200437. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magas biológiai értékű, a talaj termőképességét növelő készítmény előállítására

1 HU 200437 A 2 A találmány tárgya eljárás a talaj termőké­pességét növelő, magas biológiai értékű ké­szítmény előállítására. A készítmény alkalmas a talaj humusztartalmának és tápanyagtartal­mának a pótlására vagy dúsítására, adott esetben a talaj vázszerkezetének javítására. A talajjavítással foglalkozó szakemberek évtizedekkel ezelőtt felismerték, hogy a gaz­daságos növénytermesztésben a lassan ható, nyújtott hatású komplex szerek alkalmazása a legkedvezőbb, mert ezek a növények fejlődé­se során, annak minden fázisában a táperő pótlást képesek szolgáltatni és tartalmaznak olyan nyomelemeket is, melyek nemcsak a tápanyagszint folyamatos pótlására, hanem a hiánybetegségek megelőzésére, adott esetben leküzdésére is alkalmasak. A növényék szervezetük felépítése so­rán gyökereiken át huminsavak közvetítésé­vel veszik fel a szükséges tápanyagokat. Kü­lönösen fontosnak tartja a szakirodalom a huminsavas tápanyagfelvételt, mert az egyébként nagyon fontos szerepet betöltő mikroelemek a talaj vázszerkezetéhez kötőd­hetnek, azonban a huminsavakkal a mikroele­mek a gyökérzet által felszívható és haszno­sítható vegyületeket képeznek. A fentiekből következően érthető tehát olyan szerek, készítmények előállítására való törekvések, melyek lassan oldódó formában, arányban, a tápelemeket és mikroelemek meg­felelő mennyiségben tartalmazzák. A természetben előforduló, hatóanyago­kat is tartalmazó anyagok után való kutatás során a figyelem többek között a különféle olajpalák talajjavító hatására is kiterjedt, miután az olajpala szerkezetét, felépítését te­kintve szerves és nem káros szervetlen anyagokat tartalmaz. Olajpalának tápanyag utánpótlására való felhasználásra vonatkozik a 175.501. ljsz. ma­gyar szabadalmi leírás, mely szerint az olaj­palát lúgos és savas kezelésnek vetik alá oly módon, hogy a vízben szuszpendáltatott olaj­palához keverés közben salétromsavat vagy foszforsavat adagolnak, majd szűrés és szá­rítás után a szüredéket aprítják vagy a víz­ben szuszpendáltatott olajpalához a savas kezelés után káliumhidroxidos kezeléssel a pH-értéket 5-6 pH tartományra beállítják és ekkor végzik el a szárítást, aprítást. Ily mó­don lassan oldódó, hatóanyagban dús talajja­vító szert nyernek. Ennek a megoldásnak hi­bája a költséges berendezést igénylő művele­tek sora, azok körülményes volta. Ehhez a megholdáshoz hasonló a 175.635 ljsz. magyar szabadalom szerinti eljárás is, mely fóldkeverék előállítására ad kitanítást. A találmány szerint az olajpala karbonátos ásványanyag tartalmát salétromsavval oldják és a nyert anyagot természetes talaj és ho­mok hozzáadásával összekeverik. Ily módon egy mesterséges tápközeget nyernek. Ez a megoldás az olajpala korlátolt felhasználását teszi lehetővé, mert az így nyert készítmény legfeljebb cserepeskultúrákhoz használható. Ugyanis a teljes tápközeg anyagmozgatása olyan nagy költségigényt jelent - kevés olajpala felhasználása mellett - ami a gazda­ságosságot erősen megkérdőjelezi. A T/40 062 közzétételi számú magyar szabadalmi leírás szerint finomra őrölt olaj­palát perlittel, műtrágyával, nyomelemeket tartalmazó sókkal összekeverve használnak talaj javítására. Ez a megoldás, - a 4,328.025 ljsz. US szabadalmi leírással egyezően, - az olajpalát a maga természetes állapotában csu­pán adalékanyagként kívánja hasznosítani, ezért csak előzetes elemzés után, korlátozott mennyiségben alkalmazható az olaj ismert környezetkárosító hatásának érvényesülése nélkül. Ugyancsak ismert a T/40 394 közzé­tételi számú magyar szabadalmi leírás, mely szerint alginitet, mint sajátos olajpalafélesé­get, természetes állapotában műtrágyával, szerves istállótrágyával és hígtrágyával ke­vernek és azt használják talajok javítására és tápanyag pótlására. A megoldás olyan alomtrágyapótló vagy adaléktrágyaként fog­ható fel, mely szerint az alginit, mint nagy adszorpciós képességű anyag, a hígtrágya megkötésére alkalmas, ennélfogva a tőzeget helyettesítő szerves, nedvszívó tulajdonságú adalék szerepét tölti be. A megoldás hibája, hogy csak adott, kevés olajtartalmú ásványi anyag felhasználását és talajerő utánpótlás­ként való alkalmazását teszi lehetővé. Az olaj magasabb arányú jelenléte egyrészt a felszí­vóképességet nem kívánt módon befolyásol­hatja, másrészt az olaj nagy mértékű talaj­­baművelése kifejezetten káros is lehet a nö­vényzetre. A 196 446 lajstroraszámú magyar szaba­dalmi leírás szerint az alginitet depózzák. A napfény és időjárási tényezők hatására a tá­rolt alginit szétporlad. Ezt a szétporladt al­ginitet természetes formájában kiszórják a talajra és bemunkálják. A .natúr állapotú” alginit ugyanazon veszélyek hordozója lehet, mint az előzőek: az olajtartalom változó volta adott esetben a talaj károsodását idézheti elő, hosszú évekre lehetetlenné téve mező­­gazdasági művelésre a korábbi termőtalajt. A 191 926 lajstromszáraú magyar szaba­dalmi leírás szerint az olajpalát vagy algini­tet hígtrágyával és műtrágyával keverik, nyitott medencében négy-hat hétig erjesztik. A kierjedt zagyhoz perlitet kevernek és mintegy további négy hét múlva, - pihente­tés után -, trágyázásra, talajtáperö vissza­pótlásra használják. A megoldás alapkoncep­ciója a hígtrágya környezetkárosító hatásá­nak megakadályozása oly módon, hogy a híg trágyalevet az adszorpciós tulajdonságú, ter­mészetes alapú anyaggal felitatják. Minthogy azonban a megvalósítás időigényes, az anyagmozgatás körülményes és különleges gépeket igényel, emellett a környezeti árta­lom az erjesztés és kezelés alatt fennáll, ez 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom