200452. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinolin-származékok és hatóanyagként e vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

5 HU 200452 B 6 így p-toluolszulfonil-csoportot; fenil- vagy benzil-oxi-csoporttal szubsztituált metilcso­­portot, Így benzilcsoportot; tritil- vagy ben­­zil-oxi-raetil-csoportot; aril-metoxi-karbonil­­-csoportokat, így benzil-oxi-karbonil- vagy p-metoxi-benzil-oxi-karbonil-csoportot; és halogén-etoxi-karbonil-csoportokat, így ß,ß,ß~ -triklór-etoxi-karbonil- és /3-jód-etoxi-karbo­­nil-csoportot említjük. A fenti reakciót az eltávolitandó védő­csoport tulajdonságától függően megválasz­tott körülmények között játszatjuk le. Példá­ul a védőcsoportot tartalmazó vegyületet a reakció szempontjából inert oldószerben 10 és 60 °C közötti hőmérsékleten hidrogénez­zük, katalizátor, igy platina, palládium vagy Raney-nikkel jelenlétében; vagy cseppfolyós ammóniában fém nátriummal kezeljük, -50 és -20 °C közötti hőmérsékleten; vagy fémmel, például cinkkel kezeljük, ecetsavban, vagy alkoholban, igy metanolban. A katalitikus re­dukcióban oldószerként például etilénglikol­­-dimetil-étert, dioxánt, dimetil-formamidot, etanolt, etil-acetátot és ecetsavat használha­tunk. A (II) általános képletű kiindulási ve­­gyületeket az 1. és 2. referenciapéldákban ismertetett eljárásokkal, vagy azokkal analóg módon állíthatjuk elő. B) Aminálási reakció Az (I) általános képletű vegyületeket a találmány értelmében úgy is előállíthatjuk, hogy egy (IV) általános képletű karbonsavat vagy karbonsav-észtert (1-4 szénatomos al­­kil-észtert) - a képletben Rí, R2, R3, Rí, X, V és n jelentése a fent megadott - ammóniával reagáltatunk. A fenti reakciót úgy játszatjuk le, hogy a (IV) általános képletű vegyületet a reakció szempontjából inert oldószerben - például al­koholban, így etanolban, vagy piridinben, dimetil-for mamid ban vagy vízben -, 50 és 150 °C közötti hőmérsékleten 1-50 órán át ammóniával reagáltatjuk, előnyösen lezárt re­akcióedényben. A reakciót savmegkötőszer jelenlétében végezzük, az ammóniát a (IV) általános kép­letű vegyülethez viszonyítva ekvimoláris mennyiségben, vagy kis feleslegben használ­juk. Az ammóniát célszerűen feleslegben is alkalmazhatjuk, ezesetben savmegkötőszer­ként is szolgál. Ammónia helyet annak egy sóját, például ammónium-acetátot is használ­hatunk. A (IV) általános képletű kiindulási ve­gyületet - amennyiben lehetséges - védett formában is használhatjuk, védőcsoportként például az A) eljárással kapcsolatban már említett csoportok jöhetnek számításba, és a reakció befejeztével a védőcsoportot a szo­kásos módon távolíthatjuk el. A (IV) általános képletű kiindulási ve­­gyületek az (I) általános képletű vegyületek szűkebb körét alkotják, és a fenti A) eljárás szerint állíthatók elő. C) Az 5-amino-védőcsoport le hasítása Az (I) általános képletű vegyületeket a találmány értelmében úgy is előállíthatjuk, hogy egy (V) általános képletű vegyületet - a képletben W jelentése amino-védőcsoport és Rí, R2, R3, R«, Y és n jelentése a fent meg­adott -szolvolizálunk (illetve hidrolizálunk) vagy redukálunk. A W jelentésére megadott amino-védő­csoport a fenti képletben például acilcsopor­­tot - így formil-, acetil- vagy trifluor-acetil­­-csoportot -; alkoxi-karbonil-csoportot - igy etoxi-karbonil- vagy benzil-oxi-karbonil-cso­­portot -; szubBztituált metilcsoportot - igy benzil- vagy benzhidrilcsoportot -; vagy benzil-oxi-csoportot jelenthet. A fenti reakciót az A) eljárásban az amino-védőcsoport eltávolítására ismertetett körülmények között játszathatjuk le. A kiindulási vegyületként használt (V) általános képletű vegyület a fenti reakció­ban - amennyiben ez lehetséges - védett formában is használható, védőcsoportként az A) eljárással kapcsolatban már említett cso­portot használhatunk, és a reakció befejezté­vel, vagy azzal egyidejűleg ezt a védőcso­portot is eltávolítjuk, a szokásos módon. Az (V) általános képletű kiindulási ve­gyületek új vegyületek, és a 3-5. referencia­példákban ismertetett eljárással, vagy ahhoz hasonló módon állíthatók elő. Ha a fenti eljárásokkal előállított (I) ál­talános képletű vegyületeket észter formában kapjuk, azokat az észtercsoport szokásos módon végrehajtott hidrolízisével alakíthat­juk (I) általános képletű vegyületekké. Kí­vánt esetben az (I) általános képletű vegyü­leteket szokásos módon alakíthatjuk észter­származékokká. Az _ (I) általános képletű vegyületek gyógyászatilag elfogadható sóit vagy az (I) általános képletű vegyületek észterszármazé­kainak sóit úgy állítjuk elő, hogy az (I) ál­talános képletű vegyületet vagy annak ész­terét savval kezeljük. A sóképzésre alkalmas sav például hidrogén-klorid, foszforsav, ecetsav, tejsav, oxálsav, borostyánkősav, me­­tánszulfonsav, maleinsav, maion sav, glukon­­sav, aszparaginsav vagy glutaminsav lehet. A fenti módon előállított vegyületeket ismert módon izoláljuk és tisztitjuk, és az elválasztási és tisztítási műveletektől függően só vagy szabad sav formájában nyerjük ki azokat. A sókat és savakat egymásba kölcsö­nösen átalakíthatjuk, ily módon a találmány 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom