200474. lajstromszámú szabadalom • Eljárás renin-gátló di- és tripeptidek, valamint ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

HU 200474 B 2 elő aldol-analóg addíció segítségével, például nitro­­metánnal. majd ezt követő katalitikus hidrogénezéssel. például átmenetei fémkatalizátor. így Raney-nikkel jelenlétében. Az (V) általános képien! diaminok enantiomer tisztaságát az ismert módon Mosher-származékká tör­ténő átalakítással vizsgáljuk. Az (I) általános képien! vegyületek előállítása során alkalmazott előzetes és utólagos átalakítások, például védőcsoportok bevitele és lehasítása. az irodalomból ismert (például T. W. Greene: ..Protective Groups in Organic Synthesis”). A sóképző csoportot tartalmazó (1) általános képletű vegyületek sóit önmagában ismert módon állítjuk elő, amelynek során a bázikus csoportot tartalmazó (1) általános képien! vegyületet például sztöchiometrikus mennyiségű megfelelő savval reagáltatjuk. A sztereo­mer keverékek, elsősorban a diasztereomer keverékek, amelyek racém A vagy B aminosav alkalmazása esetén keletkeznek, önmagában ismert módon frakcio­­nált kristályosítással vagy kromatográfiásan választ­hatók el. Az (I) általános képletű vegyületek enzim-gátló tulajdonsággal rendelkeznek, elsősorban a természetes Renin-enzim hatását gátolják. A renin az aszpartil­­-proteázok csoportjában tartozó proteolitikus enzim, amely különböző stimulációk (térifogatdepléció. nátri­umhiány. ß-receptor stimuláció) hatására a vese jux­­taglomeruláris sejtjeiből választódik ki a vérkeringés­be. A májból kivált angiotenzinogénből kihasítja a dekapeptid-angiotenzin 1-et. Ez az antiotenzin kon­­verting enzim (ACE) hatására angiotenzin 2-vé alakul. Az angiotenzin 2 fontos szerepet játszik a vérnyomás szabályozásában, amelynek során a véredények összehúzásával közvetlenül növeli a vérnyomást. Emellett stimulálja az aldoszteronnak a mellékveséből történő kiválasztását és így a nátriumkiválasztás gátlá­sával növeli a sejtek közötti folyadék térfogatát, amely a vérnyomás növekedés irányába hat. A renin enzim aktivitását gátló anyagok csökkentik az angio­tenzin 1 képződését, ami az angiotenzin 2 képzésének csökkenését eredményezi. Az aktív peptid-hormon koncentrációjának csökkenése eredményezi a Renin­­-gátló vérnyomáscsökkentő hatását. A renin-gátlók hatékonyságát in vitro vizsgálatok­kal ellenőrizhetjük. Ehhez az angiotenzin 1 képződé­sének csökkenését különböző rendszerekben (humán plazma, sertés renin) mérjük. A vizsgálathoz például a humán plazmát, amely Renint és angiotenziogént is tartalmaz. 37 °C hőmérsékleten inkubáljuk a vizsgá­landó hatóanyaggal. Ezután a inkubáció alatt képző­dött angiotenzin 1 koncentrációját Radioimmun-assay módszerrel mérjük. Az (I) általános képletű vegyületek az in vitro vizsgálatok szerint gátló hatásukat mintegy 10"0—10-10 mól/1 koncentrációnál már kifejtik. A renin-gátlók sóban szegény állatoknál vérnyomás­­csökkentést eredményeznek. Mivel az emberi Renin más fajták Renin-jétől különbözik, a renin-gátlók in vivo vizsgálatához főemlősöket (Rhesus-majmot) al­kalmaznak. A főemlős renin és a humán renin szek­venciája messzemenően homológ. Furoszemid i.v. in­jekciójával endogén renin-kiválasztást váltunk ki. A vizsgált hatóanyagokat folyamatos infúzióval adagol­juk és a vérnyomásra és szív frekvenciára gyakorolt hatásukat mérjük. Az új hatóanyagok mintegy 0.1-5 mg/kg i.v. dózisban hatékonyak. Az (I) általános kép­letű vegyületek tehát antihipertenziós szerként, vala­mint szívelégtelenségek kezelésére felhasználhatóak. Gyógyszerkészítmények előállításához az (I) általá­nos képletű vegyületek hatékony mennyiségét szervet­len vagy szerves, gyógyászati lag alkalmas hordozóval keverjük. Az adagolás történhet intranazálisan. intra­vénásán, szubkután vagy orálisan. A hatóanyag dózisa a melegvérű fajtájától, testsúlyától, korától, valamint az adagolás módjától függ. A gyógyszerkészítmények előállításához az ismert oldási, keverési, granuláló és drazsírozó eljárásokat alkalmazzuk. Orális adagoláshoz az aktív hatóanyagot a szokásos segédanyagokkal. így hordozóanyagokkal, stabilizáto­­rokkal vagy inert hígítóanyagokkal keverjük és az is­mert módon megfelelő adagolási formává alakítjuk, így tablettává, drazsévá, kapszulává, vizes, alkoholos vagy olajos szuszpenzióvá, valamint vizes, alkoholos vagy olajos oldattá. Inert hordozóanyagként alkalmazható például gumiarábikum. magnéziumoxid. magnézium­karbonát. kálium-foszfát, tejcukor, glükóz, magnézi­­um-sztearin-fumarát vagy keményítő, előnyösen kuko­ricakeményítő. A készítmény előállítható száraz vagy nedves granulálással. Olajos hordozóanyagként vagy oldószerként alkalmazhatók például növényi vagy álla­ti olajok. így napraforgóolaj vagy csukamájolaj. Szubkután vagy intravénás adagoláshoz az aktív hatóanyagot szokásos anyagokkal. így oldásközvetí­tőkkel. emulgeátorokkal vagy egyéb segédanyagokkal oldattá, szuszpenzióvá vagy emulzióvá alakítjuk. Ol­dószerként alkalmazható például víz. fiziológiás kony­hasóoldat vagy alkoholok, például etanol. propándiol vagy glicerin, valamint cukoroldat. így glükóz- vagy mannit-oldat, illetve ezek elegyei. A leírásban alkalmazott rövidítések jelentése: Ac acetil ACHPA (3S,4S)-4-amino-3-hidroxi-5-ciklohexil­-pentánsav BOC terc-butoxi-karbonil-csoport DC vékonyrétegkromatográfla CDD diciklo-hexil-karbodiimid DNP 2,4-dinitrofenil-csoport DMF dimetil-formamid DMSO dimetil-szulfoxid EE etil-acetát Etoc etoxi-karbonil-csoport FAB gyors-atom-bombázás (fast atom bombardment) H hexán HOBt 1 -hidroxi-benzotriazol Iva izovaleril-csoport M molekulacsúcs MeOH metanol MS tömegspektrum MTB metil-terc-butiléter Sta (3S.4S)-4-amino-3-hidroxi-6-metil­-heptánsav Thi ß-2-tienilalanin THF tetrahidrofurán Z benzil-oxi-karbonil-csoport. Az aminosavak rövidítéseire alkalmazott megjelö­lések megfelelnek a peptid kémiában szokásos három­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom