200407. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és eljárás kukorica növény egy menetben való betakarítására

1 HU 200407 B 2 A találmány tárgya berendezés kukoricanö­vény egymenetben való betakarítására, amely mozgásképes vázat és a vázhoz csatlakozó, terményfelhordóval rendelkező takarmányvá­gó adaptert, továbbá ugyancsak a vázra sze­relt szecskázó dobos szárfeldolgozó egységet, valamint fötermék-feldolgozó egységet tartal­maz. Tárgya továbbá a találmánynak a kuko­ricanövény egymenetben való betakarítására szolgáló eljárás is, amelynek Borán a teljes növényt levágjuk, majd tóvéggel szárfeldol­­gozó egységhez továbbítjuk és a szárat szecskázzuk. A takarmány- és energiaárak növekedé­se szükségessé teszi a mezőgazdaság által megtermelt növények minél szélesebb körű hasznosítását. így például a kukoricater­­pesztés során a kukorica szárát korábban sok esetben bedolgozták a talajba, míg nap­jainkban szecskázás után alomként, napi ta­karmányként vagy szárszilázskent egyaránt hasznosítható. Csöves kukorica betakarításakor a mor­­zsolás után visszamaradó csutka felhasznál­ható természetes állapotban tüzelőanyagként, ezentúl biobrikettnek feldolgozva és a furfu­­rol gyártás alapanyagaként is. (Nemessólyi Zsolt; .Melléktermékek felhasználása*, Mező­­gazdasági Kiadó, Budapest 1982. és Dr. Guba Sándor - Dr. Dohy János; .Szarvasmarhate­nyésztők kézikönyve* 220, 221, 356-358. ol­dal, Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest 1979.) Silókészítés esetén célszerű a cső zúzá­sával annak feltárása a kérődző állat számá­ra, miáltal a csőzúzaléknak a szecskázott szárral való összekeverése után a silókukori­ca energiatartalma mintegy 25-30%-kal maga­sabb lehet, mint hagyományos betakarítás esetén. A fentiek szerinti komplex hasznosítás­hoz olyan betakarító gépek szükségesek, amelyek alkalmasak a kukoricaszár és cső egymenetben való betakarítására és feldolgo­zására. Az ismert betakarító gépek két cso­portba sorolhatók, úgymint kukorica csőtőrő- és fosztó gépek, valamint szemes kukorica betakarító kombájnok. Ezeknek a berendezéseknek jellegzetes­sége, hogy a csövet a szártól elválasztják,' majd a csövet feldolgozzák, a szárat pedig általában a főidőn hagyják. így azt második menetben külön gépek segítségével kell be­gyűjteni. Ezáltal a hektáronként betakarítha­tó szármennyiség jelentősen csökken, a le­fosztott csuhé és a morzsolás után visszama­radó csutka is a főidre kerül, ahol legfeljebb beszántás útján hasznosítható. (Agroinform MÉM 1980. Kovács István; .Energia a földek­ről, új módszerek a mezőgazdaságban" 116,1 125. oldal). Kedvezőtlen az is, hogy silókészités esetén a cső feltárása nem megoldott, a cső és a szár külön történő betakarítása esetén pedig a zúzott cső és a szárszilázs utólagos keverése nehézkes és a költségeket növeli. (Magyar Mezőgazdaság 42. évfolyam, 3. szám 4. oldal Dr. Fehér Károly;.Újra a silókukori­cáról...*). A találmány célja olyan berendezés és a berendezés segítségével megvalósítható eljá­rás létrehozása, amely alkalmas a kukorica­­növény valamennyi részének egymenetben való betakarítására és a kívánt technológia szerinti feldolgozására bármelyik érési idő­szakban. A célkitűzéshez tartozik az is, hogy a berendezés az ismert silózógépek szerkezeté­re épüljön, ezáltal egyszerűen és gazdaságo­san előállítható legyen. A találmányi gondolat alapja az a felis­merés, hogy a teljes növény a szár és a cső szétválasztása és külón-külön való feldolgo­zása útján hasznosítható optimálisan, amihez az ismert megoldásoktól eltérően nem törő­hengerek között húzzuk le a szárat, ahol a cső fennakad, hanem gravitációs úton történő szétválasztást alkalmazva a saját tömegénél fogva lekonyuló csövet metsszük le. A kitűzött célnak megfelelően a talál­mány szerinti berendezés kukoricanövény egymenetben való betakarítására - amely mozgásképes vázat és a vázhoz csatlakozó, terményfőlhordóval rendelkező takarmányvá­gó adaptert, továbbá ugyancsak a vázra sze­relt szecskázó dobos szárfeldolgozó egységet, valamint fötermék-feldolgozó egységet tartal­maz - oly módon van kialakítva, hogy a ta­karmányvágó adapter, valamint a szárfeldol­gozó egység közé főtermék-leválasztó egység van beiktatva, a főtermék-leválasztó egység pedig a szárfeldolgozó egység szecskázódob­ja elé felszerelt csőtörő szerkezettel, továbbá a csőtörő szerkezet, valamint a takarmányvá­­gó adapter terményíölhordója közötti gyűjtő­­vályúval és a gyüjtóvályú alá beépített szál­lítószervvel van ellátva. A találmány további ismérve lehet, hogy a csőtörő szerkezetet összetartozó fölső hen­ger és alsó henger alkotja, a fölső henger átmérője az alsó hengerét előnyösen megha­ladja, a hengerek közül pedig legalább az egyiknek a palástfelülete késekkel van ellát­va. Egy célszerű kiviteli alaknál a takar­mányvágó adapter vágószerkezettel és tömö­rítő hengerpórral, valamint a terményfőlhor­­dó fölé szerelt szárterelővei rendelkezik, a terményfólhordót pedig szállitólánc alkotja amelyre lécek vannak erősítve. Egy másik kiviteli alaknál a szárfeldol­gozó egység szecskázó dobja szecskázó ké­sekkel van ellátva, a szecskázó dob mellett álló kés van elhelyezve, a szecskázó dob mö­gé pedig szárszecska kihordó szerkezet, pl. dobólapátos ventilátor van beépítve. További kiviteli alaknál a szecskázódob, az álló kés, valamint a csőtörő szerkezet szélessége egymáshoz és a takarmányvágó adapter által levágott növénysorok sortávol­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65' ‘3

Next

/
Oldalképek
Tartalom