200417. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés cochleáris implantátum megvalósítására

5 HU 200417 B 6 menő jeleit a szársejtek által gerjesztett idegpályákhoz továbbítsák úgy, hogy a2 a páciens egészségét ne károsítsa. Az 1 célprocesszor kimenetén párhuza­mosan megjelenő jeleket a 9 multiplexer to­vábbítja a soros, s célszerűen rádiófrekven­ciás csatornaként működő 10 adó és’ 11 vevő felé. A rádiófrekvenciás jel ugyanis jelentős információ veszteség nélkül továbbítható az emberi testen kívül található 10 adóról az emberi testben elhelyezett implantátum részét képező 11 vevőre. A 11 vevő kimenő jelét a 12 demodulátorok válogatják szét az egyes csatornáknak megfelelő jelcsoportokra. Cél­szerűen az 1 célprocesszor kimenő csatornái­nak száma megegyezik a 12 demodulátorok és 13 stimulátorok számával. A 13 stimulátorok feladata az idegpályák gerjesztésének a biz­tosítása. A gyakorlat azt mutatja, hogy a halló idegpályák olyan elektródákkal ingerelhetők leghatékonyabban, amelyek a csigához csatla­koznak. Az elektródákként működő 13 stimu­látorok ezért a csiga környezetében lévő promontóriumhoz, vagy promontóriumhoz és kerekablakhoz extracochleárisan vannak hoz­zárendelve, vagy bizonyos esetekben magá­ban a csigában is elhelyezhetők. A hozzárendelésnél természetesen figye­lembe kell venni a kapcsolási elrendezés által modellezett szőrsejtcsoportok lokális frek­vencia-érzékenységét. A találmány tárgyát képező, kiviteli pél­daként ismertetett kapcsolási elrendezés egyes elemei például a következőképpen va­lósíthatók meg. A 6 jelátalakító célszerűen egy miniatűr mikrofon. A 7 sávszűrő a szakirodalomból ismert módon megvalósított, célszerűen kis áramfel­­vételű és kis zajú műveleti erősítőkre épülő aktív sávszűrő. A 8 erősítő célszerűen ugyancsak kis áramfelvételű és kis zajú olyan erősítő, amelynek visszacsatoló hálózatában az auto­matikus erősités8zabályozást lehetővé tevő nemlineáris elem van alkalmazva. A 2 aszimmetrikus meredekségű Bark­­-szűrők célszerűen szintén kis fogyasztású műveleti erősítőkből kialakított sávszűrők. A 3 egyenirányító célszerűen félvezető diódát tartalmazó hálózat. A 4 aluláteresztő szűrő megvalósítható például a szakirodalomból ismert módon, célszerűen kis fogyasztású műveleti erősítőkkel. Az 5 intenzitás-impulzus gyakoriság átalakító alapját egy a szakirodalomból jól ismert olyan feszültség-vezérelt oszcillátor képezi, amely változó feszültségű, szimmetri­kus jelformájú kimenő jelet szolgáltat. Cél­szerűen a feszültségvezérelt oszcillátornak amplitúdó és kitöltési tényező állító lehető­séggel kell rendelkeznie, és fogyasztásának is kicsinek kell lennie. A 9 multiplexer digitálisan vezérelhető, célszerűen félvezetőket tartalmazó, kisfo­­lyasztású kapcsoló hálózat, A 10 adó és rádió-technikából ismert, kisteljesítményű és lehetőleg a MHz-es tartományban működő rádió-adó. A 10 adót az emberi fül környezetében kell 'elhelyezni. Célszerűen a 6 jelátalakító, a 7 sávszűrő, a 8 erősítő, az 1 célprocesszor és a 9 multiplexer együttesen egy olyan hordozható, kis­­fogyasztású és telepes készüléket alkot, amelyhez vezetékesen csatlakozik a fül kör­nyezetében elhelyezett 10 adó. Az 15 implantátumot megvalósító 11 ve­vő, 12 demodulátorok és 13 stimulátorok energiaellátását a 10 adó által sugárzott energia biztosítja, s ezért feltétlenül kis fo­­gyasztásúak lehetnek csak. A 11 vevő a rádió-technikából ismert, célszerűen a MHz-es tartományban működő vevő. A 12 demodulátorok célszerűen passzív elemekből, a szakirodalomból ismert módon felépített olyan rádiófrekvenciás hangolt kö­rök, amelyeknek a kimenetén a rádiófrekven­ciás vivő jel burkoló-görbéje jelenik meg, ami ugyancsak szimmetrikus váltakozó áramú jel. A 13 stimulátorok például platina-irídium ötvözetből megvalósított elektródák. A 15 implantátum részét képező 11 ve­vőt, 12 demodulátorokat és a 12 demoduláto­­rokat a 13 stimulátorokkal galvanikusan ösz­­szekötő vezetéket olyan burkolattal kell el­látni, amelyet az emberi test tartósan be tud fogadni. A 2. ábra. a pontvonallal ábrázolt kiegé­szítő elemekkel kettő további olyan kiviteli példát szemléltet, amelyek a páciens személy­­függő tulajdonságait is figyelembe veszik. Ezekben a kiviteli példákban az 5 in­tenzitás-impulzus gyakoriság átalakítók to­vábbi bemeneteire 16 impulzus-szélességet beállító potenciométer és/vagy 17 stimulus amplitúdót beállító potenciométer csatlakozik. A 16 impulzus-szélességet beállító potencio­méter és a 17 stimulus amplitúdót beállító potenciométer feladata, hogy az impulzusok energiáját, úgy lehessen beállítani, hogy az adott páciensnél fájdalommentes legyen az idegpályák ingerlése, de a megfelelő érzé­kenység is biztosítható legyen. Egy további kiviteli alaknál a 4 alulát­eresztő szűrő és az 5 intenzitás-impulzus gyakoriság átalakító közé 20 szinképi maxi­mumot kiemelő tag van közbeiktatva a 3. áb­rán feltüntetett módon. A 20 szinképi maximumot kiemelő tag a szakirodalomból ismert módszerek szerint fel­épített, célszerűen olyan kisfogyasztású mű­veleti erősítőt tartalmazó speciális szűrő, amelynek visszacsatoló hálózata nemlineáris elemet tartalmaz, és ezáltal alkalmas a na­gyobb energiájú jelek kiemelésére. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom