200409. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés víziállatok ikráinak, illetve petéinek keltetésére és nevelésére

3 HU 200409 A 4 lyamatait vezérló elektronikával van ellátva és ez adott esetben mikroprocesszoros ve­zérlésként van kialakitva. A találmány további részleteit kiviteli példa kapcsán a mellékelt rajzra való hivat­kozással mutatjuk be. A rajz egyetlen ábráján a találmány szerinti eljárást célszerűen foganatosító be­rendezés egyik kiviteli alakjának műkódési vázlata látható. A találmány értelmében a korábbi megol­dásokkal ellentétben a viziállatok ikráinak, illetve petéinek nevelését a hagyományostól eltérően lényegesen kisebb mennyiségű kü­lönlegesen kezelt víz felhasználásával végez­zük. Felismertük ugyanis, hogy elsősorban a peték, illetve lárvák előnevelésének során a továbbélésükhöz szükséges oxigént gáznemű közegből is biztosíthatjuk számukra. Megol­dásunk esetében tehát a peték, illetve lárvák az életfunkcióikhoz szükséges oxigénmennyi­séget nem a vízből, hanem a légnemű közeg­ből nyerik. Ilyen módon tehát a peték, illet­ve lárvák fejlődéséhez Bzükséges gázcserét nem a pete, illetve ikra körül cserélődő vagy recirkuláló viz» közvetítésével valósítjuk meg, hanem az őket körülvevő légnemű közegből, illetve ebbe a közegbe közvetlen diffúzió út­ján. Az ábrán bemutatott kiviteli alak első­sorban halak ikráinak neveléséhez alkalmas. A találmány értelmében az előneveléshez al­kalmazott gáznemű közeg, illetve a keltetés során alkalmazott gáznemű és folyékony kö­zeg olyan keltetőszekrényben van, amely egyúttal termosztát. A keltetés és az előne­velés folyamatait ebben az 1 termosztátszek­rényben hajtjuk végre. A kikeltendő ikrákat, illetve petéket az 1 termosztátszekrény belsejében helyezzük el. Ehhez olyan petehordozókat rendszeresí­tünk, amelyeken ezek az ikrák, illetve peték a keltetés idejére rajtamaradnak. A találmány­­értelmében alattuk egy-egy 4 edény van, amibe a petehordozókat a hozzájuk csatla­koztatott 7 mozgatószerkezet segítségével bele lehet meríteni. Lehetnek ezek a pete­hordozók az 1 termosztátszekrényben függő­legesen elrendezett lapok vagy rudak, amik­re a peték, illetve ikrák rá vannak .ragaszt­va". Ezzel igen helytakarékos megoldás adó­dik. Az ábrán látható kiviteli alak esetében az 1 termosztátszekrényben lévő petehprdozó olyan 2 hálóként van kialakitva, amely a 3 keretben van kifeszítve. A 2 háló olyan mű­anyagháló, amelynek lyukmérete a peték, il­letve lárvák méreténél kisebb, de a viziálla­­tok kikelt lárváinak méreténél nagyobb. A 2 háló alatti 4 edény itt tálca alakú, amelyben a keltetési szakaszhoz szükséges 5 folyékony közeg van. Az 1 termosztátszekrónyben több 2 háló és alatte lévő 4 edény is elhelyezhető, egymás alatt, illetve egymás fölött. A 7 mozgatószerkezethez a 2 hálók 3 keretei vannak hozzákapcsolva. Mindezekből csak egyet tüntettünk fel az ábrán, a 7 moz­gatószerkezetet is csak vázlatosan jeleztük. Erre a célra ugyanis bármilyen hagyományos megoldás alkalmazható, amely a hozzájuk kapcsolódó 3 keretek függőleges irányú el­mozdítására képes. Lehet ez például körkörö­sen megvezetett szállítólánc, amelynek szeme­ibe meghatározott helyeken belekapcsolódnak a 2 hálók 3 keretei. Viszonylag kis mértékű elmozdulást kell létrehozni, annyit, hogy a 2 hálókat a 4 edényben lévő 5 folyékony kö­zegbe lehessen meríteni, illetve onnan ki le­hessen emelni őket. Ahogy később még látni fogjuk, az 1 termosztátszekrényben pontosan meghatáro­zott mikroklímát kell létrehozni és fenntarta­ni. A szükséges hőmérsékletet úgy is ki le­het alakítani, hogy az 1 termosztátszekrény belső falazatát legalább részlegesen elektro­mos áram átbocsájtására hőmérsékletét vál­toztató félvezető elemmel, ún. Peltier-elemmel borítjuk be. Ezzel villamos úton jól szabá­lyozható módon gondoskodunk az 1 termosz­­tátszekrény belsejének fűtéséről, illetve hű­téséről. Ezek az elemek aztán a berendezés vezérléséhez csatlakoztathatóak és távmükód­­tethetóek. Ezzel szabályozott kapcsolatot ala­kítunk ki az 1 termosztátszekrény hőszige­telt és félhermetikus módon zárt belső tere és a külvilág között. A belső klíma kialakítására az ábra más megoldást mutat. Itt az 1 termosztátszekrény 15 hőszigetelésén belül 10 palástradiátor van elhelyezve, amelyben beeresztó, illetve ki­eresztő 9 csonkokon át meghatározott hőmér­sékletű folyékony közeg, célszerűen víz áramlik. A megkívánt hőmérsékletű vizet programozható hűtó-fűtókészülékben állítjuk elő, és 16 nyil irányából juttatjuk a 10 pa­­lástradiátqrba. A viz 17 nyílnál hagyja el a 10 palástradiátort és jut vissza a programoz­ható hűtő-fűtőkészülékbe. Az 1 termosztátszekrényen belüli kiima, az itt kialakítandó tér félhermetikus jellegé­hez hozzátartozik még az időszakonkénti lég­csere, illetve az itt lévő gáznemű közeg rela­tiv páratartalmának 100% közelében történő tartása. Ezt a bemutatott példában úgy old­juk meg, hogy táv vezérelhető 23 levegőszele­pen ét sűrített levegőt, szintén távvezérel­hető 22 vízszelepen át pedig folyadékot jut­tatunk az 1 termosztátszekrényben lévő 11 keverőfúvókához. Ilyen 11 keverőfúvókát az 1 termosztátszekrény belsejében több helyen is elrendezhetünk, úgy, hogy segítségükkel az intenzív légcserét, illetve a bent lévő gáznemű közeg nedvesítését, párásítását kel­lő intenzitással biztosítani lehessen. Termé­szetesen a 22 vizszelep illetve 23 levegósze­­lep egymástól függetlenül vezérelhető, Így szabályozván az 1 termosztátszekrény belse­jébe bejutó levegő, illetve pára mennyiségét és részarányát. Ugyanakkor a folyadékkal 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom