200427. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet egy szerszám tartórésszel való összekötésére
3 HU 200427 B 4 homlokoldali támasztófelületétól olyan határok között van elrendezve, amely nem haladja meg a szár maximális átmérőjének kétszeresét. Annak érdekében, hogy a találmány szerinti szerkezetet nehéz forgácsolási feltételek mellett működtetett szerszám rögzítésére alkalmazhassuk, a furat támasztófelületétól távolabb eső rögzitőcsap-felületen legalább egy lelapitás képezhető ki. Az említett lelapítás megléte a rögzitőcsap-felületen lehetővé teszi a gyártási pontosság csökkentését a horony oldalfelülete és a szár vele érintkezésben álló támasztófelülete közötti méret vonatkozásában. A lelapitás megnöveli ezenkívül a rőgzítócsap és a szár érintkezési felületét, miáltal a kapcsolat nagyobb erőket képes elviselni a szerszám rögzítésekor. A rögzitőcsap-felület legalább részben kúposán is kiképezhető. A rögzitócsap kúpos alakja lehetővé teszi a szárnak a furat felületéhez képesti megnövelt mértékű axiális elmozdulását, aminek következtében lehetőség nyílik arra, hogy csökkentsük a gyártási pontosság mértékét a horony oldalfelülete és a szár vele érintkezésben álló támasztófelülete között, anélkül, hogy ezáltal csökkentenénk a rendszer merevségét. Célszerűen a rögzitócsap anyagkeménysége meghaladja a szár keménységét. A szerszám rögzítésekor vagy használata során ugyanis a rögzítőcsapon jelentős forgatónyomatékok hatnak, ami megintcsak kedvezően hat a szerszám tartórésszel való összekötésének merevségére, azaz elősegíti ezen merevség növelését. A megnövelt forgatónyomatékok ugyanilyen nagy érintkezési feszültséget váltanak ki a rögzítőcsap és a szár között, egészen az összenyomás jelentkezéséig. Ahhoz, hogy megnöveljük a rögzitócsap és a szár közötti érintkezési felületet, valamint a szerszám tartórészben való önbeszorulásának mértékét, a szárfelületet deformálni kell. Ez a feltétel azáltal teljesíthető, hogy a rögzítőcsap keménysége nagyobb, mint a száré. A találmányt részletesebben konkrét kiviteli példák alapján, a csatolt rajzon való hivatkozással ismertetjük. A rajzon az 1. ábra egy találmány szerinti, szerszám tartórésszel való összeköttetésére szolgáló szerkezet nézete, amely egy hengeres felületű rögzitócsapot tartalmaz, részben hosszmetszetben, a 2. ábra az 1. ábra II—II vonala szerinti metszet, a 3. ábra egy kúpos felületű találmány szerinti rögzitócsapot tüntet fel, hosszmetszetben, a 4. ábra egy kettős kúpfelülettel rendelkező találmány szerinti rögzitócsapot tüntet fel, hosszmetszetben, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 az 5. ábra a 6. ábra a 7, ábra egy találmány szerinti szerszám-tartórésszel való összekötésére szolgáló szerkezet egyik lehetséges kiviteli alakját mutatja, amely hengeres felületén egy lelapítással rendelkező rögzitócsapot tartalmaz, részben hosszmetszetben, egy találmány szerinti rögzítőcsapot mutat, amelynek felületén csak egy lelapítás van kiképezve, egy találmány szerinti rögzítőcsapot tüntet fel, amelynek felületén két lelapitás van kiképezve, hosszmetszetben, végül a 8. ábra egy találmány szerinti rögzítőcsapot tüntet fel, amelynek felülete hordó alakúra van kiképezve, hosszmetszetben. Az 1. ábrán egy találmány szerinti, szerszám tartórésszel való összekötésére szolgáló szerkezet látható, ahol az 1 tartórész 2 furattal van kiképezve, míg a 3 szerszámnak egy a 2 furatban illeszkedő, rúd alakú 4 szára van. A 4 szár forgástestként van kialakitva, amely egy kúpos 5 szakaszból, valamint egy hengeres 6 szakaszból áll. A 4 szár hengeres 6 szakaszának felületébe 8 és 9 oldalfelületekkel rendelkező 7 horony van bemunkálva, amely a 4 szár hengeres 6 szakaszának görbevonalú alkotójában van elrendezve. A 7 horony a 4 szár 0-0 hossztengelyéhez képest £ excentricitással van kialakítva. A 7 horony 8 oldalfelülete tetszés szerinti oC < 90° alatt van a 4 szár 0-0 hossztengelyéhez képest elrendezve. A szerkezet egy a 4 száron kialakított 7 horonyban és a 2 furat üregében elhelyezkedő 10 rögzitócsapot is tartalmaz. Az ábrán látható kiviteli alaknál a 10 rögzitócsap hengeresen van kialakítva. A 4 szár hengeres 6 szakaszán egy a 2. ábrán látható 11 síkfelület (lelapitás) van kialakítva, amely a 10 rögzítőcsap 7 horonyba való bevezetését teszi lehetővé. A 2 furat és a 4 szár a találmány értelmében 12 illetve 13 támasztófelületekkel van ellátva, amelyek behatárolják az 1 tartórész és a 3 szerszám kölcsönös axiális elmozdulását és az 1. ábrán látható módon kúposán vannak kialakítva. A 12 és 13 támasztófelületek úgy vannak elrendezve, hogy a 4 szár 13 támasztófelületétől a 7 horony ehhez képest távolabb eső oldalfelületéig mért minimális 1 távolság kisebb, mint a 2 furat 12 támasztófelületétól a 10 rögzitócsap ezen támasztófelülethez képest legtávolabb eső felületéig mért L távolság. A 3.. ábra olyan kiviteli alakot tüntet fel, ahol egy 14 rögzitócsap 16 tartórész 15 furatába illeszkedik, ahol a 14 rögzitócsap csak egyetlen 17 kúpfelülettel van ellátva. 4
