200436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás veszélyes folyékony és iszapszerű húsipari hulladékok ártalmatlanítására

9 HU 200436 B 10 póruslevegót, s maga mögött beszivja a kör­nyezeti oxigéndús frisslevegót. A találmány szerinti eljárás a napi újraterhelhetöség, a fázisbontás, a szalmaváz berakodás (száraz­anyag telítődés) mellett az intenzív légcsere kényszerét is biztosítja a fölös viz mozgás­­energiájának kihasználásával. Az aerób, thermofil mikrobiális folyama­tok energiáját - szénforrását - a szalma le­bomlása biztosítja. Ezzel gyengül a vázelem, 10 növekszik a réteg ülepedő képessége s csök­ken a pórustérfogata. Egy műszakheti (5 napi) hulladék filtrá­­ciós térfogatfeltöltéséből: 18 m3 víz + (5 x 5 x 3 m) szárazanyag + 5 m3 szalma száraz­anyag = 38 m3 térfogatlekötés, a 40%-os üle­pedésből (1 m-ről 0,6 m rétegre), azaz 100 m3-tér fogatról 60 m3 térfogatra csökke­nésből, a fázisarány a kővetkezőkre módosul: A 100 m szalmaágy térfogat 60 m3 ülepedettsége = 100% a telítési vizfázis 18 m3 30% a filtrációs szárazanyag 15 m3 25% az eredeti szalma 5 m3 8% a fennmaradó gravitációs tér 22 m3 37% Az 5 nap alatt így feltöltött és ülepe­dett szalmaágy további szárazanyag feltöltést nem igényel. Az érésfolyamat - az aerób tér­­mofil bomlás - hosszának szabályozása az év­szaki körülményeknek megfelelően alakítható. A további - a következő 5 napi - hulla­dék ugyanis kerülhet:- az előzőre rétegezett új (100 m^es) szalmaágyra,- az előző mellé terített új kezdősza­kaszra. A rárétegezést követő terhelés az alsó, már ülepedett rétegben a további oxidativ bomlás feltételeit megszünteti, de a vizfázist magán átengedi. (Anaerób konzerváló bom­lás.) A melléteritéssel - új kezelőszakasz nyi­tással - az előző szakasz aerób körülményei, bomlásfolyamata tovább fennmarad, s az esetleges termofil folyamat késés befejeződ­het. Egy-egy alapszakaszra (100 m2) 4 vagy több rétegű szalmaágy hordható fel ahhoz, hogy a kazal utóérés feltételei biztosíthatók lehessenek. így az 1-3 havi utóérést követő­en a stabilizált anaerób állapot megbontható a trágyázandó tábla szélére hordás, szarvas­ba tárolás - s közbenkeveredés homogenizá­lódás - alapján. Egy-egy szakaszon, a teljes kazalmagas­ság felépítésével 6 x 4 = 24 tonna szálas szalma, 60 tonna hulladék szárazanyag, 72 m3 25 lekötött víz használódik (helyeződik) el, mi­közben a fázisbontásból kifolyó víz - 468 m3 - a talajon átszűrtén kerül az alagcsó háló­zatban elvezetésre. A hasznosítható szálas (félérett istálló- 30 trágya minőségű és konzisztenciájú) gépileg szórható, ekével 50 t/ha tömegben alaptrá­gyaként bemunkálható szervesanyag 4 éves trágyaforgóban alkalmazva érvényesülhet. A példa szerinti esetben éves mennyisége - 12 35 szakaszon - miután egy szakasz alapanyaga 24 + 60 + 72 m3 ill. tonna = 156 t, ennek a 12-szerese lenne, ha minimálisan 30% biológiai (érési) veszteséggel nem kellene számolnunk, így 156 x 12 - 30% = 1310 t, ami 26 ha alap- 40 trágyája (4 éves trágyahasznosulást figye­lembe véve) kb. 100 ha, azaz egy nagyüzemi tábla szervesanyag ellátója. Miután a kezelés is a szalma hulladékot termő táblán történhet, a felhasználás is biz- 45 tosított különösebb többletköltség igénye nélkül az együttes találmányi technológia alapján. Az éves szalmaszükséglet kb. 50 ha­­-on terem meg, a felhasználásával nem kerül felégetésre. 50 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom