200485. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes és/vagy feldolgozott fehérjetartalmú anyagok, előnyösen takarmány-alapanyagok tartósítására mikrobiológiai úton
1 HU 200485 A 2 tejsav 1,50 tömeg%, illetőleg 1,85 tömeg%, míg az ecetsav 0,88 tömeg%, illetőleg 0,65 tömeg% volt. Mindkét eljárás hátránya, hogy viszonylag nagy mennyiségben kell gabonaőrleményt alkalmazni, (lásd; Schmidt János dr. - Baintner Ferenc dr. - Szigeti Ernő dr.: Takarmánytartősítás irányított erjesztéssel. Magyar Mezőgazdaság 1983. 38. 35. sz. 12- 13.)_ Összefoglalva az ismert eljárások hátránya, hogy nagyfokú az intericurrens fertőzések veszélye, nagy a munka és eszközigényük. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, amelynek segítségével olyan tartósításra alkalmas készítményhez jutunk, amellyel az ismert mikrobiológiai eljárásokhoz képest, biztonságosabban, olcsóbban, gyorsabban tartósíthatjuk a takarmányokat és a húsipari melléktermékeket. A találmány kidolgozásához az a felismerés vezetett, hogy ha természetes és/vagy feldolgozott fehérjetartalmú anyagokhoz meghatározott mennyiségűi és összetételű tejsavtermelő baktérium-tenyészetet keverünk, előzetesen feltárt szénhidrátok jelenlétében, akkor olyan szelektív tejsavas erjedés indul meg, ami jól kézbentartható és rövid idő alatt biztosítja a tartósításhoz szükséges tejsav koncentrációt A találmány eljárás természetes és/vagy feldolgozott fehérjetartalmú anyagok, előnyösen takarmány-alapanyagok tartósítására mikrobiológiai úton, amelynek során tejsavtermelő baktériumokat szaporítunk el oly módon, hogy Streptococcus faecium és Lactobacillus acidophylus törzsek tiszta tenyészetének 30-50 : 70-50 tömegarányú keverékét, amely keverék Lactinoc B néven NCAIM(P)B 001002 számon van deponálva, a tartósítandó anyag 1 gr-jára számítva legalább 105 csíraszámban közvetlenül vagy szárítva keverjük az 1-8 tömeg% szénforrással - előnyösen 2 tömeg% keményítőbontó enzimmel kezelt kukoricagrízzel és/vagy 2 tömeg% keményítőbontó enzimmel kezelt kukoricagrízzel és 2-6 tömeg% hidrollal és/vagy 1-8 tömeg% hidrollal - kiegészített tartósítandó anyaghoz és állati eredetű fehérjehordozd esetén 12-48 óráig, növényi eredetű fehétjehordozó esetén 12-120 óráig fermentáljuk. A kísérletek során természetes közegekből (tejmintákból, tejtermékekből és jóminőségű szilázsból) kiindulva a bakteriológiában, illetőleg a tej-mikrobiológiában szokásos módszerekkel izoláltunk egy-egy Streptococcus faecium és Lactobacillus acidophylus törzset A törzsek szaporodását - gyakorlati okok miatt - az American Public Health Association által közzétett „Standard Methods for the Examination of Dairy Products”-ban leírt direkt mikroszkópos számlálással ellenőriztük a minták detergenssel történt kezelése után. A szelektált törzsekkel kapcsolatos további vizsgálatoknál alaptáptalajként a 10 tömeg% szárazanyagtartalmú normál friss tejet vagy sovány tejporból desztillált vízzel készített, előbbivel azonos minőségű tejet használtunk. A táptalaj sterilizálás utáni pH értéke 6,1-6,4 között volt. A tenyésztést mindig mikroaerofil környezetben végeztük. A tej táptalajban a lag fázist 1-2 órásnak találtuk, míg a log fázis 4-6 óra alatt fejeződött be. A pH érték ekkorra már elérte a 3,5-4,3 közötti értéket, a csíraszám pedig a 109_,1/ml szintet. A tejcukor konverziót 80-90 %-osnak találtuk. A gazdaságosság szem előtt tartásával, de az intenzív tejsavtermelés érdekében olcsóbb, egyszerűbben beszerezhető, lehetőség szerint természetes szénforrásokat alkalmazunk. Megfelelőnek találjuk a csírátlanított, héjtalanított kukoricából nyert mikronizált grízt (kukoricapelyhet). Az ebben lévő keményítőt a táptalajelőkészítési folyamatba építve külön idő és energia ráfordítása nélkül bacteriáiis eredetű amiláz készítmény hatásának vetettük alá. A tenyésztési eredmény megegyezett a tisztított, hidrolizált keményítővel elért eredményekkel. A mennyiségi arányokat vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy mikronizált kukorica frakcióból kiindulva a teljes kukorica őrleményhez (10-20 tőmeg% adagolás) képest kevesebb (1-5 tömeg%) is elegendő a 3,5-4,0 pH érték eléréséhez. Bebizonyosodott, hogy a frakcionált kukorica feldolgozás egyik mikronizált terméke előnyösebben használható a tejsav baktériumok tenyésztésében, mint a teljes őrlemény. A hidrolizált kukoricakeményítő mellett szénforrásként alkalmazzuk a hidrolL A termékeket cukortartalmuk függvényében adagoltuk úgy, hogy az ebben a formában biztosított szénforrás 1-5 tömeg%, előnyösen 2 tömeg% legyen a konzerválás kezdetén. A készítmény melléktermékként képződik az élelmiszeriparban és olcsó. Egyedüli hátránya a kukoricagrízzel szemben: korlátozott beszerezhetősége. A kedvező eredmények alapján azonban a regionálisan képződő melléktermékek adott körzeten belüli hasznosítása érdekében a tejsavtermelő baktérium-tenyészetek cukorszükségletének ezen kielégítési módját sem vethetjük el, mivel ezzel a technológia még egyszerűsíthető is a keményítő cukrosítási folyamatának elmaradása következtében. A törzsek szelektálását hőtűrőképességre is elvégeztük. Az alaptáptalajon különböző hőmérsékleten tenyésztettük azokat. 8 órás inkubálás után csíraszámlálással ellenőriztük a baktériumok szaporodását. Többszöri passzálás és szélesztés után a 40-44 hőfok közötti, előnyösen 41,0 'C hőmérsékleten tenyésztett törzsek is igen intenzíven szaporodtak. Ez a két törzs a Streptococcus faecium és a Lactobacillus acidophylus egy-egy stabilnak bizonyult mutánsa, amelyek keverékét a továbbiakban Lactinoc B kultúrának neveztük. A tenyésztés 6-8. órájában már következetesen lÖ^tyml csíraszámot mértünk és a táptalaj pH értéke is 3,5-4,3 között volt. Fontos feltétele az ipari alkalmazhatóságnak a törzsek, illetőleg tenyészetek eltarthatósága is. A Lactinoc B tenyészeteket 44 *C-on 30 napig tároltuk az élő csíraszám csökkenése nélkül. Ez a tárolási idő teljes mértékben kielégíti a gyakorlat igényeit Hosszabb (30 napon túl) tároláshoz a tenyészeteket gazdaságosan megszárítottuk. Az adalékanyagok (sovány tejpor, vitaminok, lazító-nedvszívó közeg) hozzáadása után a tenyészeteket a gyakorlatban egyébként használt módszerekkel (liofilizálás, porlasztva szárítás) kíméletesen megszárítottuk. A légmentesen lezárt szárított tenyészetek 8 hónapos 44 *C-os tárolás utáni aktivitása megegyezett a szárítás után mért értékekkel. Gyakorlati viszonyok között 6 hónapnál hosszabb idejű tárolást nem tartunk előnyösnek. Vizsgálataink során a tejsavtermelés intenzívebbnek bizonyult akkor, ha a Lactinoc B tenyészetből 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
