, mint az áthidaló gerenda elhelyezésekor az annak illeszkedő homloklemezében levő lyukaké, és hogy az áthidaló gerenda a térelemekhez oldható kapcsolatokkal, elő­nyösen anyáscsavarokkal van csatlakoztatva. Egy másik találmányi ismérvnek megfelelően a tetőszerkezet nyeregtető-eleme az áthidaló gerenda, valamint a lapostető-elem közötti kapcsolat oly módon van kialakítva, hogy a nyeregtető elem egy függő­leges, üreges csatlakozó-tagjának az egy lyukat tar­talmazó talplemezével a lapostető-elem peremmenti tartományában végighúzódó üreges kerettag lyukat tartalmazó fejlemezére illeszkedik úgy, hogy e lyukak egymással fedésben vannak; a lapostető-elem perem­menti tartományában a kerettag (14) alatt lefelé for­dított U-szelvényű befüggesztő tag húzódik, amelynek a vízszintes helyzetű bordájában lyuk van, amely fedésben van az áthidaló gerenda felső lapjában - előnyösen U-szelvényű acélgerenda felső szárában - kialakított lyukkal, mimellett e lyukak és az előbb említett talplemezben és fejlemezben levő lyukak közös függőleges geometriai középtengelyben helyez­kednek el, és az utóbbi lyukakban a nyeregtető-elem és az alépítmény között statikailag csuklós kapcsolatot biztosító persely helyezkedik el, és hogy a kapcsolat a perselyen és az alatta levő lyukakon átvezetett oldható kötőelem, például anyáscsavar segítségével van kialakítva. Előnyös az a kiviteli alak is, amely szerint a homlokzati végfalelemekre a lapostető-elemek a pe­remmenti tartományukban húzódó, lefelé fordított U­­-alakú szelvény által alkotott befúggesztő tag révén 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom